2022.12.10, Szombat
Az októberi Hónap Mérnöke számára a legösszetettebb építkezés jelenti a legérdekesebb kihívást
Fotók: Nagy Mihály/magyarepitok.hu

Az októberi Hónap Mérnöke számára a legösszetettebb építkezés jelenti a legérdekesebb kihívást

magyarepitok.hu

2022.10.31. 09:00 - Szabó Ákos

Liszi Marianna lényeglátó hozzáállása és szervezőkészsége folyamatosan jól szolgálta több mint három évtizedes szakmai pályafutása során. A Grabarics Kft.-hez 2018-ban érkezett és itt is hamar elismerték készségét az önálló és felelősségteljes gondolkodásra. A Hónap Mérnöke elismerés részét képező interjút így a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új székházának immár célegyenesbe forduló építkezésén vettük fel az építészmérnökkel, aki a nagyszabású középület projektvezetőjeként dolgozik az építkezés első percétől kezdve.

Hirdetés

Már apja, sőt nagyapja is az építőiparban dolgozott, azonban Liszi Marianna számára nem a családi hagyomány volt a döntő ok a pályaválasztáskor. Az októberi Hónap Mérnöke, a Grabarics Kft. projektvezetője számára akkor vált egyértelművé, hogy az építészmérnök lesz, amikor a szintén ezt a szakmát tanuló nővére elsőévesen hazahozta könyveit.

„Akkor voltam a pályaválasztás előtt, és ezek a könyvek mély benyomást tettek rám. Megnéztem a gyönyörű műszaki rajzokat, és miközben számomra még rejtély volt, hogy mit ábrázolnak, már akkor is nagyon vonzottak magukhoz. Ugyanúgy vonzó volt az is, hogy a diploma megszerzése után egy olyan dologgal tudok majd foglalkozni, amihez kevesen értenek.”

 

 

A Szépművészeti Múzeum felújításán szeretett bele a komplex munkákba

A tősgyökeres budapesti Liszi Marianna a szintén fővárosi Ybl-n végzett a rendszerváltás előtti utolsó években, majd a Középületépítőnél kezdett frissdiplomásként. Itt rögtön nagy volumenű, illetve jelentőségű projekteken kezdte meg a munkát. „A Szív- és Érsebészeti Klinikának építettünk egy CT-központot, utána pedig átkerültem a Szépművészeti Múzeum felújítási munkáira, amin hosszú éveken keresztül dolgoztunk” – mondja el. Kifejti azt is, hogy itt egy speciális feladatot is elvégeztek: mivel a múzeum épületei alatt korábban nem volt pince, az összes termet (beleértve a nagy belmagasságú kiállítótereket is) a Középületépítő kezdte el alápincézni.

Tulajdonképpen egy plusz szintet kellett kialakítani a Szépművészeti Múzeum alatt.

Liszi Marianna szintén a Szépművészeti Múzeum projektjén ismerte meg a felújítás és a műemlékfelújítás számos szakterületét: olyan szakemberekkel is együtt dolgozott, mint a díszítőfestők, a gipszszobrászok, vagy a bádogos kivitelezők – természetesen a „hagyományosabb” építőipari szakmák mellett. „Itt csináltam meg, ebből az ismeretanyagból dolgozva az épületfenntartási szakmérnöki képesítésemet: és bár végül nem maradtam az épületfelújítási vonalon, hanem az újépítéseket választottam, ezek a tapasztalatok hasznosak számomra mindmáig” – fejti ki az immár 36 éve a kivitelezésben dolgozó szakember.

Külön hangsúlyozza még: nagyon jó alapokat kapott és nagyon jó kollégákkal dolgozott együtt, és így itt, az első munkahelyén szerette meg igazán a szakmát.

 

„A terepmunka azt jelenti, hogy az ember látja, hogy hogyan születik meg egy épület, hogyan alakul ki, hogyan nő ki a földből”

Visszatekintve 36 évére, melynek során végig kivitelezői pozícióban dolgozott, kifejti: nem volt vonzó számára az, hogy csak irodában végezze a munkát. „A terepmunka azt jelenti, hogy az ember látja, hogy hogyan születik meg egy épület, hogyan alakul ki, hogyan nő ki a földből. Számomra ez volt mindig a fontosabb.” Hozzáteszi még:

az is a terepre vonzotta, hogy úgy véli, a helyszínen a projektek során felmerülő számos kihívással jobban, közvetlenebbül meg lehet birkózni, mint a tervezőasztal mellől.

A Szépművészeti Múzeum munkái után Liszi Marianna még a Középületépítőnél folytatta, ahol telefonközpontok kivitelezésével foglalkozott, majd a kor szellemiségének megfelelően egy újonnan alapított cégben dolgozott tovább. A Liszi-Bau Kft. szintén épített telefonközpontokat, azonban ez korántsem fedte le a cég teljes portfólióját. Szerte az országban kiviteleztek benzinkutakat, építettek lakóházakat, sőt luxusingatlanokat is: a fővárosi XII. és III. kerület kertvárosi részeiben van több olyan utca is, ahol a kiemelkedő minőségű ingatlanok többségét a cég és Liszi Marianna kivitelezték.

 

 

A Grabarics Kft.-nél tért vissza a nagyobb volumenű projektekhez

A vezető mérnök 25 évig saját útját járta a cégében (melyet most is családtagok visznek tovább), azonban váltásra volt szüksége. „Amit mindig is hiányoltam valamilyen szinten ebből a ’családi házas, luxusingatlanos’ kivitelezésből az a nagyobb volumen volt.

Azok a nagyobb dimenziók, amikben a pályámat kezdtem, vagyis a középületépítés dimenziói mindig is vonzottak.”

„Ebbe a nagyobb volumenű építkezésbe kaptam visszatérési lehetőséget a Grabarics Kft.-nél. Az első ilyen munkám egy sasadi 300 lakásos projekt volt, ahová a befejezési stádiumba érkeztem.” A lakópark-építkezésnél szükség is volt a friss lendületre, mivel mindez 2018-19 környékén történt, vagyis az építőipari válságot követő években, egy olyan időszakban, amikor jelentős munkaerőhiány alakult ki és a piaci átalakulások miatt sokan nehezen bírták a gazdaság diktálta tempót – derül ki szavaiból.

 

 

Megteremtette a saját munkakörét

A sasadi projekten Liszi Marianna közvetlen, a terepen végzett munkát előtérbe helyező hozzáállása kifejezetten illeszkedett mind a Grabarics Kft., mind pedig a feladat igényeihez: „Munkahelyi mérnöknek jelentkeztem, de amikor odakerültem, akkor azt láttam, hogy igazából nincs, aki összefogja a projektet. Bár természetesen volt projektvezetés, volt mérnök, volt művezető a házon, ennek ellenére nem láttam azt, hogy ezeket hogyan hangolják össze, és hogy mi volt az az akadály, ami miatt nem haladt úgy a munka, ahogy kellett volna.

Így úgy láttam, hogy nekem kint van a helyem a terepen, a kinti munkával többet tudok segíteni.”

Ezzel pedig bár akkor ezt még nem tudta, tulajdonképpen megteremtette a saját munkakörét. „Már határidős csúszásban voltak, és gyakorlatilag nem láttam, hogy a terepen végzett munka hogyan van ütemezve. Beálltam egyfajta építésvezetői pozícióba, elkezdtem irányítani a kinti alvállalkozókat és szervezni ezt a munkát. Erre pedig felfigyelt a cégvezetés: arra, hogy én végül is olyan munkát végzek kint a területen, amire nekik nincs pozíciójuk. Az építésvezető fogalom, mint olyan, akkor nem volt még ismert a cégnél.”

A munkálatok során a cégvezetés értékelte is a teljesítményét és rövid időn belül ki is nevezték projektvezető-helyettesnek.

 

Az NMHH építkezése a Grabarics Kft.-nél az első saját projektje

 

 

„Megkaptam ezt a bizalmat, hogy segítsem a projektvezetőnek munkáját, így sikerült végül a projektet bevinni a célba” – mondja el, majd hozzáteszi: „azt gondolom, ezzel nyertem el azt a bizalmat is a cégvezetés részéről, hogy a következő munkámat már önállóan vezethessem: ez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (közismert rövidítésével az NMHH – a szerk.) új székházának építkezése, melyet több éves munka után, várhatóan három hónap múlva fejezünk be.”

A Váci út közeli nagyszabású építkezésen Liszi Marianna régi vágyának megfelelően valóban egy nagy volumenű, látványos és egyben összetett projekt munkáit felügyeli. Az épület három mélygarázsszinttel, földszinttel és négy emelettel épült fel. A kivitelezésben, mint „elsőprojektes” projektvezetőt, az illetékes területi igazgató is segíti a munkájában - igaz, ez inkább az első időszakban volt így. Azóta a Hónap Mérnöke is megerősödött szerepkörében és a területi igazgatóra is nagyobb felelősséggel járó munkakört osztottak, így immár kevésbé van a támogatásra szükség.

 

13 méter mélyről indultak, mintegy 3 hónap múlva végeznek

Az NMHH épületének kivitelezése 13 méter mélyen kezdődött a speciális mélyépítéssel és immár csak körülbelül három hónap van hátra a teljes kivitelezés befejezéséig. Liszi Marianna számára a beruházás összetettsége az egyik kiemelkedő elem a projektből. Elmondja:

rendkívül tág a felhasznált alapanyagok listája és a munkafolyamatok is kifejezetten összetett módon épülnek egymásra az épületben.

A most már ötszintes épület mellett állva a vezető szakember visszaemlékezik a speciális mélyépítésre. „Ez a munka nagyon látványos dolog volt: amikor ezek a monumentális gépek egyszerre dolgoznak, és majdnem ugyanakkor volt aktív a réselőgép, a markológép és a teherautó, akkor örültem a legjobban.

Külön élvezet volt hallanom ahogy a gépek folyamatosan dolgoztak, folyamatosan mentek.”

Mindemellett kitér arra is, hogy a mélyépítéstől a szerkezetépítésen át a végső munkákig igencsak mozgalmas építkezésen a lakókkal is sikerült megtalálni az összhangot. „Az első időben ugyan még zaklatott volt a lakókörnyezet, de ahogyan egyre jobban előre haladtunk a munkafolyamatokkal, úgy kezdett mindez elcsitulni. Amikor bebizonyosodott, hogy betartjuk azokat a szabályokat, amik ránk hárulnak, és az, hogy egy békés környezetben próbálunk meg építeni, megtanultunk mi is, és a lakók is hosszú távon közösen létezni. Most pedig, amikor az építkezés befejező stádiumába érkeztünk még hangsúlyosabban is ki lehet mondani, hogy ezt a feladatot sikeresen vettük.” Liszi Mariann mindemellett arra is kitért még, hogy mindezt úgy oldották meg, hogy a közbeszerzésben elvárt sztenderdeknek is teljes mértékben megfeleltek.

 

Nők az építőiparban

 

 

A beszélgetés során egy másik aktuális téma is felmerül: Liszi Mariann arra felvetésre reagálva, hogy mit gondol a nők helyzetéről az építőiparban, egyrészt elmondja, amikor megkapta az NMHH-projektet a cégvezetés döntése egyúttal arról is szólt, hogy egy akkora feladatot egy nőre bíznak. „Úgy érzem, ezt a bizalmat kiérdemeltem” – teszi hozzá.

A témát bővebben is kifejti: „Azt gondolom, hogy nőként nagyon sok segítséget kapok kollégáktól, és nem feltétlenül a szakmai segítségre gondolok, hanem elfogadásra. Egy nőnek tapasztalataim szerint először még mindig bizonyítania kell, hogy ő alkalmas erre a munkára. Először kicsit talán szkeptikusan fogadják azt, hogy egy nő alkalmas egy ilyen projekt vezetésére, de a végén teljes mértékben elfogadják és elismerik ezt a fajta megérzést és szakmai hozzáértést, amit utána már igényelnek is. Nekem a kollégákkal, itt a helyszínen soha nem volt semmi problémám, mint ahogy az alvállalkozókkal sem” – foglalja össze, majd hozzáteszi - „A nők gyakran sok háttérmunkát végeznek el, nagy odafigyeléssel és alapossággal. Kicsit más szemszögből látják a dolgokat, ami hasznára válik a projekteknek.”

 

A jövőbe nézve van ok optimizmusra is

A beszélgetést lezárva a jövőről kérdezzük a Hónap Mérnökét, a kérdésre adott válaszából pedig jól látszik, hogy rendszeresen gondolkozik a témán. Mint mondja, „jelenleg egyelőre nem körvonalazódik, hogy merre fog haladni az építőipar, milyen munkaellátottság lesz. Valamilyen szintű bizonytalanságot látok a piacban, a gazdasági helyzet sem kedvez több szempontból az ágazatnak. Úgyhogy én azt gondolom, hogy bizonyos téren lemorzsolódások lesznek, és a munkák be fognak szűkülni.”

Mindez azonban csak az érem egyik oldala Liszi Marianna szerint.

„Én optimista vagyok, minden egyes helyzet valahogy átrendeződést okoz, de ebből tudnak esetleg jó dolgok is kialakulni. Például idáig a munkaerőhiány volt nagy probléma. Lehet, hogy az energiaválság is egy új szemléletet ad majd az embereknek, mint ahogy a Covid is teljesen átrendezte a munkaerőpiacot: sokan ugye home office-ba kényszerültek, de kiderült, hogy ott is tudtak ugyanúgy dolgozni, érvényesülni. Azt gondolom, hogy lehet, hogy az építőiparban is lesz egy ilyen fajta átrendeződés. Nem biztos, hogy hátrányára fog válni.”

Emlékeztet: a szükség nagy úr. „Sok új gondolat indul el egy ilyen helyzetben, mint a mai, amit tovább lehet fejleszteni, amiből nagyon sok jó ötlet fog születni. Most még nem is tudjuk elképzelni, hogy ez még hova tart, mire lesz ennek kihatása.”

Végül pedig egy olyan témáról ejt néhány szót, ami a hazai építőipar képviselői többségének egyelőre még teljesen futurisztikusnak hathat: „Akár beszélhetünk a mesterséges intelligenciáról is: korábban csak egy misztikum volt a számunkra, most pedig már szinte kézzelfogható helyeken alkalmazzák, és még el sem tudjuk képzelni, hogy hol fogunk vele szembe kerülni az ágazat bármelyik szegmensében.”

Szabó Ákos

Hónap MérnökeGrabarics Kft.Hónap Mérnökemagasépítésgenerálkivitelezésinterjú

Hírlevél