Az építőipari szakembereknek mindössze 18%-a posztol képet az elkészült munkáiról a közösségi médián, miközben többségük napi szinten használja.
A Mapei Kft. felmérésében 150 építőipari szakembert kérdezett meg a közösségi média használati szokásairól, melyből kiderült, hogy a rendszeres használat ellenére elenyésző azok száma, akik üzleti területen kamatoztatnák ezen platformok előnyeit. A megkérdezett szakemberek 82%-a jelen van a közösségi oldalakon, 74%-a Facebookozik, ráadásul nem is keveset. 11%-uk több mint három órát tölt el naponta az oldalon, szintén 11% azok száma, akik óránként ránéznek a hírfolyamra. Ez a gyakori és intenzív jelenlét azonban nem vonatkozik az üzleti felhasználásra, holott az igény megrendelői oldalról meglenne rá.
A megkérdezettek 30%-a nyilatkozott úgy, hogy kapott már megrendelést a Facebookon, sőt, 43% szokott rendszeresen szakmai kérdéseket kapni. Ennek ellenére mindössze 18%-a posztol képet az elkészült munkáiról a közösségi média felületeire, 30% ritkán, 51% pedig egyáltalán nem tesz ki képet. Saját videós tartalmat 13%-uk tesz közzé a csatornáin. Így jogosan merülhet fel a kérdés: miért nem élnek az építőipari szakemberek az online felületek adta lehetőségekkel, ha ők maguk is felhasználói annak?
„A szakemberek hallgatagságának a közösségi médiában két oka lehet” – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. „Egyrészt nem tudják hogyan csinálják, hogyan kell kezelni a felületet, mit írjanak, miről készítsenek képet, mi érdekli az embereket. A másik gond az átláthatóság hiánya. Bár sokat javult a helyzet, még mindig vannak, akik feketén, szürkén vállalnak munkát és félnek, hogy ha kitesznek egy képet, akkor felhívják magukra a hatóságok figyelmét."
Sokkal jobb a helyzet a szakmai kapcsolatok területén: a megkérdezett szakemberek 50%-a tagja valamilyen szakmai Facebook csoportnak.
Az ügyvezető szerint sokkal aktívabban és tudatosabban kellene használni a közösségi médiát, mert a megrendelők ott vannak.
Ma még ez versenyelőny egy építőipari kisvállalkozásnak, azonban hamarosan létkérdés lesz. Ha egy szakember nem lesz jelen a közösségi médiában, olyan lesz, mintha nem is létezne.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.