A Hídépítők Egyesületének szakmai rendezvényét mindig nagy érdeklődés övezi, a tavalyi a járványhelyzet miatt maradt el.
A Hidak és Hídépítők napjával egybekötve ünnepelte 10+1 éves születésnapját a Hídépítők Egyesülete. Idén a közösség kiemelkedő támogatója, az A-Híd Zrt. székházának udvarán tartották meg a kilenc éve hagyománnyá vált rendezvényt, amely tavaly a korlátozások miatt sajnálatos módon elmaradt, így ez a mostani a nyolcadik volt a sorban.
Sal László vezérigazgató köszöntője után Dombóvári Éva főtitkár foglalta össze az egyesület elmúlt tíz évben végzett munkáját, tevékenységét. Elsőként említette meg
a Hidak és Hídépítők napját, amelyet azért álmodtak meg, mert úgy gondolták: ennek a szakmának is kell egy ünnepnap, mint megannyi más hivatásnak. Védőszentül Nepomuki Szent Jánost választották, aki a hidak, folyók, vízen lévők és a hídépítők védőszentje is.
Dombóvári Éva köszönetet mondott az egyesület valamennyi partnerének, akik az elmúlt 11 évben anyagilag, erkölcsileg vagy szakmailag támogatták a munkájukat. Az egyesület meghatározó feladatai, tevékenységei közül kiemelte az életműdíjat, amelyet idén 10. alkalommal ítéltek oda kiemelkedő munkát végző szakembereknek.
Emlékeztetett:
a szakma örömére sikerült elérniük, hogy az M44-es úton, Kunszentmártonnál épült Kőrös-hidat egy köztiszteletben álló volt hidászról, Berkó Dezsőről nevezzék el.
Az egyesület ezeken túl pályázatokat is hirdetett - gyerekeknek, felnőtteknek, szülőknek - a hídépítő szakma népszerűsítése érdekében. A főtitkár megemlítette: a tagoknak sportolásra is lehetőségük van: a futó, korasas, futball illetve a sárkányhajó szakosztályban.
Kiemelte továbbá, hogy a Hídépítők Egyesületének fő célja a kapcsolatteremtés. A kapcsolatok pedig csak úgy működnek, ha ápoljuk őket, ezáltal hagyománnyá válnak. Annak a közösségnek, amelynek van múltja, annak jövője is lesz.
Dombóvári Éva a szobor hagyományát is felelevenítette: 2013-ban az első Hídépítők napján az Egri Érseki Hittudományi Egyetemtől egy Nepomuki Szent János szobrot kapott ajándékba az egyesület, amely azóta is az udvaron áll. Ekkor jött
az ötlet, hogy minden évben újítsanak fel egy Nepomuki Szent János szobrot. Az egyesület tagjaként az A-híd ajánlotta fel, hogy valamennyi rekonstrukció költségét vállalja és teszi ezt már nyolc éve.
Tavaly (a Covid-időszak alatt) a kisbéri szobrot újították fel, most az emléklapot is átvehette a Komárom-Esztergom megyei település polgármestere, aki köszönetét fejezte ki az ott élők nevében. Sinkovicz Zoltán hangsúlyozta: külön öröm számukra, hogy nem várt helyről jött a felajánlás. Mint mondta: a mai rohanó világban egyre ritkább az önzetlen segítség, de a Hídépítők Egyesülete által most visszakapták a hitüket abban, hogy vannak még jótevők.
Nyul Zoltán a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese a hidászok köszöntésében elmondta, hogy az elmúlt években rengeteg hídprojekt valósult meg. Példaként említette a nemrég átadott komáromi Monostori hidat, a Paks és Kalocsa közötti hidat, a budapesti vagy a mohácsi új Duna-hidat.
Kiemelte, hogy a NIF kivitelezésében csak az útfejlesztések esetében jelenleg összesen 131 hídépítés van folyamatban, amely rendkívül komoly tervezői, kivitelezői, műszaki ellenőri, mérnöki teljesítmény.
De - mint mondta - nem csak az új hídépítésekről érdemes beszélni, hanem azokról az évtizedek óta álló műtárgyakról is, amelyeket a mai építők elődei készítettek, és általuk vagy ezeket tanulmányozva az újak sokat tanulhatnak. Mert az M0-ásnál szerzett tudáselemek vagy más gyakorlati tapasztalat (hídépítés, hídkarbantartás) egy felfelé tartó spirálba tereli a jövőbeli terveket – tette hozzá.
S hogy a hídépítők életében mennyire fontos a tartóerő, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Rippel-fivérek légtornászbemutatója és zenés táncos előadása. Az akrobatika és a tánc egyvelege elkápráztatta a résztvevőket.
Mindenki izgatottan várta a szakmai Hídépítők versenyét, amelyben idén egy olyan átkelőt kellett építeni az öt benevezett csapatnak, amely egy hat méteres nyílást hidal át. A hídfők magassága 150 mm lehetett és a híd nem érhetett le a terepre.
Az öt, egyenként 8 fős csapatnak (+ 2fő tartalék) ezek az eszközök álltak rendelkezésére:
- 30 db 2m hosszúságú kb. 10 cm széles deszka,
- 20 db 3m hosszúságú bramac tetőléc,
- 100 db 65-ös huzalszeg
Az építéshez továbbá minden (emberi erővel működő) kéziszerszám használata megengedett volt.
A csapatok saját elképzeléseik alapján építhették össze a hidjukat. Az elbírálás most is a megszokott két szempont alapján történt: gyorsaság és terhelhetőség.
Miután tehát elkészült a híd, a csapatoknak tesztelniük is kellett az építményt. Valamennyi csapattagnak át kellett kelnie a hídon, fél liter sörrel a kezében. Az öt fős versenybíróság csak azokat az alkotásokat értékelte, amelyeknek sikerült a terheléspróbája.
Idén a Megrendelők, a Tervezők, a Kivitelezők, az Egyetemek és a Vízügy csapata mérhette össze tudását, kreativitását.
A végeredmény:
A Vízügy csapata derekasan állta a sarat a szakemberek versenyében, ezért a versenybírók különdíjjal jutalmazták őket.
A résztvevők ezután kötetlen szakmai beszélgetésekkel tölthették az időt. A bevállalósabb vendégek pedig karikatúrát is készíttethettek magukról.
Lendület, megújulás és a korábbi értékek megőrzése vezérelte a SZABADICS Group új arculatát.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.