Az építőipari cégek közel 70 százalékának nőtt az árbevétele a tavalyi évben, ugyanakkor 82 százalékuk küzd munkaerőhiánnyal.
A cégek várakozásai alapján átfogó helyzetelemzést tett közzé a hazai építőiparról az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. A felmérés szerint
a vállalkozások összességében elégedettek üzleti helyzetükkel, és bizakodóan tekintenek az idei évre, a piaci bizalmi index elérte a gazdasági válság előtti szintet.
A tájékoztatóból kiderül, tavaly a vállalkozások kétharmadánál növekedett az értékesítés nettó árbevétele. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség ugyanakkor továbbra is lassú növekedési pályán maradt. A cégek több mint felénél meghaladja az inflációt, és csak minden tizedik válaszadónál 10% feletti.
A várakozások szerint 2018. első félévében ez a tendencia tovább folytatódik, 40%-uk szerint javulni fog az árbevétel arányos jövedelmezőségük, a többiek stagnálásra számítanak.
Az üzleti tevékenységet akadályozó tényezők közül messze a legjellemzőbb a szakemberhiány, a cégek 86 százaléka ezt emelte ki. Ugyanerre utal, hogy a válaszadók 82%-a nem rendelkezik a megrendelésállomány teljesítéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállalóval. A felmérés szerint a foglalkoztatottak számát a cégek 52 százaléka kívánja növelni az elkövetkező hat hónapban. Az akadályok közt a második helyen álló kapacitáshiány, illetve elavult kapacitás 35 százalékos mutatóval szerepel a táblázatban.
A szakemberhiánynak megfelelően az ágazatban az inflációt jóval meghaladó mértékben fejlesztették a béreket. 2017-ben a válaszadók átlagosan 13%-kal emelték, idén pedig további 9%-os bérfejlesztést terveznek a vállalkozások. Az ÉVOSZ közleménye szerint „az ágazatban továbbra is igen alacsony a bérszint, különös tekintettel a magasan képzett szakmunkásokra”.
A felmérés kitért az építőipar árak változására is. A 2017 eleje óta tapasztalható áremelkedés nem állt meg. Az építőanyagok, a fuvardíjak, az építőgépek bérleti díjai a várakozások szerint további 15%-kal fognak emelkedni, míg az élőmunka költségei bizonyos területeken, és az alvállalkozói díjak akár 20%-kal is változhatnak.
Mindez különösen nehéz helyzetbe hozza azokat a kivitelezőket, akik 2016 évben vagy 2017. év első felében szerződtek és csak a szokásos 5-6 %-os árváltozást tervezték bele vállalási áraikba.
A vállalkozások likviditását ugyan nehezíti, hogy a partnerek átlagosan 20%-a késedelmesen fizet, a kintlévőségek behajthatóságának a megítélése azonban sokat javult, a tartozások 95%-át behajthatónak minősítik a vállalatok. Kétharmaduk szerint pedig összességében pozitív irányba mozdult a lánctartozás helyzete az elmúlt évekhez képest.
A cégek a teljesítés során elsősorban belső forrásokat, folyószámlahitelt, valamint különböző lízingkonstrukciókat vesznek igénybe. A jövőt illetően azonban a vissza nem térítendő támogatásokat kívánják nagyobb arányban kihasználni a vállalkozók. Ennek egyik pillére a Nemzetgazdasági Minisztérium és az ÉVOSZ között létrejött együttműködési megállapodás eredményeként, az építési ágazatban technológiai korszerűsítésre, a hatékonyság növelésére kiírt pályázat. A másik pillért a munkahelyi képzések támogatására, a mikro-, kis- és középvállalatok, valamint a nagyvállalatok munkavállalói képzésére kiírt GINOP pályázatok adhatják.
Javuló rendelésállomány, óvatos optimizmus az építőiparban.
Vitézy Dávid többek közt az állami beruházások előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges intézményrendszer újjáépítését emelte ki az új minisztérium feladatai közül.