Ők öten nyerték a 2016-os Lechner Ödön-díjakat

Ahogy arról külön cikkünkben is beszámoltunk, Budapesten az Építőipari Vállakozók Országos Szövetségének évzáró ünnepségén köszöntötték az idei Építőipari Nívódíj nyertes projektjeinek megalkotóit. Az eseményen az idei Lechner Ödön Díjakat is kiosztották.

Az ágazat legrangosabb elismerésének számító díjat idén

• Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter az ágazat helyzetét javító miniszteri munkájáért,
• a KÉSZ Holding Zrt. igazgatóságának elnöke, Varga Mihály a tudásalapú magyar építőipar érdekében végzett több mint 40 éves munkásságáért,  
• Knáb János, a Merkbau Kft. ügyvezetője és műszaki igazgatója az építőipari szakma iránti elhivatottsága, kiemelkedő szakmai és vezetői munkája, valamint az ÉVOSZ-ban végzett társadalmi munkája elismeréseként, 
• Keszei Imre, a Swietelsky Magyarország Kft. nyugalmazott vállalkozási főmérnöke a mélyépítés és magasépítés területén végzett, több mint négy évtizedes kiemelkedő szakmai munkájáért,

• valamint Németh Géza újságíró, az építőipari ágazat fejlődése és elismertsége érdekében végzett kiemelkedő újságírói-szerkesztői munkássága elismeréseként kapta meg.
   

Építőipari Mesterdíjat kapott

a Margit híd pillérszobrainak restaurálásáért a Reko Kft.

a felcsúti kazánház tetőszerkezeti munkáiért a Szegép-Bau Kft.

Építési Alkotói Díjat nyert

Bárány László építőmérnök (Kötiviép Kft.) a Kisdelta Árvízi Szolgáltató korszerűsítéséért

Borbély Csaba (Laterex) a budafoki Szomszédok Piaca felelős műszaki vezetőjeként

Sándy Gyula díjat nyert

Elek Attila (Market) a Takata miskolci üzemének projekt vezetőjeként

Épületgépészeti Díjban részesült

Sor Zoltán (PHQ Kft.) a XIII. kerületi 100 lakásos passzívház épületgépészeti tervezőjeként

Pavlics György (PPR Plan Kft.) a gyömrői takarékszövetkezet épületgépészeti tervezőjeként

Az évzárón már a jövő évi fordulat volt a középpontban

Az ÉVOSZ évzáró ünnepségén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelkedőnek nevezte az építőipar magyar gazdaságban betöltött szerepét, amelynek súlya a tavaly a GDP-ben elérte a 6,4 százalékot. Az építőipar teljesítményének növekedése ugyan az idén megtorpant az előző uniós költségvetési ciklus forrásainak kifutása miatt, jövőre azonban jön a fordulat.

Hozzátette, jövő év közepéig a 2014-2020-as uniós ciklus összes pályázata megjelenik. A szektor fejlődését emellett a gazdaság növekedése, a vállalkozások fejlesztései, az állami és az önkormányzati beruházások alakulása és a lakosság jövedelmi helyzetének javulása is segíti.    

A miniszter kiemelte az idei gyengébb évben is a növekedés felé mutató folyamatokat. Az első háromnegyedév adatai alapján 14 százalékkal több új lakás épült, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma pedig két és félszerese az előző év azonos időszakinak.

A miniszter megemlítette, hogy a jövő évi költségvetésben az otthonteremtési programra 211 milliárd forint szerepel. A lakásépítések áfakulcsának csökkentése, illetve a családi otthonteremtési kedvezmény is a lakásépítések számának tartós növekedését segíti. 

A kormány építőipart érintő intézkedései várhatóan 2017-től fejtik ki igazán a hatásukat, a kormányzati ciklus végéig 40 ezer lakás épülhet a tárcavezető szerint.   

A szakma összezárt a fontos pillanatban

Koji László, az ÉVOSZ elnöke beszédében sikerként értékelte, hogy a közbeszerzési törvény módosításával olyan szabályozás készült el, amilyet a szakma javasolt az ÉVOSZ-on keresztül. "Bár az eredeti törvényjavaslat nem tartalmazta ezeket az elemeket, a szakma összezárt, és ennek köszönhetően érvényesültek a fő szempontok" - fogalmazott az elnök, aki külön kiemelte, hogy a közbeszerzéseknél a fővállalkozónak elég a 35 százalékos saját teljesítés a korábban meghatározott 50 százalékkal szemben.

Egyebek mellett üdvözölte, hogy a kormány több eszközzel is ösztönzi a lakásépítést, illetve a duális képzésben az építőipar számára kedvező elemek vannak. "Ennek köszönhetően végre elértük azt, hogy egy cég nem veszít azon, ha tanulókat alkalmaz."

A problémák között kiemelte ugyanakkor a szakmunkáshiányt, az építőipar alacsony jövedelmezőségét, illetve azt, hogy az uniós források ciklikussága nagyon megviselte az ágazatot.   

Elmondása szerint az idei évben az építőipar egészének teljesítménye folyó áron számítva várhatóan megközelíti a 2000 milliárd forintot, amely 10-12 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A szakszövetség az épületek építésénél 5 százalék körüli bővülést vár, az egyéb építményeknél 38 százalékos visszaesést, a speciális szaképítéseknél pedig 2 százalékos bővülést.