Az épületgépészet kivitelezésben betöltött szerepéről, a laboratóriumi körülmények gyakorlatban történő alkalmazásáról Horváth Andrással, az EBH INVEST gépészeti és műszaki igazgatójával beszélgettünk.
Még el sem kezdte szakmai pályafutását, máris díjjal ismerték el szakmai ismereteit; az oktatói és tudományos munka azóta is szerepet játszik életében – áprilisban Horváth Andrással, az EB HUNGARY INVEST Kft. gépészeti és műszaki igazgatójával beszélgettünk.
Édesapja vasútgépész, így vonzódása a gépész-szakma iránt már korán kialakult. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékén okleveles épületgépész és környezetmérnökként szerzett diplomát 2003-ban. „Valószínűségelméleti méretezés a klímatechnikában” tárgyú diplomamunkájáért az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) különdíjban részesítette (a 2004 októberi diplomadíjat az épületgépész szakmában nyújtott kiemelkedő színvonalú szakmai munkáért adományozzák – a Szerk.).
A diploma megszerzése után felkérték, hogy Tudományos Diákköri munka keretében folytassa a megkezdett a méréssorozatot, így további fél évig az egyetem kötelékében maradt.
2003-ban a CLH Hűtés és Klímatechnikai Kft.-nél helyezkedett el, ahol projektvezetőként és termelési igazható-helyettesként koordinálta a feladatokat a szerződéskötéstől az átadásig. Gépészeti felelős műszaki vezetőként részt vett − többek között − az Újpesti Piac és Vásárcsarnok, a Gyulai Várfürdő, a Dunaújvárosi Papírgyár és a 2017-es FINA Világbajnokság fő helyszínéül szolgáló Duna Aréna kivitelezésén.
2017-ben az ECONIX Kft.-nél dolgozott projektvezető pozícióban. Ebben az évben kezdődött kapcsolata az EBH INVEST-tel, először még külsős munkatársként, majd 2018-tól lépett be a vállalat csapatába, melyben azóta gépészeti és műszaki igazgatóként látja el feladatait.
„A cég bővülésével a kezdetben kétfős csapat létszáma immár több mint tíz főre növekedett. Idővel a gépész technológiai feladatok mellett hozzánk kerültek a gépészeti automatika, valamint az erős- és gyengeáramú villamos feladatok is” – ismertette Horváth András.
Az igazgató az EBH-s projektek ismertetését a szovátai Hotel Pacsirta kivitelezésével kezdte.
„A belépésemet követően rögtön egy külföldi munkát kaptam. Azóta is ez az egyik legkedvesebb projektem. A hosszú utazások alatt remekül összecsiszolódtunk a csapattal.”
A jelenleg az OTP Ingatlan Zrt. tulajdonában lévő, Szováta főutcáján található ikerépület 1900-1910 között épült. Az egyik épületet 2010-ben építették újjá, a másikat 2018-ban az EBH kivitelezte. Az új épületben 11 szoba, konferenciaterem és SPA kapott helyet.
„A nagyon magas komfortkövetelmények miatt számos egyedi eszközt építettünk be, emellett igényes akusztikai megoldásokra is szükség volt; ahogy mindig, most is a tökéletességre törekedtünk. Az uszodatechnika kialakítása során speciális saválló technológiát vetettünk be, továbbá olyan eszközöket telepítettünk, melyek bírják a magas páratartalmat. Sok mindent kellett »zanzásítanunk« ebben az ékszerdoboz hotelben: A magas minőségű építészeti elemek mellett megjelentek, ha kevésbé hangsúlyosan is, a gépészeti design síkradiátorok, egyedi inox rácsok. A vendégek elől elrejtve az épületet magas hatásfokú VRV készülékek, energiatakarékos vízgépészeti, uszodai és légtechnikai rendszerek szolgálják ki. Az éves alacsony üzemeltetési költséget az integráltan működtető épületfelügyeleti rendszer használata biztosítja.”
Az operaházi munkákkal folytatva a sort először az Eiffel Műhelyház C épületét említette a szakember. Itt az 5500 légköbméteres jelmeztár és további 4000 légköbméteren műhelyek és irodák fit-out munkálatait végezték el 2020 augusztusa és 2021 januárja között. Ezt követően az A épületben található próbatermek kivitelezése kezdődött design & build konstrukcióban 2021 végétől.
„Az 50 ezer légköbméteres légtechnikai rendszert igen rövid idő alatt kellett tervezéssel és engedélyezéssel együtt kiépítenünk, egyszerre kellett megfelelnünk a magas komfort és akusztikai követelményeknek. Menet közben nem várt építészeti, tűzvédelmi és épületfelügyeleti akadályokat oldottunk meg a projekt csapattal közösen. A munka végén a mérések során visszaigazolódtak a tervezett értékek, az elvárt 35 decibel alatti akusztikai követelményt is gond nélkül tudtuk teljesíteni. De mára kiderült, hogy a pályázat során papíron felvázolt és kitalált műszaki tartalom, működik a gyakorlatban is. Határidőre maradéktalanul tudtuk teljesíteni a megrendelői elvárásokat.”
A salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház új onkológiai tömbjének kivitelezéséről lapunkban is beszámoltunk. A pincében található a megközelítőleg 1000 négyzetméteres sugárterápiás részleg, melyet méteres vastagságú falak vesznek körül. A létesítmény a nagyon magas színvonalú, modern gyógyászati géppark (lineáris gyorsító) és orvostechnológiai kiszolgáló területek előírásainak megfelelő építészeti-, gépészeti- és gyengeáramú infrastruktúrával épült ki, sugárvédett és gyógyászati steril területekkel. A munka a tervezők, technológiai beszállítók, a beruházói oldal, a szakkivitelezők és az EBH-s kollégák több éves szakmai egyeztetését követően valósult meg.
A földszint+3 emeletes épületben 3500 négyzetméteren építettek ki minden olyan technológiát, ami egy kórházban szükséges: orvosi gáz, vízköddel oltó berendezés.
„A munka során egy, két épület közötti foghíjon dolgoztunk, mely az organizációt nehezítette, emellett a talajvízzel is meg kellett küzdenünk. A mélyépítést a talajvízzel kapcsolatos probléma elhárítása után tudták elkezdeni építészkollégáim, azután következhetett a mi feladatunk. További nehézséget jelentett a meglévő rendszerhez való csatlakozások kiépítése: a tűzjelző hálózatnak, a gyengeáramú-, a betegirányító és a napelemrendszernek, az IT végpontoknak számtalan szállal kellett a meglévő infrastruktúrához csatlakozniuk, emellett kiváltottuk a közműveket is. Most van a ház végső próbája, jelenleg az üzembehelyezések zajlanak.”
Számos alkalommal írtunk a Bánáti + Hartvig Építész Iroda felújításáról. Az – egyebek mellett − „Az Év Környezettudatos Irodája” díjjal kitüntetett épület fit-out munkái a körforgásos építészeti szemlélet jegyében zajlottak.
„A látszó gépészet kiépítése során kiemelten fontos, hogy szép legyen a szerelés, ezért kifejezetten igényes szerelőcsapattal dolgoztunk együtt. A megrendelő igényeinek megfelelően a gépészeti rendszereket nem takartuk el álmennyezettel, így a kábelek, légcsatornák is láthatók.”
„Nem lehet azt mondani, hogy az EBH sablonos projekteken dolgozik, minden munka új, mindegyikben van kihívás, a motiváció pedig automatikusan jön” – mondta el a Hónap Mérnöke, majd hozzátette:
„A mi munkánk akkor jó, ha láthatatlan (kivéve, ha a megrendelő elképzelései ettől eltérnek, ahogy a fent említett projekt esetében is). Egy műemléki épületbe lépve a látogató érezze a komfortot, de ne lássa az azt előállító műszaki hátteret: rejtsük el a csöveket, kazánokat, ne is tudjunk róla, de működjenek hibátlanul. Az általunk épített gépész- és villamosrendszerek akkor jók, ha nem is tudnak a létezésükről, de maradéktalanul kiszolgálják az igényeket.”
Horváth András példaként a füzérradványi kastélyt hozta fel. A 2021 októberében átadott kastélyban többek között az 1930-as évek kastélyszállójának hangulatát megidéző interaktív kiállítás nyílt, a kastély környezetében pedig egy több mint 10 ezer négyzetméteres díszpark várja a látogatókat. A műemléképület teljes rekonstrukciója során kiemelt szempont volt a gépészeti rendszerek „láthatatlansága”.
„Jelenleg még a garanciális időszakban vagyunk: a kastély számítógépes felületére belépve bármikor láthatjuk, hogy mely rendszerek hogyan, milyen paraméterekkel üzemelnek, hol van szükség beavatkozásra.”
Oktatói szemlélettel rendelkező mérnökként Horváth András szerint az első munkahely meghatározó egy pályakezdő életében.
„Nem mindegy, hogy milyen tudásszintű és lelkesedésű kolléga mellett kezdi egy friss munkavállaló a szakmáját. Itt nagyon el lehet menni jó és rossz irányba is, meg is szeretheti, ugyanakkor el is távolodhat a szakmától, ha valaki nem egy megfelelően motivált kolléga mellé kerül.”
Az EBH INVEST 2016 óta dinamikusan növekszik. A gépészeti részleg is egyre több és nagyobb műszaki feladatokat kap, mely során nélkülözhetetlen a csapatmunka.
„A kollégák akkor szeretnek csapatban dolgozni, ha megfelelő a környezet és a bánásmód. Feladatorientált hozzáállást kérek mindenkitől. Probléma esetén – legyen az műszaki, munkahelyi vagy akár személyes − segítek a közös gondolkodásban és a megoldásban. Az elért célokat, a megvalósult projekteket közösen értékeljük ki és szűrjük le a műszaki, gazdasági tanulságokat.”
Ahogy az interjú elején is jeleztük, a szakember alkalmanként külsős óraadóként a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékén oktat, emellett
szakmai továbbképzéseket szervez EBH-s kollégái számára, ezzel is igyekszik a munka iránti lelkesedésüket hosszútávon fenntartani. Ezen alkalmak során a munkavállalóknak lehetőségük adódik munkahelyi környezeten kívüli körülmények között megvitatni a tapasztalataikat, és a munka során felmerült gyakorlati problémákat kielemezni.
Labor mérések keretein belül sikerült a kollégáknak belső levegő minőség, szén-dioxid és egyéb légtechnikai méréseket bemutatni a BME légtechnikai laborjában, a közeljövőben pedig légvezetési rsz. vizsgálatot, valamint hidraulikai méretezést és mérést tervez.
Személyes motivációját röviden így foglalta össze:
„Cél, hogy a projekt résztvevői által elvárt jó minőségű műszaki tartalom határidőre teljesüljön.”
Majd kifejtette: „Az ennek során a legkülönbözőbb helyzeteket kell megoldanunk: az utóbbi időszakban a koronavírus és az ukrán-orosz háború okozta nehézségek kezelése (import termékek beszerzési problémái, dráguló alapanyagok, folyamatos és jelentős mértékű áremelkedések) hangsúlyosan jelen van. A költségek drágulása a műszaki tartalom átalakítását, optimalizálását, a költségek újrakalkulálását vonja maga után, emiatt rengeteg beruházói, tervezői, műszaki ellenőri egyeztetés szükséges.”
Magánéletéről elárulta, hogy a főváros agglomerációjában él családjával, egy 11 és egy 9 éves kislány, valamint egy 7 éves kisfiú édesapja. Lányai a zene iránt érdeklődnek, fia azonban műszaki beállítottságú, így elképzelhető, hogy ő viszi majd tovább a családi hagyományt. Szabadidejében sok időt tölt a természetben, kertészkedik, kirándul, emellett igyekszik időt szakítani hobbijaira, az akvarisztikára és a terepfutásra.
Alig hatévesen építészmérnök édesapja oldalán, érdeklődve figyelte Budapesten az óriási lakótelepek születését. Bő két évtizeddel később már mérnökként a csepeli hőerőmű építésén, majd az ezredfordulón egy csúcsminőségűnek számító belvárosi irodaház kivitelezésén dolgozhatott. A gyár- és üzemépítés jelenti számára a legizgalmasabb szakmai kihívást. Büszke rá, hogy ha az országban a szélrózsa bármelyik irányában elindul, tud olyan projektet mutatni a családjának, amelyen dolgozott. Napi szinten motiválja, hogy az iparág pénzérzékenysége ellenére, egyetlen munkája végén sem vált el haraggal a megbízótól. Október hónap mérnöke, Borbély János, a Weinberg ’93 Építő Kft. projektvezetője.
A szeptemberi Hónap Mérnöke a rendkívül jó előkészítettséget emelte ki a dunakeszi óriásberuházás egyik sikerfaktoraként, amely a háborús nehézségek ellenére is nagy sebességgel pörgette a projektet. Tóth Tibor Gábor két évtized gazdag tapasztalati tőkéjével érkezett meg a csúcsprojekthez, a kulcstényezők között ugyanakkor a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. alapértékei is kirajzolódtak a vele készített interjúban.