Az EBH INVEST a körforgásos építészet jegyében, a meglévő elemek beépítésével alakította ki a Bánáti + Hartvig Építész Iroda belső megjelenését.
November 6-án 17. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében. A szakmai esemény különlegessége, hogy zsűrizése a nagyközönség előtt zajlik.
Ebben az évben összesen 79 tervet, 63 épületet és 20 épített környezeti munkát neveztek a tervezők, amelyek közül két családi ház, egy óvoda, egy tornacsarnok és egy iroda versengett az év legjobb épületének járó díjért, a tervek között pedig öt diplomamunka mérkőzött meg egymással.
A legjobb épület díját idén a zsűri a Bánáti + Hartvig Építész Iroda csapatának ítélte saját irodaépületükért.
Ahogy korábban lapunkban már beszámoltunk róla a főváros XI. kerületében, a Fehérvári út 38. szám alatt található iroda belsőépítészeti munkáinak generálkivitelezését a háromszoros Business Superbrands díjas, ötszörös MagyarBrands díjas EB HUNGARY INVEST Kft. végezte el.
Az iroda vezetőinek szándéka az volt, hogy egy meglévő épület átalakításával hozzák létre új székhelyüket.
Nem akartak új épületet emelni, hogy az építkezéssel ne terheljék a környezetet, ehelyett a körforgásos építészet szemléletmódja szerint kerestek olyan helyszínt, amely minél inkább újrahasznosítható, és a meglévő elemek beépíthetőek.
A 950 négyzetméteres belső tér kialakítása során feltárult felületek bontott állapotukban maradtak: a betongerendák nem kaptak borítást, a nyers téglafalakra nem került festék. Ez a gesztus amellett, hogy a fenntartható építészet elveit követi, az épület történetébe is betekintést enged, valamint karakteres esztétikát is teremt.
A fejlesztés részeként az EBH INVEST fit-out munkálatokat, a teljes gépészeti, erős- és gyengeáramú rendszerek kiépítését, továbbá dizájn elemek kivitelezését végezte el.
Az egyik legnagyobb kihívás, hogy
a korábbi épületből egy nem szokványos, az industrial látvány-kialakítások között is sok egyedi megoldást tartalmazó formavilágot kellett megalkotnia az EBH szakembereinek.
Az átépítés eredményeképp nagy, összefüggő, flexibilis munkaterek alakultak ki, melyek bútorozással alakíthatóak a felhasználói igények szerint, illetve a mindennapi használatnak megfelelően.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.