A januári kibocsátás némileg elmaradt a tavalyi magas bázistól. A magasépítési munkákban 0,8 százalékos, a mélyépítésben 1,0 százalékos volt a csökkenés mértéke tavaly januárhoz viszonyítva.
Januárban 2,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint az egy évvel korábbihoz képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2018 márciusa óta nem volt példa az építőipari termelés csökkenésére éves összevetésben.
Az ágazat ezzel páratlan növekedési periódust zárt le: a termelés 2017-ben 29,7 százalékkal, 2018-ban 21,3 százalékkal, 2019-ben 21,7 százalékkal nőtt éves szinten. Ezzel a 2016-ban jegyzett 1812,7 milliárd forintos kibocsátáshoz képest 2019-ben az építőipar 4430,4 milliárd forintos éves termelésig jutott.
Az épületek építése a decemberi 11,3 százalék után 4,4 százalékkal csökkent januárban, az egyéb építmények építése 1,5 százalékkal nőtt, lényegesen lassabban a decemberi 22,2 százaléknál.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a decemberihez mérten 0,9 százalékkal emelkedett.
Az építőipari ágazatokat tekintve a magasépítési munkákban 0,8 százalékos, a mélyépítésben 1,0 százalékos volt a csökkenés mértéke tavaly januárhoz viszonyítva, de legjobban a speciális szaképítés termelése esett vissza, 4,0 százalékkal.
A megkötött új szerződések volumene 8,2 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 13,8 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 22,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Januárban ipari épületekre és vasútfelújításra kötöttek nagy értékű szerződéseket - közölte a KSH.
Ezzel együtt az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 14,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 9,3 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 24,5 százalékkal csökkent.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.