Budapesten negyedszázadonként épül egy híd, melyek történelmébe és társadalmi vitáiba is bepillanthatunk ezen a kiállításon.
Hétfőn délelőtt megnyílt az új budapesti Duna-híd tervpályázatait és a fővárosi hidak múltját bemutató kiállítás Budapesten. A budai belvárosban a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben (Bem József utca 20.) szeptember közepéig látogatható tárlat. A kiállításról a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója számolt be a helyszínen.
Vitézy Dávid elmondta, az áprilisban lezárt pályázatra érkezett tervek mellett a budapesti hidak történetéről is lehet tájékozódni: urbanisztikai és társadalmi szempontból mutatják be a hídépítéseket övező vitákat.
Az angol és magyar nyelven olvasható kiállításon a múzeum gyűjteményéből néhány kisebb tárgyi emléket is láthat a közönség. „Megnézhető például a régi Erzsébet híd egyik angyaldísze és sok más olyan részlet, ami emlékeztet a budapesti hidak múltjára” - fogalmazott a főigazgató.
A megnyitón Fürjes Balázs Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, a tervpályázat bíráló bizottságának elnöke is felszólalt. Emlékeztetett, a tavaly júniusban kiírt tervpályázatra 17 pályamű érkezett a legjelentősebb hazai és külföldi építészek részvételével. A győztes UNStudió és a Buro Happold Engineering alkotta konzorcium a zsűri szerint
olyan 2-szer 3 forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas híd terveit vetette papírra, amely egyszerre egyedi és elegáns, mégis dinamizmust és erőt sugárzó.
Hozzátette, a Dél-Budát és Csepelt összekötő új híd napi 55 ezer autóval tehermentesíti a túlzsúfolt belvárosi hidakat, az Üllői út forgalmát pedig napi hatezer gépjárművel csökkentheti és kapcsolatot teremt majd olyan sűrűn lakott városrészek között is, amelyek között még nincs összeköttetés.
Az államtitkár megemlékezett arról, hogy Budapesten a hídépítések története a Lánchíd megépítésével kezdődött. Mint mondta, negyedszázadonként épül egy híd Budapesten, felváltva északon és délen. Az utolsó hidat, a Megyeri hidat északon adták át, a tervezett új híd pedig a Rákóczi hídtól délre épül majd.
Fürjes Balázs a kiállítás által bemutatott társadalmi vitákra is utalt beszédében. Úgy fogalmazott, természetes, hogy ilyen jelentős közösségi beruházásokat viták kísérnek. Ezért is indítják el ősszel a párbeszédet a főváros tízéves városfejlesztési stratégiai tervéről „Találjuk ki együtt Budapestet” címmel. Erre várják a fővárosi civil szakmai közösségeket.
Az egyeztetést célzó, ősztől várható fórumok és egyéb rendezvények tervéről nemrég a „Budapest az élhető város” elnevezésű konferencián is beszélt a politikus.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.