A Nepomuki Szent Jánost, a hídépítők védőszentjét ábrázoló alkotást a XXII. kerületben avatták fel.
Immár közel tíz éve finanszírozza és felügyeli minden évben egy műemléki értéket képviselő Nepomuki Szent János szobor felújítását az A-Híd Zrt. Elsőként 2013-ban az Egri Hittudományi Főiskolától ajándékba kapott szobrot újította fel a hazai hídépítés meghatározó vállalata, melyet saját székházának udvarán helyezett el. Ezt követően tettek egy vállalást miszerint minden évben saját költségen felújítják egy magyar település a szentet ábrázoló szobrát: Óbuda, Soroksár, Gödöllő, Csömör, valamint a felvidéki Tornalja után tavaly sem állította meg az A-Hidat a pandémia: Kisbéren egy 230 éves Nepomuki-szobrot restauráltattak.
Idén a fővárosi budafoki Hosszúhegy teret díszítő, vélhetően az 1700-as évek első feléből származó szentszobrot választotta az A-Híd. A vélhetően Bebó Károly, a hazai barokk szobrászat egyik vezető képviselőjének keze munkáját dícsérő szobor a szentet teljes életnagyságban ábrázolja, a kezében pálmaággal, mely vértanúságát jelképezi. A művészettörténészek szerint eredetileg Budán, vagy az egykori Kiscellen állhatott, a mai XXII. kerületbe – ahol a legrégebbi köztéri szobor – 1790-ben került.
A Varga Zoltán Zsolt restaurátor munkájával felújított szobrot a hétvégén leplezték le, az eseményen részt vett a művész mellett Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója, Németh Zsolt helybeli országgyűlési képviselő, Karsay Ferenc kerületi polgármester, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, valamint Németh Zoltán budafok-tétényi polgármester-helyettes is.
Az országgyűlési képviselő beszédje során kifejtette: nem véletlen, hogy a Duna mellett állították fel a szobrot, mivel Nepomuki Szent János a hidak, a folyók, a hajósok, a vízimolnárok és a halászok védőszentje is. Az országgyűlési képviselő rámutatott: hogy a Duna összekapcsoló elem az Új Duna-híd (Galvani híd) és a szobor között. A hamarosan felépülő híd a budapesti közlekedés fontos segítsége és ütőere lesz – derült ki szavaiból.
Gy. Német Erzsébet beszédében többek elmondta: a Budapesti Történeti Múzeum, az A-Híd Zrt., a kerület és a fővárosi önkormányzat munkatársainak jóvoltából újult meg a szobor. Hozzátette: nagy örömömére szolgált, hogy 2021-ben újra sikerült felújítani a cég nagylelkű felajánlásának köszönhetően, így újra büszkének lehet lenni a műalkotásra, mely már a 18. század óta díszíti a teret.
Sal László felidézte a szobor történetét és hozzátette: az A-Híd (és a teljes Híd-csoport), valamint a Hídépítő Egyesület is büszke arra, hogy az eddig 1935-ben, illetve az 1980-as évek végén lezajlott restaurációk után most részesei lehetnek az alkotás megújulásának. Szintén felidézte: 2013-ban a Hidak és Hídépítők Napján tettek fogadalmat arra, hogy minden évben felújítsanak egy, a szentet ábrázoló szobrot. „Sajnos a koronavírus miatt tavaly és idén az esemény elmaradt, de vállalásunkat teljesítettük” – tette hozzá.
A vezérigazgató rámutatott: a hídépítés különleges rendszerszintű gondolkodásmódot és lelkialkatot igényel, aki hidat épít egy folyó fellett, annak nemcsak szakmájához kell értenie, hanem elszántnak és kitartónak is kell lennie. „Egy jó hídépítő csak a feladatára koncentrál, távlatokban gondolkozik, egyszerre látja maga előtt a részleteket és a kép egészét.”
Emlékeztetett: az A-Híd 70 éves múltra tekint vissza, és így nagy gyakorlata van nagyszabású, összetett feladatok kivitelezésében, több száz hídépítési projektben vettek részt. Ma a cég legkiemelkedőbb munkája a Lánchíd felújítása, de a Szabadság hidat és a Margit hidat is a vállalat újította fel – tette még hozzá, hangsúlyozva: ezek történelmi jelentőségű hidak.
Ennek kapcsán kifejtette azt is, hogy a Hídépítők Egyesülete és a Híd-csoport mindig tisztelte a hidak által képviselt történelmet és tisztában volt felelősségével, hogy értéket adjon vissza a helybelieknek. A szoborrestaurálásokkal egyszerre a történelem és a hidásszakma előtt tisztelegnek, miközben értéket adnak át az utókornak és a helyi közösségeknek – tette még hozzá.
„Szeretettel adjuk vissza a szobrot Önöknek ezt a megszépült szobrot, bízva abban, hogy a felújításnak hála még sokáig megbecsült és értékes műemlék marad az itt élőknek" - hangsúlyozta.
A szobrot az esemény végéhez közeledve Ailer Gáspár plébános áldotta meg.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.