2021.10.21, Csütörtök

Hirdetés

BIM által forradalmasított építőipar? Magyar cég bizonyította be, hogy működik!
Fotók: Erdei Mihály/magyarepitok.hu és BuildEXT Kft.

BIM által forradalmasított építőipar? Magyar cég bizonyította be, hogy működik!

magyarepitok.hu

2021.10.12. 18:33 - Hegedűs Gergely

Lecseréltek mindent, ami addig a hétköznapok biztonságát adta, cserébe a következő projektjükön 56 ezerszer (!) kevesebb lett a nagyberuházások mindennapjait megkeserítő ütközésekből. A BuildEXT Kft. olyan integrált építőipari működést valósít meg a BIM segítségével, amely egyelőre nem jellemzi a hazai tervező cégeket, de az elképesztő megtérülési mutatók alapján érdemes őket követni. Interjú Livják Csaba, ügyvezető igazgatóval.

Az egész magyar építőipar számára példává válhat a BuildEXT Kft. által nyújtott BIM-alapú szolgáltatás:

a tervező cég messze túllép a klasszikus értelemben vett tervezésen, és egy-egy építőipari nagyberuházás valamennyi résztvevőjét támogatva emeli új szintre a hatékonyságot.

Az úttörő jelentőségű integrátor szerephez a cégalapító-tulajdonos széleskörű tapasztalataira is szükség volt: ennek megfelelően Livják Csabát elsőként a pályájáról kérdeztük a vállalat budapesti irodájában.

Livják Csaba


A 2006-ban elindított magyar startup vezetője kezdetben gépészmérnökként dolgozott, majd az építőiparban folytatta. „Acélszerkezet tervező, majd előkészítő mérnök lettem, később építésvezetőként folytattam” – árulja el a BuildEXT Kft. ügyvezető igazgatója. Első munkahelyén, az akkor még csak hat fős Weinberg ’93 Kft. kötelékében többek közt Mauritiuson egy villamos erőmű építését is vezette.


Összesen 30 félévet töltött el a magyar felsőoktatásban

Később újabb komoly fordulat következett: „Még tanultam, mikor megterveztem az első házamat. Később mikor egyre jobban belemerültem a tervezésbe, egy budapesti építészirodába kerültem.” Ebben a szerepben is számos külföldi munkája volt: Vietnamban toronyházakat, hoteleket tervezett. „Itthon közel 200 ezer négyzetméter épület generál tervezése fűződik a nevemhez, ezek főleg üzletek, irodaházak, gyárak, laborok, adatközpontok voltak.”

Fontos hozzátenni, hogy ehhez a pályához folyamatosan képezte magát: „Összesen 30 félévet töltöttem el a magyar felsőoktatásban. Először gépész- majd építőmérnök lettem, később az építész BSC és master diplomákat szereztem meg. A posztgraduális képzéseket párhuzamosan végeztem és közben folyamatosan dolgoztam az építőiparban.”


A projekt, amely kilőtte az űrbe a vállalatot

A következő mérföldkő az életében már a BuildEXT Kft. jogelődjeként az n-Gon Studio Kft. megalakítása volt 2006-ban. A kisvállalatként induló tervező cég fokozatosan fejlődött, egyre nagyobb léptékű projektekkel foglalkozva. Jó pár év után már gyárakat és irodaházakat terveztek, de ekkor még a hazánkban megszokott klasszikus tervezői munkamódszerrel. 2017-ben nyertek el egy olyan munkát, amely döntő változást hozott a vállalat történetében. A vezető ezt úgy érzékelteti, hogy a cég addig ügyes kis vadászrepülő volt a magyar tervezés légterében, azután viszont kiléptek az űrbe.

„A labordiagnosztikai szolgáltató SYNLAB Közép-Európa legnagyobb laboratóriumát építette fel Budapesten. Ez volt az első BIM projektünk, ami olyan komplexitású volt, hogy megkaptuk az összes pofont, amivel egy magyar építész ebben a módszertanban csak találkozhat”

– fogalmazza meg a projekt lényegét az ügyvezető.


Amikor több mint tízmillió ütközést találsz egy beruházásban

A szakember részletesen bemutatta, mik voltak ezek a problémák. „Egy rendkívül bonyolult, 9000 négyzetméteres irodaházat kellett megtervezni 30-40 féle laboratóriummal, helyiségenként más-más igényekkel, az álmennyezetekben 400 kilométernyi csővezetékkel. Ez három hónapnyi tervezés után egy lekövethetetlenül komplex épületmodellt eredményezett: miután egy célszerveren egyesítettük a szakáganként elkészített modelleket, nem kevesebb, mint 10 millió 200 ezer ütközésünk volt!”

Ezt 30 mérnök négyheti munkájával tudták leszűkíteni 100 ezer kritikus ütközésre, majd még másfél évig tartó megfeszített munka volt, mire sikerült lekövetniük a kivitelezés folyamatos improvizációját. „Ma az összes magyarországi nagyberuházás ebben a csapdában vergődik” – hívja fel a figyelmet Livják Csaba.

„Számomra viszont ez volt az a pont, amikor elhatároztam, hogy nem vagyok hajlandó tovább ebben a manuális, iteratív tervezési workflow-ban dolgozni.”


Lecseréltek mindent, ami addig a hétköznapok biztonságát adta

Úgy fogalmaz, lehetetlen, hogy a világban ez mindenhol így működik. „Megkerestük az elérhető legmodernebb technológiát, és lecseréltünk minden rendszert és szoftvert, ami addig a hétköznapok biztonságát adta.” Hozzáteszi, a szoftverkörnyezettel együtt gondolkodásmódot is kellett váltani. “Elvesztettük a kollégáink egy részét, le kellett cserélni az alvállalkozóinkat, majd a megrendelőinket. Szerencsére akkoriban még csak 15 fős vállalkozás voltunk, így a természetes fluktuáció révén lemorzsolódtak, akik nem hittek a közös célunkban vagy a folyamatos változások miatt kívül kerültek a komfort zónájukon.”

Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy 19-re lapot húztak, hiszen az új rendszerrel azonnal elvállalták a cég történetének addigi legnagyobb munkáját, ráadásul rendkívül szigorú határidőkkel.

„Ez a munka a Continental budapesti telephelyének fejlesztése volt, aminek első üteme a SYNLAB-hoz hasonlóan nagyságrendileg 10 milliárd forintos beruházás volt. Komplexitását tekintve is hasonló projekt volt, így a két feladat kiváló összehasonlítási alapot adott a rendszerszintű működés hatékonyságának vizsgálatára.”


Integrálták a szakágakat, 56 ezerszer (!) kevesebb tervhibát kellett kezelniük

Az előző projekthez képest óriási volt az eltérés. Egy olyan BIM modellt hoztak létre, amelyben 60-80 tervező dolgozott egyszerre, integrálva a különböző szakágakat. „Ha a statikus behúzta az acélgerendáját, azt látta a gépész és az elektromos tervező, így a nyomvonalaikkal ki tudták kerülni, és nem jöttek létre ütközések.” Külön kitér rá, hogy a BIM-et Magyarországon sokan tévesen az ütközésvizsgálattal azonosítják. „Pedig, ha a BIM egy önvezető autó, az ütközéskeresés csak a biztonsági öv benne. A lényegi különbség, hogy egy hatékony tervezési rendszerben eleve nem jönnek létre ütközések.”

 

Szavait alátámasztja, hogy amikor leszállították a következő projektet, a végén lefuttatott ütközésvizsgálat mindössze 180 (!) ütközést talált. 

„Ezt még aznap kijavítottuk, és kész volt a terv. Az új workflow 1,5 évnyi kínlódást spórolt meg mindenkinek.”


A teljes beruházás költsége visszajön az üzemeltetés során el nem költött díjon

A vállalat alapító tulajdonosa konkrét számokkal is érzékelteti a BIM alapú workflow és a hagyományos tervezéssel folyó projekt közötti különbséget. Nem tagadja, hogy a beruházás elején a modellépítés több munka, ami egy tervezői tendernél behozhatatlan árhátrányt jelent. „Egy 10 milliárdos beruházásnál a BIM 1-2 százalékos többletköltség; szemben a hagyományos tervezés 500 millió forintos tervezési díjával ez további 100-200 millió forint.

Ugyanakkor a tervhibák hiánya és a gyors változásmenedzsment radikálisan csökkenti a pótmunkák költségét, ami azt jelenti, hogy egy éven belül, már a kivitelezés alatt általában tízszeresen megtérül a valódi BIM workflow többletköltsége.

További hozadék, hogy a BIM támogatással tervezett és üzemeltetett házakat 20-30 százalékkal olcsóbban lehet működtetni. „Ez azt eredményezi, hogy a tervezésre szánt többletbefektetésünk az épület élettartama alatt akár 16-20-szor is megtérül. Azaz tulajdonképpen visszahozza a teljes építési költséget az üzemeltetés során!” – hívja fel a figyelmet Livják Csaba.


A megtakarítások alapja: az időben észrevett hiba

Arra is kitér, hogy ma Magyarországon általában úgy terveznek, hogy a szakági tervezők különböző szoftverekből kiexportált modelljeit próbálják összeilleszteni és - mint az aknakeresőben - kijavítani a hibákat benne. „Ezzel szemben a BuildEXT-nél a closed BIM-ben hiszünk, ahol a szakágak egy közösen felépített központi modellben dolgoznak, azonos információstruktúrában. Így a hibalehetőségek száma drasztikusan lecsökken, mindenki a legfrissebb információhoz fér hozzá, a hatékonyság pedig sokszorosára nő.”

Ennek megfelelően a BuildEXT számára minden projekt úgy működik, hogy a tervezők a teljes házat valós időben építik fel a virtuális térben. „Ez persze bonyolultabb és több munkát jelent a hagyományos tervezésnél, viszont a hibák azonnal kiderülnek, és egy hibát minél előbb veszünk észre, annál olcsóbb a kijavítása.

Ha ugyanis még a tervben vesszük észre, akkor két ember mindössze pár órai munkája megy kárba.” Mennyivel drágább ugyanez az építkezésen?

„Képzeljük el, hogy leszállítják a terv alapján (rosszul) gyártatott légkezelőt, majd fél napig megpróbálják a helyére tenni. Aztán hatan körülállják, hogy miért nem jó, és csak utána kezdődhet az újragyártás, vésés, visszabontás…” Rámutat, mindez tízszer vagy akár százszor annyi energia, pénz és idő felemésztésével jár.


Amit eddig hat ember 40 órán át végzett, azt a BIM által egyedül megoldja félóra alatt

Hozzáteszi, azáltal, hogy egy jól felépített szoftver ökoszisztémában dolgoznak, a fentieken túlmenően rendkívüli módon kiszélesednek a lehetőségek. „A szereplőknek egy felhőalapú rendszerben tesszük elérhetővé a modellt és a terveket. Ez a projekt web platform az alapja a projektlebonyolításnak, a műszaki ellenőrzésnek és a kivitelezésnek is. Valamennyi szereplő egy applikációt kap a modellhez, és technikai supportot is biztosítunk nekik.” A fenti folyamatra hivatkozva a szakember megállapítja, a tervező, a lebonyolító és a kivitelező szerepek is megváltoznak.

A tervezőknek hidat kell képezniük a folyamat szereplői között. „A hagyományos lebonyolító, tervező, kivitelező háromszög átalakul. A működés hatékonyságát egy BIM alapú rendszer veszi át, amelyet a hagyományos szereplők önállóan nem képesek felépíteni.”

Ennek a modellnek a hatékonyságát nemrég a munkaórákra lebontva is kiszámolták: „A hagyományos módon, ha az építkezés jelzett egy hibát, mire az adminisztrációs útvesztőben eljutott a megoldásig, a kivitelezők már megoldották másképp. A hagyományos workflow-ban ugyanis ez 6 embernek 40 órájába került. Ez egyszerűen nem életképes. Ezzel szemben a közös adatmodell platformban ez 2 ember 1 órás munkája és egy napon belül átfut.” Összegezve, a BIM segítségével a BuildEXT nem pusztán 2D terveket, hanem egy információmodellt és egy hozzáférési felületet hoz létre.

 „Ugyanúgy tud működni, mint a Google Earth, nagyon könnyen és gyorsan megtalálható benne egy építési elem, amely a rá jellemző minden fontos információt tartalmaz.” Éppen ezért a modell az építés időbeli haladását, a költségeit és az anyagfelhasználását is kiválóan le tudja követni.


Olyan hibákat látnak meg, amelyek észrevételére esélye sincs a kivitelezőnek

További fontos elem, hogy az integrált modell az épület működését is sokkal hatékonyabbá teszi. „Digital As Built-nek hívjuk, mikor a kivitelezés közben visszatöltjük a rendszerek és az épületelemek adatait a felhőben lévő épületmodellbe. Így jön létre a ház digitális ikre (digital twin). Ez a digitális másolat lesz az alapja az üzemeltetési szoftverek működésének, amitől biztonságosabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá válik az üzemeltetés.”

De ilyen új szolgáltatásuk a Remote QA vagy távoli minőségellenőrzés is. Ez úgy működik, hogy valamilyen térérzékeléssel beszkennelik a házat, és az ennek eredményeként létrejött pontfelhőt összevethetik a BIM modellel és hibalistát adnak le. „Olyan hibákat látunk meg, amelyek észrevételére a helyszínen esélye sincs a kivitelezőnek” – hangsúlyozza Livják Csaba.

A BuildEXT számára további pozitív tapasztalat, hogy a BIM a kivitelezésen térül meg igazán: „A BIM, ha jól csinálják, pont a fájdalompontokat veszi ki az építkezésből. Nem csúszik meg a beruházás, nincs kötbér, nincs felelősséghárítás, nincs idegeskedés.”


Az elmúlt öt évben évente sikerült duplázniuk

A fenti előnyöket látva adódik a kérdés, hogy ha ekkora előnyökkel jár, az immár évek óta a különböző konferenciák középpontjában levő BIM miért nem terjedt el ilyen mélységben Magyarországon? A vezető szavaiból arra nem tudunk következtetni, hogy más cégeknél mi hiányzik ehhez, arra viszont igen, hogy a BuildEXT-nél mi adja ennek a hátterét. „Ehhez a működéshez egy jó integrátor cégre van szükség, aki a projekt megfogalmazásától a BIM modell és a ráépülő digitális infrastruktúra felépítésén át a ház bontásáig szem előtt tartja a megrendelő érdekeit és a BIM modell sorsát.”

Ezt a tervezésen messze túllépő, kiterjesztett működést a 2019-ben végrehajtott váltással érte el a vállalat. A paradigmaváltás felismerését követően, az addigi n-Gon Studio Kft.-t BuildEXT Kft.-re nevezték át.

Az új név a kiterjesztett építőipar kifejezés angol megfelelőjének - Extended Building Industry – a rövidítéseiből áll össze. „Ez azt jelenti, hogy az építőipar teljes spektrumán fejlesztünk és szállítunk kiterjesztett szolgáltatásokat: olyanokat, amelyek mindeddig nem léteztek.

A fejlődésünkre jellemző, hogy az elmúlt öt évben nagyságrendileg évente dupláztuk az árbevételünket és a létszámunkat, miközben megrendelői körünk nagyon komoly partnerekkel bővült.”

Az integrált szemléletet taglalva rámutat, a tervezőnek korábban odáig terjedt ki a dolga, hogy leszállítsa a vonalas rajzokat. „Ezzel szemben mi most egy szoftverkörnyezetet és egy információmodellt építünk fel, amelyben a tervlapok pedig automatikusan születnek meg. A tervek a modell valós idejű nézetei, a modellt pedig 60-80 tervező építi, méghozzá közel valós időben. Ez elképesztő hatékonyság növekedés.”


Sikerült maguk köré gyűjteniük az innovátorokat

Az integrált működéshez ugyanakkor nagyon komoly háttérre van szükség, amely nem igazán jellemzi a mai tervezőirodákat Magyarországon.

“Azzal, hogy mára évi 100-150 projekt fut le nálunk, miközben több mint 200 mérnök munkáját irányítjuk napi szinten - beleértve ebbe az 50 fő építész, belsőépítész és projekttámogató munkatársamat, valamint 40 stratégiai partnerünk mintegy 150 mérnökének, tanácsadójának a munkáját -, a CEU régió egyik legfelkészültebb, független szereplőivé váltunk.”

Akarva-akaratlan a BIM-es tudással az is együtt jár, hogy a beruházói oldal támogatását is el kell látni. „Ma sok esetben nem tudja pontosan a beruházó, hogy mit kérjen egy tervezőtől vagy kivitelezőtől egy BIM-es projekt során. Mi ebben is tudunk segíteni és akár az első gondolattól, a létesítmény koncepciótervén, a projekt digitális életútjának és terveinek az elkészítésén, majd a kivitelezés támogatásán át az üzemeltetésig ellátjuk a megrendelő érdekképviseletét.”


Meglévő épületállományok digitalizációját és optimalizálását is vállalják

Livják Csaba kérdésre válaszolva elismeri, az integrációban nagy segítségére volt, hogy több alágazatban is komoly tapasztalatokat nyert. „A kivitelezői és a tervezői munkatapasztalatok mellett sokat segített, hogy gépészként átlátom a technológiákat és szakági rendszereket, ugyanakkor a szoftverek szinergiájához is van affinitásom: 60-80 szoftverben is otthonosan közlekedem.”

Mindezekre alapozva a vállalat nem csupán új épületek megtervezését tudja elvállalni, hanem már meglévő épületek üzemeltetési modell integrációját is elvégzi. „Az épületek leszkennelése után felépítjük a digitális másolatukat, amelyet feltöltünk információval, és ez alapján kiderül, milyen változtatásokra van szükség.”


Minden évben kinőnek egy irodát

A folyamatos fejlődéshez az is kell, hogy a vállalat saját oktatási rendszert működtessen. A cég állományát a saját képzésben kinevelt kollégák mellett számos olyan külföldről visszatérő mérnök erősíti, akik egy fejlettebb országban sajátították el a BuildEXT immár hazánkban is meghonosított munkamódszerét. A munkaerőállomány ugyanakkor folyamatos növekedésben van, ezt mutatja, hogy az irodát évente cserélniük kell. „Az elmúlt 5 évben négyszer költöztünk nagyobb irodába, most pedig a 650 négyzetméteres irodánk is hamarosan kicsinek bizonyul.”

Az innovátor szemlélet kialakítására és fenntartására a vállalat mindennapjaiban is nagyon figyelnek. „Szokásunk például gyakran változtatni az ülésrendet, hogy az emberek nyitottak maradjanak a változásra és a tudásátadás megtörténjen a közel ülőkkel." A kiválasztásnál szintén fokozottan figyelnek arra, hogy a megfelelő munkatársakat találják meg. „Ötven emberből egyet veszünk fel, és közülük is csak minden második marad meg a cégnél.”

Hozzáteszi, a saját onboarding rendszerük havonta három-négy embert tud egészségesen integrálni, ennek megfelelően egy előre kiszámítható növekedést tudnak végrehajtani a kapacitásukban.

Azt, hogy a társaság jó nyomon jár, az is bizonyítja, hogy működését a Magyar Formatervező Tanács Design Management Díj elismerő oklevéllel is díjazta 2021-ben.

 


A Nemzeti Oltóanyaggyár tervezője lett a cég

Hangsúlyozza, a BIM alapú működés egy nagyszerű eszközt adott a cég kezébe, de a kezdeti sikerek után nem ért véget a munka, ehelyett rendkívül gyors fejlődés a jellemző. „Újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg. A cégen belül új divíziók és szolgáltatások jönnek létre, amelyeket aztán igyekszünk elhelyezni a piacon.”

„Rájöttünk például arra, hogy ha leszkennelünk egy irodaházat és felépítjük az információmodelljét, abban a pillanatban máris 20 százalékkal többet ér annál, mintha egy megsárgult dossziéval próbálná a tulajdonosa értékesíteni. Ha ezt még megfejeljük egy GIS vizualizációval és a fejlesztő egy térképen látja az összes épületét, és azt tudja fejleszteni, amelyiknek drága az üzemeltetése, csodát lehet csinálni.”

A beszélgetésben egy kiemelten izgalmas, most folyó beruházást is megemlít a cégvezető: a BuildEXT ugyanis a versenyszférában véghezvitt BOSCH és Continental projekt után most a Debrecenben épülő Nemzeti Oltóanyaggyárat tervezi. Livják Csaba elárulja, ez az első állami megbízásuk. „Büszke vagyok rá, hogy egy remek, ISO 19650 alapú BIM workflow-t sikerült felállítanunk a projektben. Azt gondolom, hogy ez az állami projektek tervezésében is egy mérföldkő.” – hangsúlyozza.

A cég ugyanakkor a nemzetközi építőiparban is aktív: novemberben kiállítóként vesznek részt a németországi BIM World Munich rendezvényen, illetve meghívott előadóként szintén novemberben a dániai Dalux Summit 2021-en, amely ezer résztvevővel zajlik majd. További jelentős esemény, egyben elismerés volt számukra, hogy idén a legnagyobb európai kiállítóként lehettek ott a rangos eseménynek számító BuildTech Asia expón.


A fiatal, agilis cégek forgatókönyve hozza majd a döntő változást

Livják Csaba úgy látja, az építőipar néhány éven belül gyökeresen átalakul, ami nagyfokú alkalmazkodást igényel minden szereplőjétől. Hozzáteszi, ez a változás a nagyobb projekteknél fog elkezdődni, ahol húsbavágó a bonyolult rendszerek koordinációja.

Az ágazati szintű kitekintésében ugyanakkor arra is rámutat, hogy a BIM terjesztésekor az emberek ellenállása a legnagyobb kihívás.

„Egy 30-40 éve a szakmában levő építésvezetőről nehéz elképzelni, hogy bevállalja, hogy egy tablettel szerencsétlenkedik az építkezésen. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy fiatal, agilis kivitelező cégek indokolatlan mértékű növekedésre tesznek szert, pusztán azzal, hogy sokkal hatékonyabb eszközöket használnak.”

Hasonlóan látja a helyzetet a tervező cégeknél. "Többségük a rendszerváltáskor volt fiatal mérnök, és az elmúlt 40 évben lényegében ugyanazzal a megközelítéssel dolgoztak. Irigylésre méltó a tudásuk, kapcsolati tőkéjük és a sokéves szakmai tapasztalatuk, de nem lehet elvárni, hogy rúgjanak fel mindent és kezdjenek el gyökeresen új eszközökkel, új gondolatok mentén dolgozni.”


A BIM alapú működés elképesztő hatékonysága mindig perdöntő érv lesz

A magyar piac helyzetét taglalva az ügyvezető rámutat, jelenleg nagyon sokan nyernek el úgy BIM-es projekteket, hogy nem értik a BIM lényegét. Ez nem csak amiatt okoz gondot a BuildEXT-nek, mert lenyomják az árakat, hanem mert károkat is okoznak. „Ezek a BIM-es projektek a szereplők számára kudarccal és csalódással zárulnak. Sok munkával létrehoznak egy bonyolult épületmodellt, ami a kivitelezésen percek alatt válik használhatatlan ballaszttá.”

Ugyanakkor magában a piaci mechanizmusban bízhat a cég.

“Ez egy exponenciálisan növekvő iparág. Külföldön sokan és itthon is egyre többen keresik a működő megoldásokat. Ha valaki fel tud mutatni egy jó példát, arra mindig lesz kereslet, hiszen perdöntő érvként szolgálnak az építőipar digitalizációjának mellbevágóan magas pénzben, időben és energiában megmutatkozó megtakarításai.”

Hegedűs Gergely

Galéria

Best PracticesBIMinterjútervezésBuildEXT Kft.innováció

Ajánló