A megrepedt vagy törött padozatok rendbetételével ágazati szinten évente 3-4 milliárd forint költséget lehetne megtakarítani az MLSZKSZ szerint.
Magyarországon a 3,8 millió négyzetméter ipari- és egyéb logisztikai létesítmények mintegy felénél problémát jelent, hogy a tervezésénél, kivitelezésénél nem fordítottak kellő figyelmet a padozatok megfelelő minőségére - közölte a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) felmérése alapján.
A felmérés szerint a probléma oka, hogy a létesítmények nagy többségénél a tervezéskor nem foglalkoztak a beépített ipari padlók életciklus költségeivel, a kivitelezés sokszor gyenge minőségű, és ezért a gyorsan hibásodó padozatokon 3-5 éven belül jelentős javítást kellene elvégezni. A szakmai szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a megrepedt, széttört padozatok rendbetételével, a megfelelő technológia kiválasztásával ágazati szinten évente 3-4 milliárd forint költséget lehetne megtakarítani.
Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a közleményben kiemelte: ha a beruházási terv készítésekor figyelembe veszik az üzemeltetési szempontokat, jobban odafigyelnek a kivitelezés minőségére, akkor a jó padozatra jelentősebb összeget legkorábban 10-15 év múlva kell költeni.
A 2002-ben alapított szövetség a logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, 70 tagja a magyar logisztikai szolgáltató központok mintegy 90 százalékát fogja össze, és lefedi a komplett szolgáltatási láncot.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.