Jelentős építőipari projektekkel építi le Budapest az autós közlekedést

A kormányzati fejlesztéspolitika három legfontosabb területe Budapesten a közlekedés fejlesztése, az otthonteremtés és a minőségi zöldterületek növelése - derült ki Fürjes Balázs csütörtöki budapesti beszédéből. A Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a "Dinamikus városfejlesztés" címmel megrendezett online építőipari konferencián tartott előadást, melyet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozata szervezett.

Fürjes Balázs hozzátette: a megjelölt három területen a fejlesztések önállóan, kormányzati projektekben, illetve szoros együttműködésben a fővárosi és a kerületi önkormányzatokkal valósulhatnak meg. A közlekedésfejlesztés legfontosabb céljai között említette, hogy jobb legyen a közösségi közlekedés, kevesebb legyen a forgalmi dugó és legyen tisztább a levegő Budapesten.

A legnagyobb kihívásnak Fürjes Balázs azt jelölte meg, hogy a Budapest belső részére a külső kerületekből és az agglomerációból naponta autóval érkező egymillió embernek legalább a harmada, de akár negyven százaléka is átválthasson közösségi közlekedésre, illetve elkerülhesse a belvárost. Ehhez az államtitkár szerint három dolog szükséges:

• a tömegközlekedés folyamatos fejlesztése,
• a belvárost kikerülő, hiányzó külső körúti elemek és hidak megépítése,
• valamint az autók letételét támogató P+R parkoló hálózat fejlesztése a külső csomópontokon.

A belső területek jobb közlekedéséhez nem elég a belvárosra fókuszálni

Mint kifejtette, a jobb tömegközlekedés azt jelenti, hogy a közösségi közlekedés eszközeivel gyorsabban, kényelmesebben és kevesebb átszállással jussanak el az emberek a úticéljukhoz. Megjegyezte azt is, hogy a belső területek közlekedési nehézségeit nem lehet "csak a belvárosban megoldani. Közölte,

kormányzati támogatással 2013-tól 2022-ig 1639 új tömegközlekedési jármű áll forgalomba Budapesten. 

Szavaiból kiderült, a fejlesztésekhez az is szükséges, hogy jobban összehangolják a tömegközlekedési eszközök menetrendjét és javítsák az utastájékoztatást.

Egyetlen jeggyel lehessen használni az elővárosi vonatokat és a metrót

Fürjes Balázs a kormányzati kulcsprojektekről szólva beszélt a HÉV-vonalak és a járművek felújításáról. "Készül egy megvalósíthatósági tanulmány arra, hogy összeköthető legyen az északi és a déli HÉV-vonal" - jegyezte meg. Közölte, azt is, hogy az új, klimatizált, akadálymentes HÉV-szerelvények 2023-tól érkezhetnek majd meg Budapestre.   

Fürjes Balázs elmondta, elhatározták Vitézy Dáviddal, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójával, hogy "leraknak a kormány asztalára egy elővárosi, budapesti és agglomerációs vasúti stratégiát".   

A 15 éves stratégia célja az lenne, hogy minden elővárosi vasútállomásról - a 3 milliós várostérségben - óránként legalább négy vonat induljon Budapestre. Emellett legalább három metróvonal közvetlenül elérhető legyen minden elővárosi vasútvonalról, valamint mindezt egyetlen jeggyel vagy bérlettel lehessen igénybe venni - fejtette ki az államtitkár.

Átfogó fejlesztést kapnak Budapest zöldterületei

Fürjes Balázs elmondta, a közparkok, zöldterületek fejlesztése elkezdődött az elmúlt években, és szeretnének a fővárossal és a kerületekkel közösen egy zöldparkfejlesztési programot beindítani. A programban helyet kapna az észak-csepeli nagyparknak, a Népligetnek, a Gellért-hegynek, a Hajógyári-sziget északi részének, és a Városmajornak a fejlesztése, valamint a Ferencvárosi Sport- és Szabadidőpark létrehozása.

A politikus előadásában "kegyelmet kért" a 153 éves Főkertnek annak kapcsán, hogy a városvezetés a fővárosi cégeket egy új "gigacégbe" szervezi, és így - mint mondta - mindig háttérbe kerülne a többi közszolgáltatáshoz képest. Az államtitkár szerint ez nem tenne jót a zöld Budapest gondolatnak, muitán annak záloga a Főkert.

BudaPart: egységes koncepció, de szabadon alkotó fantázia

A csütörtöki konferencián a főváros két kiemelkedő projektje is fókuszba került. A Market Építő Zrt. vezérigazgatója, Scheer Sándor az egyaránt a Kopaszi-gáton megvalósuló BudaPart-beruházásról és a Mol Campus-fejlesztésről tartott előadást. A Property Market fejlesztésében épülő BudaPart projektet - melyet lapunk is számos interjúban, illetve fotóriportban bemutatott - a vezető jutalomjátéknak nevezte. "A fejlesztőnek és a kivitelezőnek is jutalomjáték, mert ebben a projektben megvalósíthatunk minden olyan eredményt, amit láttunk a nagyvilágban" - mutatott rá Scheer Sándor. 

"Ugyanakkor ez egy felelősség is, hiszen tudjuk, milyen értékes ez a több mint százéves múltra visszatekintő terület, és egy új városrészt csak kellő alázattal lehet építeni."

Mindezeket figyelembe véve egy olyan urbánus, élhető városrészt álmodtak meg, amelyik számos zöld területtel rendelkezik, és amelynek nincsenek egyforma épületei. "Úgy gondoltuk, hogy bizonyos kötösségek mellett szabad kezet adunk az építészeknek, miközben egységes tájépítészeti koncepciót érvényesítünk."