A kisföldalatti meghosszabbításáról is tárgyalhat az új Budapest kabinet

Intenzívebb együttműködés alapján fejlesztik a jövőben Budapestet – hangzott el a Budapest, az élhető város című fővárosi konferencián szerdán. A 168 Óra által szervezett esemény nyitó előadását Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség kedden kinevezett államtitkára tartotta, melyről Tóth Ákos, az újság főszerkesztője azt mondta: bár meghökkentő lehet, valójában a dolgok normális menete, hogy a kormány egyik képviselője egy deklaráltan baloldali lap által szervezett konferencián beszél, mivel pártok és ideológiák fölött álló ügyekről van szó.

Fürjes Balázs kiemelte: fontos cél, hogy a kormány még jobb partnere legyen Budapestnek, ezért döntöttek úgy, hogy a Miniszterelnökségen jöjjön létre egy Budapestért és az agglomerációért egységesen felelős városfejlesztési államtitkárság, legyen egy Budapestért is felelős miniszter, valamint egy csak Budapestért felelős államtitkár. Ezt a feladatot kapta kedden Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fürjes Balázs államtitkár. Hangsúlyozta, hogy az új kabinet nem csökkenti a főváros hatásköreit, sőt, tisztán állami hatáskörbe tartozó fejlesztéseket is a főpolgármester együttműködéséhez kötik.

Egy 2030-ig szóló városfejlesztési stratégiát kell a főpolgármesterrel közösen kidolgozni, és a Fővárosi Közgyűlés által korábban elfogadott fejlesztési tervből kell kiindulni. Emellett a civil közösségek részvétele is hangsúlyos, ősztől a „Budapest párbeszéd” mottó köré szerveződve közösen kívánják „kitalálni Budapestet” fórumok, tanácskozások és rendezvények keretében. Várhataóan a következő területeket érinti majd az így kialakuló terv: közlekedés, családbarát fejlesztések, Budapest mint egyetemi város, közterek és parkok felújítása, árvízvédelem és a Duna-part. Fürjes Balázs a fenti témákból néhányat kiemelve elmondta, többek között az alábbiakban szeretnének majd közös nevezőre jutni a főváros vezetésével és a civilekkel:

• a HÉV kocsik felújítása, adott esetben a nyomvonal módosítása,
• az elővárosi vasúthálózat jobb kihasználása,
• a kisföldalatti felújítása és meghosszabbítása,
• a Liszt Ferenc Repülőtér és a város kapcsolata,
• gyalogos és kerékpáros közlekedés,
• belvárosi forgalomcsillapítás,
• az új Duna-híd kialakítása,
• az agglomeráció és Budapest együttélése,
• P+R parkolók építése a város szélén,
• a Duna, mint városi közlekedési folyosó,
• a folyópartok birtokbavétele.

Előadásában Gerő András történész, a CEU egyetemi tanára és a Habsburg Történeti Intézet igazgatója kiemelte, nagyon jónak tartja az új kabinet létrejöttét, sőt, már a Budapest és a magyar állam című, az Élet és Irodalomban februárban megjelent publicisztikájában is a széteső fejlesztések összefogását javasolta.

Úgy véli, ez a most megvalósult intézményesült felelősségvállalás az egyik kulcsa annak, hogy Budapest Közép-Európa fővárosává válhasson. Gerő András javaslatának másik pillére Budapest vezetésének egységessé tétele, szemben a mostani széttagolt, 23 egyenjogú önkormányzat struktúrájával.

A konferencia további részében az Ernst and Young, a Lechner Tudásközpont és az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. szakemberei, valamint Z. Halmágyi Judit építész adtak elő városfejlesztési témákban.

Galéria