Magyar jelenlét a digitális építőipar futurisztikus müncheni konferenciáján

Egy év kihagyás után ismét Münchenben találkoztak a 2016 óta megtartott BIM World konferencián (a mozaikszó a Building Information Modeling kifejezést takarja), a szakma egyik legnívósabb európai rendezvényén az ágazat képviselői. Szoftverfejlesztő cégek, építészirodák és kivitelezők ugyanúgy képviseltették magukat a koronavírus ellenére, mint a hardverfejlesztők.

Így a München Vásárvárosában megtartott rendezvényen a számos résztvevő mellett a Boston Dynamics építőipari eszközökkel és mérőműszerekkel felszerelt híres kutyaformájú robotjaival ugyanúgy lehetett találkozni, mint mobil lézerszkenner állomásokat viselő szakemberekkel, vagy kiterjesztett valóságot láthatóvá tevő szemüvegekkel.

 

Az intelligens megoldásoké a jövő

 

 

Míg az idei nyitóbeszéd témája idén elsősorban a zöld technológiák bevezetése volt, a konferencia alapvetően három kulcskifejezés: az okosépítkezés, az okosinfrastruktúra és az ingatlan, mint szolgáltatás körül lett leírva. Ezek közül is kiemelkedően érdekes lapunk számára az okosépítkezés (Smart Construction): a kifejezés tág értelemben azt írja le, hogy egy-egy építkezésen a rendelkezésre álló, de nem könnyen elérhető rengeteg analóg, vagy csak nem rendszerezett digitális információt hogyan lehet gyorsan és automatizálva kihasználni és a különböző szakágak (legyen szó épületgépészetről, közművekről, vagy bármelyik hasonló területről) számára közösen elérhetővé tenni.

 

Miért fontos a BIM a magyar építőiparnak?

Ez jelentős mértékben növeli a produktivitást: ahogyan azt idézték, a globálisan elismert McKinsey tanácsadó cég elemzései szerint akár 50 százalékkal is. Mindez a hazai építőipar számára kulcsfontosságú lehet, hiszen a hatékonyságnövelést hosszú ideje szorgalmazzák mind az ágazati, mind pedig az állami szervek képviselői. Továbbá nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a nagyobb hatékonyság alacsonyabb pazarlást és energiafelhasználást, illetve károsanyagfelhasználást jelent.

Tömören összefoglalva az ingatlan, mint szolgáltatás (Property as Service) modell ezt a feldolgozott adatmennyiséget hasznosítja tovább és az ingatlan élettartalma alatt is bővebb lehetőségeket ad annak kihasználására, az okosinfrastruktúra (Smart Infrastructure) pedig a tervezéstől az üzemeltetésig nagyobb mértékben, példának okáért városrészek és közösségi közlekedési hálóztok tekintetében teszi mindezt lehetővé.

 

A BuildEXT már saját standdal ment ki Münchenbe

Az idei BIM World Münchenen egy magyar cég képviseltette magát kiállítóként: a hazai építőipar digitális átállásában úttörő szerepet játszó vállalat, a BuildEXT saját standot állított fel (a cég alapítójával és vezetőjével, Livják Csabával a magyarepitok.hu nemrég részletes interjút készített).

 

Miután a többi szoftverfejlesztő és építőipari cég standja között ellátogattunk az egyedüli magyar kiállítóként részt vevő BuildEXT pultjához, az innovatív vállalat BIM alapú tervezésért felelős vezetője, Somsák Tamás értelmezte lapunknak a piac folyamatait és azoknak magyar vonatkozásait.

Elmondta: a BuildEXT kettős szerepben van jelen az BIM Worldön, hiszen egyrészről a szolgáltatásai iránt is érdeklődnek a jelenlevők, másrészről viszont a szoftverpiacon is folyamatosan rajta tartják a szemüket.

 

Most kezd igazán felgyorsulni a BIM világa

A vezető mérnök szerint nagyon fontos időket élünk meg a BIM szempontjából:

„Most van a BIM hőskorszaka, most tart ott, ahol az autóipar tartott az 1920-as és ’30-as években.

Ennek a része az, hogy nagyon sok cég nagyon sok terméke és ezekből fakadóan sztenderdje van a piacon, és azt látjuk, hogy egyfajta küzdelem zajlik, hogy melyek lesznek lesz azok, amelyek el fognak terjedni.”

 

 

Somsák Tamás felvázolta lapunknak, hogyan néz ki mindennek az ökoszisztémája: „Az első szint az alapvető tervező szoftvereké, amelyek az építészinformatika alapját jelentik, ilyenek a Revit, vagy az Archicad. A második szint a kiegészítő szoftvercsomagoké, ezek például a térérzékelő, koordinációs vagy adatfeldolgozás-automatizáló szoftverek, ezeket is dobozban árulják és kiállítják itt.” A harmadik szintet pedig még csak a BuildEXT szemszögéből is a jövőben látja: ez az a színvonal, amikor egy cégnek már saját szoftverfejlesztő részlege van.

 

Rugalmas hozzáállással lehet megszerezni a tudást

Mivel már a BIM legelső szintjén is több megoldás versenyezik a piacon, a mérnök fontosnak tartja, hogy egy olyan jelentős kapacitásokat képviselő cég, mint a BuildEXT agilis legyen, a munkavállalóit arra ösztönözze, hogy  6-8 különböző alapszoftvert tudjanak kezelni, képesek legyenek alkalmazkodni a megrendelőkhöz. A gyorsan fejlődő és már mintegy 50 főt foglalkoztató magyar vállalat referenciái között, mint korábban megírtuk, olyan projektek is vannak, mint a Nemzeti Oltóanyaggyár Debrecenben; a Continental budapesti telephelye; vagy éppen a SYNLAB Közép-Európában legnagyobb, budapesti labordiagnosztikai laboratóriuma.

 

Ugyanakkor Somsák Tamás hozzátette, fontos a BIM fokozatos bevezetése az építőipari szereplők körében: „Nagyon jó szoftverek vannak a piacon, viszont amikor egy-egy projektben 6-8 szereplő találkozik (megrendelőtől építészirodákon át kivitelezőig), akkor jelen van egyfajta tehetetlenségi tényező: nem szabad mindenkire egyszerre rázúdítani egy új alapszoftverből és kiegészítő szoftverekből álló teljes ökoszisztémát.”

A piac szereplőinek azt javasolta, rugalmasságra törekedjenek, hiszen nagyon jelentős hatékonyságnövelésre van lehetőség, viszont nagyon gyorsan is fejlődik az iparág, nagyon sok szoftvermegoldás van és jelenleg akkor lehet a legjobb eredményeket elérni, ha ezek között gyorsan képesek a szakemberek váltani.

Kifejtette még: mindez viszont kifejezetten megéri, hiszen jelentős anyagi megtakarításokkal jár egy BIM-ben levezetett, megfelelően integrált projekt.

 

Ne büntessük az innovátorokat

Végezetül még egy tanácsa volt az építőipar szereplőinek: hagyni kell a felelős vezetőket kipróbálni az új módszereket, mert különben nem lehet a hatékonyságnövelés irányába lépni. „Egy ilyen dinamikus piacon nem lehet megbüntetni valakit azért, mert nem találja meg elsőre a legjobb megoldást, viszont, ha ennek fennáll a lehetősége, akkor az elijeszti a kísérletezéstől a kedvet és ezzel a cég jelentős hatékonyságnövekedéstől eshet el.”