A főváros szimbolikus szobrait a híd felújításának generálkivitelezője, az A-Híd Zrt. megbízásából restaurálják.
Az A-Híd Zrt. újítja fel Budapesten a Lánchidat, melynek ikonikus elemei a kőoroszlánok. Miután 2021-ben a helyszínről való elszállításukat is megörökítettük, illetve már jártunk a fővárosi restaurátor műhelyben a munka megkezdése után, az azóta eltelt időszakban is jelentős munka zajlott a projekten, melynek eredményét fotósunk megörökítette.
Mint a beruházó Budapesti Közlekedési Központ közleményéből kiderül:
immár az utolsó simításokat végzik a restaurátorok a Lánchíd pesti hídfőit díszítő kőoroszlánokon. Az egyenként több mint tíztonnás szobrokat megtisztították, kijavították, a hiányzó részeiket pedig pótolták, így előreláthatólag az ősszel megszépülve térhetnek vissza a helyükre.
A budai oroszlánok a „ráncfelvarrás” elején járnak: a makacs szennyeződéseik eltávolításához orvosi lézert is bevetnek.
MInt írják, hamarosan befejeződnek a pesti Lánchíd-oroszlánok restaurálásának műhelymunkái. A szakemberek különleges, kőkiegészítő habarccsal kijavították a feltárt hibákat, valamint szénszálas csapok alkalmazásával visszaillesztették, illetve újraépítették az elkopott vagy kitört fogakat. A különálló, nagyobb darabokkal majd később, a hídnál egészítik ki a szobrokat.
Fontos, hogy a restaurátorok csak olyan részeket pótoltak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek. Nem építettek be tehát olyan fogat, amely eredetileg nem volt a szobor része. A koncepcióhoz tartozott az is, hogy az oroszlánok felszínéről nem tüntették el az idő valamennyi nyomát. Megtartották például azokat az apró gödröcskéket, amelyek a mészkő felületén az elmúlt 170 esztendőben természetesen keletkeztek.
Ezért a javítások és pótlások elvégzése után a szakemberek kézi szerszámokkal alakították ki a szobrok felszínének – eredetivel megegyező – szerkezetét. A műhelyben végzett munkák utolsó állomásaként a restaurátorok most patinázást végeznek, vagyis mélyítik a nemrég beépített részletek színét, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek a szobrok eredeti anyagához.
A szakemberek a budai oroszlánok restaurálásához is nekiláttak: megtisztították és fertőtlenítették a szobrokat, a hibák aprólékos feltárása ugyanakkor még nem ért véget.
Miközben felmérik, milyen állapotban vannak a Lánchíd budai oroszlánjai – megvizsgálják, hogy a szobrok hol tartalmaznak idegen anyagot, kőbetétet vagy egyéb korábbi pótlásokat –, elkezdték eltávolítani a legmakacsabb szennyeződéseket.
Mivel a mészkő a környezeti hatások miatt „elgipszesedik”, megköti a szennyeződéseket, a felszíne pedig elszíneződik, különleges, vegyszeres pakolásokat tesznek azokra a felületekre – például száj vagy a hajlatok környékére –, ahol a környezeti hatások még sötétebbé tették az oroszlánok felületét.
A budai oroszlánok megtisztításához orvosi lézert is bevetnek, hogy eltávolítsák a legmélyebben lévő, legmakacsabb szennyeződéseket. Ha ezzel végeznek, ugyanúgy járnak el, mint a pesti szobrok restaurálásakor: a szükséges megerősítések után elvégzik a hibatérképen megjelölt javításokat, és pótolják a hiányzó részeket.
A sóskúti mészkőből készült szobrokat több kőtömbből faragták, egy oroszlán három részből áll össze. A darabjaikra bontott pesti oroszlánokat még 2021 augusztus elején, ezt követően a budaiakat pedig szeptemberben szállították el a hídfőkben lévő őrhelyeikről. A kőelemeket egyesével, toronydaruval emelték le a háromméteres gránittalapzatukról.
Mire elkészül az útpálya, az oroszlánok is visszatérnek a Lánchídhoz. A szobrokat ugyanúgy három részben emelik a talapzatukra, majd ott, a munkaterületen illesztik és „ragasztják” össze őket homok, valamint a kiválasztott kötőanyag keverékével. A restaurátorok utolsó lépésként olyan végső felületvédelemmel látják el az oroszlánokat, amely késlelteti, hogy azok felületén újra szennyeződés jelenjen meg.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.