2018 áprilisától 2019 áprilisáig, a fitout igényeinek megfelelő hozzáállással, a határidők betartásával építette meg a CPI beruházásában az Airport City Logisztikai Park legújabb E-F jelű épületét a Weinberg 93 Építő Kft. A jó szakmai együttműködés fontosságáról, az építkezés menetéről és kihívásairól, valamint azok megoldásáról Bánóczi Zsolttal, a vállalat kivitelezési vezetőjével beszélgettünk.
A CPI Hungary a CPI Property Group tagja, amely jelenleg Magyarország egyik piacvezető ingatlanberuházó vállalata. Profiljába hosszútávú európai ingatlanbefektetések és bérbeadások tartoznak. A Weinberg egy több mint 25 éves múltra visszatekintő vállalkozás, melynek fő tevékenysége a generálkivitelezés és acélszerkezet-gyártás. A cég nevéhez 2019-ben már több mint 400 épület átadása fűződik.
Az Airport City Logisztikai Park E-F csarnoka bruttó 13 ezer négyzetméteres, 13 méter magas új big-box épület, amely a reptéri régió egyik legnépszerűbb ipari ingatlan fejlesztése. A vecsési építkezést 2018 május elején kezdte el a Weinberg a CPI megbízásából, a shell and core munkák a november végi bokrétaünnepségig tartottak, 2019 április végére pedig elkészült az épület. Bánóczi Zsolt elmondta: „Ez egy rugalmas megközelítést igénylő kivitelezés volt, különösen a belső terek kialakításakor. Nagy segítséget jelentett, hogy a Weinberg és a CPI hamar megtalálta a közös hangot.”
„Jó volt az együttműködés, mondhatni már a kezdeteknél szerencsés volt a csillagok állása. Olyan fejlesztőknek ismertük meg a CPI-t,
akik tudatosan dolgoznak, értenek a szakmához, a kivitelezés nyelvét is beszélik. Ez sokszor segített abban, hogy egy-egy felmerülő problémát gyorsan és hatékonyan tudjunk megoldani.”
- hangsúlyozta.
A beruházás két szakasza más-más jellegű munkát igényelt eltérő kihívásokkal. Miközben az, hogy M0-ás felújítása miatt új bányát kellett találni az alapanyagokhoz, a szerkezetépítésnél – más szóval a shell and core szakasznál - volt hangsúlyosabb; a belső kialakítás, a fitout megint más szempontból igényelt nagy odafigyelést.
A teljes csarnok 8 darab, egyenként 1400 négyzetméteres egységből áll, melyek egymás mellett helyezkednek el, négyzetrácsos alakban, illetve ehhez kapcsolódnak még az irodai részek – ezek főként a két galériás kialakítású emeleti szinten helyezkednek el. A kivitelezési vezető kifejtette: ”Az 1400 négyzetméteres unitok bármelyike raktár, logisztikai egység, vagy akár gyártóelemnek is alkalmas, a későbbi kialakítás szerint."
A rugalmasság akkor lett a legnagyobb erény, amikor elkezdtek a bérlői igények érkezni: „Amikor valaki odaköltözött, ha úgy döntött két egységre van szüksége, akkor azokat együtt adtuk át, de ha külön-külön keltek el, akkor természetesen elválasztottuk őket. Emiatt több dologra is külön figyelmet kellett fordítani: a világítás, a tűzjelzők, de számos más rendszer is igényelte ezt” – mutatott rá a vezető szakember. A logisztikai funkciót pedig a teherautóknak kiépített dokkolók biztosítják a központ alsó szintjén, melyek szintén nagy precizitást igényelnek.
A változó elvárások és mozgó elemek miatt is különösen fontos volt a fejlesztő és a kivitelező közti jó kommunikáció – derül ki a beszélgetésből. Bánóczi Zsolt rámutatott: „Egy ilyen komplex beruházásnál mindig akadnak problémák. Ha ezek nem oldódnak meg, akkor húzódik a határidő, akkor van vita, azonban ez a vecsési építkezésen nem így volt. Mindkét fél közösen dolgozott ezeken a természetesen jelentkező kihívásokon, így rövid távon, házon belül lehetett intézni őket, megvolt az egyetértés.”
A Weinberg fix alvállalkozói köre is nagy segítség volt ebben. „A vállalatnak egyszerre 2-3 zászlóshajó munkája van, ha szükséges volt, átcsoportosításokkal tudtunk dolgozni” – mondta el.
A 13 ezer négyzetméteres moduláris csarnok ezekkel a megoldásokkal készült el egy év alatt. A főként logisztikai csarnok azóta sikeresen üzemel a Liszt Ferenc repülőtér közvetlen közelében, az egyik legnagyobb forgalmú hazai intermodális csomópontban.
Szabó Ákos
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.