A Hónap Mérnöke: Az épületgépészet a ház lelke

Több nézőpontból látja egyszerre az építőipar világát Bíró Gábor János. A piacon kiemelkedő projektlebonyolító Spányi Partners szakembere már gyerekkorától fogva tudta, hogy épületgépészként szeretne majd dolgozni, így tanulmányait és karrierjét is céltudatosan folytatta.

„Egy családi hagyományt viszek tovább, édesapám is épületgépész volt. Nem csak az egyetemet, hanem már a középiskolát is így választottam ki” – mondja el Bíró Gábor János. Így először technikusi papírt szerzett, majd a pécsi egyetemen épületgépészmérnöki szakon diplomázott és a létesítmény-energetikai szakmérnöki képzést is elvégezte.

 

„Az utolsó évben már dolgoztam is a tanulás mellett egy épületgépészeti kivitelező vállalkozásnál. Megtanultam, hogy mindenbe bele kell rakni a maximumot, akkor így lehetett csak munkát szerezni. Ez a lendület máig megmaradt.”

Az interjú során a folyamatos képzés fontosságát hangsúlyozó mérnök a Spányi Partnersnél megtalálta ugyanezt a szemléletet. Ezért is olyan szoros ez a kapcsolat – mondja el.

 

Budapest új irodaházai viselik a keze nyomát

Bíró Gábor János dolgozott projektmenedzserként is, innen került a Spányi Partnershez, ahol néhány hónap munka után nevezték ki szakági vezetőnek. Számos projektben vett részt 7 fős csapata élén: a nemrég átadott Hillside irodaház; valamint Dél-Buda új városrésze, a BudaPart építkezésében is fontos szerepet vállalt a cég. Az utóbbi projektben a vezető mérnök a még idén elkészülő BudaPart Gate mellett egy másik – a belső kommunikációban BOE-épületnek nevezett – irodaházon is dolgozik.

 

„Rengeteg más stílusú projektünk is van még, csarnoképületek, szállodák; sőt, Budapest egyik legnagyobb laborfejlesztéséért is felelünk. A sokféleség nagyon jó lehetőséget teremt a személyes fejlődés szempontjából. Figyelmet fordítunk arra, hogy az azonos épülettípusok ne mindig azonos kollégához kerüljenek, folyamatos a rotáció. A tapasztalatcsere, és így a tanulás is elengedhetetlen.”

 

 

Egyre növekszik az épületgépészet szerepe

„Pályám elején is látszott ez az irány, mára pedig már ott tartunk, hogy egy projekt tekintetében a szakági munkarészek elérik a teljes projekt volumenének 40 százalékát. Ez a folyamat az elmúlt 15 évben hatványozottan nőtt” – mondja el Bíró Gábor János.

 

 

„Miről is van szó? A követelmények szigorodnak: az energetika, a bérlői igények, a környezetvédelmi minősítések, mint például a LEED és a BREEAM, illetve az európai normatívák (ERP18) is. Ezek olyan kihívások elé állítják a szakmát, amihez nagyfokú felkészültség szükséges.”

„Egy háznak az épületgépészet a lelke”

- emeli ki.

Kifejti: „minden épület valójában egy szolgáltatás. Az épületek feladata, hogy az adott funkciót - legyen az kórház, iroda, lakás vagy múzeum - kielégítse. Ennek a lelke az épületgépészet. Ha irodaházról beszélünk, akkor élhető munkahelyeket kell kialakítanunk. A mai munkaerőhiányos piacon egy munkáltató sem engedheti meg magának, hogy kockáztassa az értékes kollégáinak elvesztését, csak azért mert például az huzatban ül.”

 

Az esztétika és az energiahatékonyság elvárásainak egyszerre kell megfelelni

Rámutat egy ellentmondásra is a piac elvárásaiban:

„Igényként azt tapasztaljuk, hogy teljesen üvegezett homlokzatú épületek kell, hogy szülessenek, úgy, hogy közben nulla károsanyag kibocsájtása legyen, ne kerüljön sokba az üzemeltetés, és a fent említett követelményeket is betartsuk. Vagyis a napsütötte oldalon, nyáron az üvegfal előtt is 26 fokot kell tartani 0,2 m/s légsebesség mellett.”

„Szinte irreálisak a mai igények. Bármilyen hiba végfelhasználói elégedetlenséget szül. Ezért az irodánkban ugyanúgy nagy figyelmet fordítunk a tervezési időszakra, mint a kivitelezésre. Hiába jók a tervek, ha nem légtömör a légcsatorna; illetve bármilyen jó a kivitelezés, az sem biztosítja a kellő hőmérsékletet, ha elcsúszott a tervezés” – hívja fel a figyelmet.

Ez nyilván nem egy egysíkú probléma és a technológiai megoldások is fejlődnek – de egy egyértelmű példája annak, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni” – mutat még rá Bíró Gábor János.

 

Nem rettent el a komplex feladatoktól

Az egyszerre projektmenedzserként és szakági vezetőként is dolgozó mérnök a különböző pozíciók kihívásairól beszélve elmondja: a projektek irányításakor a legfőbb kihívás az, hogy egy komplex feladatot ellátva kell rendkívül körültekintően figyelni a fenti tényezőkre.

„Szerencsére ebbe hamar belerázódtam és élveztem a feladatot” – emlékezik vissza.

 

Vezetői pozíciójában pedig a Spányi Partnersen belül dolgozó csapatának felépítését emeli ki, mint teljesítményt: „kezdetben voltak hiányzó láncszemek, de mára egy nagyon jó team áll mögöttem, amire büszke vagyok”.

 

Miért nehéz ma mérnöknek lenni?

A már karrierje kezdetén vezetői pozíciót megszerző mérnök ezt követően kifejti: ma Magyarországon izgalmas az ágazatban dolgozni, jó lehetőségei vannak itthon egy pályakezdő, illetve egy tapasztalt mérnöknek is egyaránt - mégis kevesen választják ezt szakmát.

A folyamatos utánpótlás hiánya szintúgy nehézséget okoz a tervezésben és kivitelezésben is: „A tervezők leterheltek, és a tervezési idők is lerövidültek, megfelelő szaktudás vagy irányítás nélkül készülnek az épületek, ez lényegesen nagyobb terhet ró az ellenőrzésre.”

 

 

„A minőség fenntartása és a megfelelő kontroll érdekében, nem elégszünk meg az igazoló dokumentációk ellenőrzésével, hanem saját magunk is teszteljük, mérjük a rendszereket.

Műszaki ellenőrként, szakcég szintű tudással kell rendelkeznünk”

–  fejti ki Bíró Gábor János az interjú végén.

Szabó Ákos