Az építőipari szakembereknek mindössze 18%-a posztol képet az elkészült munkáiról a közösségi médián, miközben többségük napi szinten használja.
A Mapei Kft. felmérésében 150 építőipari szakembert kérdezett meg a közösségi média használati szokásairól, melyből kiderült, hogy a rendszeres használat ellenére elenyésző azok száma, akik üzleti területen kamatoztatnák ezen platformok előnyeit. A megkérdezett szakemberek 82%-a jelen van a közösségi oldalakon, 74%-a Facebookozik, ráadásul nem is keveset. 11%-uk több mint három órát tölt el naponta az oldalon, szintén 11% azok száma, akik óránként ránéznek a hírfolyamra. Ez a gyakori és intenzív jelenlét azonban nem vonatkozik az üzleti felhasználásra, holott az igény megrendelői oldalról meglenne rá.
A megkérdezettek 30%-a nyilatkozott úgy, hogy kapott már megrendelést a Facebookon, sőt, 43% szokott rendszeresen szakmai kérdéseket kapni. Ennek ellenére mindössze 18%-a posztol képet az elkészült munkáiról a közösségi média felületeire, 30% ritkán, 51% pedig egyáltalán nem tesz ki képet. Saját videós tartalmat 13%-uk tesz közzé a csatornáin. Így jogosan merülhet fel a kérdés: miért nem élnek az építőipari szakemberek az online felületek adta lehetőségekkel, ha ők maguk is felhasználói annak?
„A szakemberek hallgatagságának a közösségi médiában két oka lehet” – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. „Egyrészt nem tudják hogyan csinálják, hogyan kell kezelni a felületet, mit írjanak, miről készítsenek képet, mi érdekli az embereket. A másik gond az átláthatóság hiánya. Bár sokat javult a helyzet, még mindig vannak, akik feketén, szürkén vállalnak munkát és félnek, hogy ha kitesznek egy képet, akkor felhívják magukra a hatóságok figyelmét."
Sokkal jobb a helyzet a szakmai kapcsolatok területén: a megkérdezett szakemberek 50%-a tagja valamilyen szakmai Facebook csoportnak.
Az ügyvezető szerint sokkal aktívabban és tudatosabban kellene használni a közösségi médiát, mert a megrendelők ott vannak.
Ma még ez versenyelőny egy építőipari kisvállalkozásnak, azonban hamarosan létkérdés lesz. Ha egy szakember nem lesz jelen a közösségi médiában, olyan lesz, mintha nem is létezne.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.