Gyakorlati központokkal reformálná meg az építőipari képzést az ÉVOSZ

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökét hétfőn az M1 aktuális csatornán kérdezték az építőipar szakmai utánpótlásáról. Koji László elmondta,

nem éri el a tízezret sem azon gyerekek száma, akik építőipari szakmát tanulnak, miközben kilencven helyen folyik a képzésük, ami egy nem hatékony szétaprózódott szerkezetet képez.

Az elnök beszédében a regionális építőipari képzési központok létrehozását szorgalmazta a szakmunkásképzés hatékonyabbá tételére. Hozzátette, régiónkként elegendő lenne hét gyakorlati képzőközpont. A szervezet elnöke elmondta azt is, fontosnak tartják, hogy a központokban a képzés egységes legyen, és állami, kamarai, vagy szakmai szövetségi közreműködéssel történjen.

Eljött az idő hogy rendbe tegyék a gyakorlati képzést

Az ÉVOSZ már a 2017 októberében ismertetett programjában is a regionális központok létrehozása mellett érvelt, ugyanakkor a szerkesztőségünknek eljuttatott anyagában ezt az álláspontját most újra megerősítette. 

A mostani vitaanyag abból indul ki, hogy a gyakorlati oktatás nem megfelelő helyzete súlyos gondot okoz az ágazatban. "A néhány éve bevezetett duális képzés számos kedvező hatást mutat, azonban az építőipari szakmák esetében nem biztosítható, hogy a tanuló egy vállalkozásnál teljes körű gyakorlati képzésben részesüljön" - áll a közleményben. "A segédmunkások számának robbanásszerű megnövekedése pedig gyors képzési beavatkozást sürget." 

Miután az építőiparban a munkavégzés általában a telephelytől távol történik, az ágazatban a hagyományos gyakorlati oktatás nem működik. 

Emiatt a Nyugat-Európai duális képzési rendszerekben mindenütt megtalálhatóak az úgynevezett üzemek feletti gyakorlati képzőközpontok.

Ezeket a problémákat kellene kezelni

A tanulmány a jelenlegi hazai tanműhelyeket is részletesen elemzi, továbbá kifejti, hogyan tudnák ezek problémáit megoldani a fent említett képzőközpontok.

"Az építőipari szakmákat oktató szakközépiskolák és szakgimnáziumok tanműhelyei többségében korszerűtlenek, a gyakorlati oktatók bére alacsony" - áll az elemzésben. A közlemény arra is rámutat, hogy az intézményrendszere szétaprózódott, ahogy azt az elnök is elmondta a televíziós nyilatkozatában. Emiatt számos iskolában a jelentkezők hiányában nem tudnak évente új tanulócsoportot indítani.

"A szakiskolai gyakorlati oktatás jelenleg pazarlóan, és ennek ellenére alacsony színvonalon valósul meg."

A korábbi, 2017-es vitaanyag ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy a jelenlegi szakképző struktúra nem igazodik a piaci igényekhez, ennek következtében több hiányszakmában (például tetőfedők, bádogosok és ácsok között) alig vannak most tanuló diákok az országban. További probléma. hogy az iskoláknak nincs megfelelő érdekeltsége a gyerekek fejlődésében („Csak az számít, hogy melegyen a megfelelő óraszám.”). Emellett a gyakorlati és elméleti képzési napok egymást váltogatják, így rendre megtörik a gyerekek fejlődési folyamata.

Mi hozhatja a megoldást?

Az ÉVOSZ javaslata szerint a jelenlegi szakképzés a mindhárom évfolyamot lefedő tanműhelyi képzéssel egészülne ki a regionális gyakorlati képzőközpontokban. Egy-egy ilyen központ koncentrálná az erőforrásokat modern eszközökkel és megfelelő szaktudású oktatókkal.

Ennek köszönhetően egy-egy központ több szakiskola (szakközépiskola és szakgimnázium) tanulóinak gyakorlati oktatását tudná ellátni, ami jobb eszköz- és forráskihasználtságot, valamint az oktatók folyamatos óraellátottságát is biztosítaná.

A vitaanyag arra is kitér, hogy a hét regionális képzőközpont felállításával kevesebb gyakorlati oktatóra lenne szükség. "Azonban a megfelelő szakmai felkészültségű és kvalitású gyakorlati oktatók alkalmazása esetén az ágazatban elfogadott bért is biztosítani kell a számukra."

A felnőttképzés is lendületbe jöhetne ezzel az eszközzel

A javaslat további fontos eszközként jelöli az elméleti oktatás, valamint a munkahelyi és tanműhelygyakorlatok heti blokkokba tömörítését. "A jelenlegi gyakorlat, miszerint a tanuló hetente néhány napi szakiskolai elméleti képzés mellett néhány nap munkahelyi gyakorlaton vesz részt, se a tanuló, se az őt foglalkoztató vállalkozó számára nem előnyös. A tanuló ezalatt a néhány nap alatt csak részleteiben tud egy–egy munkafolyamatba bekapcsolódni, hiszen következő alkalommal cége már más munkán, vagy más településen lévő munkahelyen dolgozik" - derül ki az indoklásból.

Zárásként a közlemény arra is rámutat, hogy a regionális képzőközpontok a szakmai alapképzés mellett, az építési vállalkozókkal, valamint az építőanyag-gyártó cégekkel együttműködve, a felnőtt-továbbképzésben is tevékeny szerepet tudnak vállalni.