Idén 68. alkalommal rendezték meg az Építők Napját, ahol számos elismerést osztottak ki a rohamléptékben növekvő építőipar jeles képviselőinek. Az ágazati fejlődésről György László ITM-államtitkár és Koji László ÉVOSZ-elnök is megosztotta gondolatait.
Idén 68. alkalommal gyűltek össze az építőipar képviselői a Vasas Szakszervezetek budapesti székházában az Építők Napja alkalmából, ahol a kormány és az iparág képviselői számos kiváló szakemberét díjaztak munkásságáért (a méltatottak listája cikkünk végén olvasható).
Az eseményen felszólaló György László gazdaságstratégiáért felelős államtitkár (Innovációs és Technológiai Minisztérium) kiemelte: az építőipar 2023-ig 25 ezer milliárd forintos megrendelésállománnyal rendelkezik, ennek teljesítése érdekében az ágazat termelési volumenének minden évben átlagosan 10 százalékkal kell növekednie.
Az államtitkár elismerően nyilatkozott az építésgazdaság szereplőinek teljesítményéről, miután 2017-ben 29,7 százalékkal, 2018-ban pedig további 22,3 százalékkal nőtt az ágazat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly már jelentősen, 23,5 százalékkal nőtt az ágazat termelékenysége is.
Az államtitkár szerint ez utóbbi eredmény egyebek között az építőiparban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások kapacitásbővítését, technológiai váltását támogató, költségvetési forrásból finanszírozott pályázatoknak is köszönhető. Erre a célra a kormány 2018-ban 16 milliárd forintot, idén pedig újabb 6 milliárd forintot fordított és további 3 milliárd forintos pályázati keretet nyitnak meg az év második felében.
A hamarosan elérhetővé váló 3 milliárd forintos keretről elmondta még: míg a korábbi pályázatoknál a támogatások csak eszközbeszerzésre voltak elérhetőek,
ebben a felhívásban már a vállalkozások együttműködése kerül előtérbe.
A pályázat egyik célja, hogy a tervezők, az építőanyag gyártók és a kivitelezők álljanak össze és tegyenek kísérletet arra, hogy egy adott műszaki tartalommal rendelkező kiírást a legköltséghatékonyabban valósítsanak meg.
György László hangsúlyozta: ugyan a magyar építőipar hatékonysága növekedett, az európai uniós szinthez képest még vannak elmaradások. A hazai ágazati termelékenység továbbra is az EU-s átlag negyede, mivel Magyarországon nagyon munkaerőigényes az ágazat az unió más tagországaival összehasonlítva. Külföldön az építőipari cégek gépesítettebbek, így többet tudnak építeni és nagyobb profitra is szert tesznek, mint magyar társaik. Az államtitkár elmondta: a hatékonyságnövelésében fontos szerepet kell kapnia az innovációnak, az ágazatnak és a benne dolgozó vállalatoknak is meg kell újulniuk.
Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke beszédjében azt hangsúlyozta, hogy az ágazatban a tavaly elért 22,3 százalékos bővülés után az idén éves szinten további 30 százalékos termelési volumen növekedés várható. A magyar építőipar termelési értéke 2019-ben eléri, de akár meg is haladhatja a 4000 milliárd forintot, amire a magyar építőipar az utóbbi 30 évben még nem volt képes – fejtette ki.
A szakszövetség elnöke méltatta a pénzügyminiszter csütörtöki, a gazdaságvédelmi akciótervről szóló bejelentését, azon belül a kistelepülésen élők lakásvásárlásánál és lakásfelújításánál 5 millió forintos összeghatárral igényelhető áfa-visszatérítés bevezetését. Az áfa-visszatérítés lehetőségét az ÉVOSZ régóta szorgalmazta - tette hozzá.
Az Építők Napján miniszteri elismerést kapott:
Kardos Andor-díjat kapott Molnár Dénes a mérnöki kamarától, illetve Szilikátiparért Emlékérmet vehetett át
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.