Az építőipari cégek közel 70 százalékának nőtt az árbevétele a tavalyi évben, ugyanakkor 82 százalékuk küzd munkaerőhiánnyal.
A cégek várakozásai alapján átfogó helyzetelemzést tett közzé a hazai építőiparról az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. A felmérés szerint
a vállalkozások összességében elégedettek üzleti helyzetükkel, és bizakodóan tekintenek az idei évre, a piaci bizalmi index elérte a gazdasági válság előtti szintet.
A tájékoztatóból kiderül, tavaly a vállalkozások kétharmadánál növekedett az értékesítés nettó árbevétele. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség ugyanakkor továbbra is lassú növekedési pályán maradt. A cégek több mint felénél meghaladja az inflációt, és csak minden tizedik válaszadónál 10% feletti.
A várakozások szerint 2018. első félévében ez a tendencia tovább folytatódik, 40%-uk szerint javulni fog az árbevétel arányos jövedelmezőségük, a többiek stagnálásra számítanak.
Az üzleti tevékenységet akadályozó tényezők közül messze a legjellemzőbb a szakemberhiány, a cégek 86 százaléka ezt emelte ki. Ugyanerre utal, hogy a válaszadók 82%-a nem rendelkezik a megrendelésállomány teljesítéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállalóval. A felmérés szerint a foglalkoztatottak számát a cégek 52 százaléka kívánja növelni az elkövetkező hat hónapban. Az akadályok közt a második helyen álló kapacitáshiány, illetve elavult kapacitás 35 százalékos mutatóval szerepel a táblázatban.
A szakemberhiánynak megfelelően az ágazatban az inflációt jóval meghaladó mértékben fejlesztették a béreket. 2017-ben a válaszadók átlagosan 13%-kal emelték, idén pedig további 9%-os bérfejlesztést terveznek a vállalkozások. Az ÉVOSZ közleménye szerint „az ágazatban továbbra is igen alacsony a bérszint, különös tekintettel a magasan képzett szakmunkásokra”.
A felmérés kitért az építőipar árak változására is. A 2017 eleje óta tapasztalható áremelkedés nem állt meg. Az építőanyagok, a fuvardíjak, az építőgépek bérleti díjai a várakozások szerint további 15%-kal fognak emelkedni, míg az élőmunka költségei bizonyos területeken, és az alvállalkozói díjak akár 20%-kal is változhatnak.
Mindez különösen nehéz helyzetbe hozza azokat a kivitelezőket, akik 2016 évben vagy 2017. év első felében szerződtek és csak a szokásos 5-6 %-os árváltozást tervezték bele vállalási áraikba.
A vállalkozások likviditását ugyan nehezíti, hogy a partnerek átlagosan 20%-a késedelmesen fizet, a kintlévőségek behajthatóságának a megítélése azonban sokat javult, a tartozások 95%-át behajthatónak minősítik a vállalatok. Kétharmaduk szerint pedig összességében pozitív irányba mozdult a lánctartozás helyzete az elmúlt évekhez képest.
A cégek a teljesítés során elsősorban belső forrásokat, folyószámlahitelt, valamint különböző lízingkonstrukciókat vesznek igénybe. A jövőt illetően azonban a vissza nem térítendő támogatásokat kívánják nagyobb arányban kihasználni a vállalkozók. Ennek egyik pillére a Nemzetgazdasági Minisztérium és az ÉVOSZ között létrejött együttműködési megállapodás eredményeként, az építési ágazatban technológiai korszerűsítésre, a hatékonyság növelésére kiírt pályázat. A másik pillért a munkahelyi képzések támogatására, a mikro-, kis- és középvállalatok, valamint a nagyvállalatok munkavállalói képzésére kiírt GINOP pályázatok adhatják.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.