A magyar gyártású termékek mellett az alacsony környezetterheléssel előállított anyagok is támogatást kapnak az új védjegyek által.
A hazai gyártású építőipari termékek támogatásaként új védjegy rendszert vezetett be az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. A részletekről Szegeden szeptember 26-án sajtótájékoztatón számolt be Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára és Koji László, ÉVOSZ-elnök.
A tájékoztatón elhangzott, kétéves előkészítő szakasz után az ÉVOSZ megkapta a szakhatóságoktól az engedélyt a rendszer bevezetésére, amely október 1-től el is indul.
A péntek délelőtti sajtótájékoztató után Szegeden a Szent Gellért Fórumban elkezdődött az ÉVOSZ éves országos konferenciája, amelyről szintén beszámolunk.
Az ÉVOSZ által az ÉKM támogatásával kidolgozott tanúsítási rendszer két védjegyet tartalmaz:
A rendszer kimondott célja a hazai és regionális gyártású – azaz a szomszédos országokban magyar kapacitásokkal előállított - építőipari termékekre felhívni a figyelmet.
A Prémium Regionális termékekről a sajtótájékoztatón Koji László elmondta, az elmúlt években a magyar tulajdonú építőipari cégek a szomszédos országokban komoly gyártó kapacitásokat hoztak létre: az itt előállított alapanyagokat tekintik regionális termékeknek a védjegy szempontjából.
Az eseményen Koji László ismertette, jelenleg az importkitettség 48 százalékos az építőipari alapanyagok tekintetében, amit mindenképp csökkenteni kellene.
Szavai szerint egy további cél a fogyasztók rászoktatása a hazai gyártású minőségi termékekre. Szintén fontos célként fogalmazta meg az építési helyszínhez közelebb gyártott, illetve az alacsonyabb környezetterhelésű építési termékek használatát.
Kiemelte, a tanúsítási rendszert az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának kezdeményezésére és szakmai támogatásával dolgozták ki. „Szakmai súlyát az adja, hogy a tanúsítási rendszert maga az építőiparban tevékenykedő vállalkozók közössége hozza létre” – mutatott rá.
Jó példaként a magyar élelmiszeripart jelölte meg, amelyben 15 éve kezdték el a magyar termékek védjegyes támogatását, egy mára jól működő rendszert alkotva. "Reméljük, hogy 2-3 év múlva mi is el tudjuk érni ezt a szintet" - fejtette ki.
Csepreghy Nándor egy tágabb nézőpontból indulva azt hangsúlyozta, hogy a 2010-es kormányváltás idején az építőipar részesedése 4,5 százalék volt a GDP-ben. „Az eltelt 15 év alatt többek közt a 30 ezer milliárd forintnyi állami építési beruházásoknak is köszönhetően ez az arány 6,1 százalékra nőtt, ma mintegy 4000 milliárd forintnyi összeget tesz ki” – hangsúlyozta az államtitkár.
Arra is kitért, hogy a kormányzat szuverenista gazdaságpolitikája a kivitelezésben már elérte a célját:
„Itt a magyar cégek aránya 90 százalékos, azaz a cálunk már teljesült. Az alapanyaggyártás viszont csak 15-20 százalékon áll; ezt a 2026-ban induló ciklus végére 50 százalék fölé kell emelni.” Hozzátette, többek közt emiatt is karolták fel az ÉVOSZ által kezdeményezett védjegy rendszert.
Egyetlen atomerőmű sem úgy épül, hogy leemelik a terveket a polcról. Komplex feladat hárul a Paks II. szakembergárdájára, hiszen valójában egy egész nukleáris város épül: a két reaktorépülettel együtt 240 építmény és a benne lévő technológia készül el. Jelenleg ötven építési dokumentáció, azaz többszáz ezer oldal értékelése van napirenden amellett, hogy készülnek az első betonöntésre.
Szokatlan és különleges látvány volt a Balatonon haladó komp, amely fedélzetén két betonmixerrel és a betonpumpával hajózott be a balatonfüredi személyhajó kikötő felújításához. Sajátos megoldásokat követelt a kivitelezés, amelyet részletesen ismertetünk.