A megrepedt vagy törött padozatok rendbetételével ágazati szinten évente 3-4 milliárd forint költséget lehetne megtakarítani az MLSZKSZ szerint.
Magyarországon a 3,8 millió négyzetméter ipari- és egyéb logisztikai létesítmények mintegy felénél problémát jelent, hogy a tervezésénél, kivitelezésénél nem fordítottak kellő figyelmet a padozatok megfelelő minőségére - közölte a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) felmérése alapján.
A felmérés szerint a probléma oka, hogy a létesítmények nagy többségénél a tervezéskor nem foglalkoztak a beépített ipari padlók életciklus költségeivel, a kivitelezés sokszor gyenge minőségű, és ezért a gyorsan hibásodó padozatokon 3-5 éven belül jelentős javítást kellene elvégezni. A szakmai szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a megrepedt, széttört padozatok rendbetételével, a megfelelő technológia kiválasztásával ágazati szinten évente 3-4 milliárd forint költséget lehetne megtakarítani.
Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a közleményben kiemelte: ha a beruházási terv készítésekor figyelembe veszik az üzemeltetési szempontokat, jobban odafigyelnek a kivitelezés minőségére, akkor a jó padozatra jelentősebb összeget legkorábban 10-15 év múlva kell költeni.
A 2002-ben alapított szövetség a logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, 70 tagja a magyar logisztikai szolgáltató központok mintegy 90 százalékát fogja össze, és lefedi a komplett szolgáltatási láncot.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.