A főváros szimbolikus szobrait a híd felújításának generálkivitelezője, az A-Híd Zrt. megbízásából restaurálják.
Az A-Híd Zrt. újítja fel Budapesten a Lánchidat, melynek ikonikus elemei a kőoroszlánok. Miután 2021-ben a helyszínről való elszállításukat is megörökítettük, illetve már jártunk a fővárosi restaurátor műhelyben a munka megkezdése után, az azóta eltelt időszakban is jelentős munka zajlott a projekten, melynek eredményét fotósunk megörökítette.
Mint a beruházó Budapesti Közlekedési Központ közleményéből kiderül:
immár az utolsó simításokat végzik a restaurátorok a Lánchíd pesti hídfőit díszítő kőoroszlánokon. Az egyenként több mint tíztonnás szobrokat megtisztították, kijavították, a hiányzó részeiket pedig pótolták, így előreláthatólag az ősszel megszépülve térhetnek vissza a helyükre.
A budai oroszlánok a „ráncfelvarrás” elején járnak: a makacs szennyeződéseik eltávolításához orvosi lézert is bevetnek.
MInt írják, hamarosan befejeződnek a pesti Lánchíd-oroszlánok restaurálásának műhelymunkái. A szakemberek különleges, kőkiegészítő habarccsal kijavították a feltárt hibákat, valamint szénszálas csapok alkalmazásával visszaillesztették, illetve újraépítették az elkopott vagy kitört fogakat. A különálló, nagyobb darabokkal majd később, a hídnál egészítik ki a szobrokat.
Fontos, hogy a restaurátorok csak olyan részeket pótoltak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek. Nem építettek be tehát olyan fogat, amely eredetileg nem volt a szobor része. A koncepcióhoz tartozott az is, hogy az oroszlánok felszínéről nem tüntették el az idő valamennyi nyomát. Megtartották például azokat az apró gödröcskéket, amelyek a mészkő felületén az elmúlt 170 esztendőben természetesen keletkeztek.
Ezért a javítások és pótlások elvégzése után a szakemberek kézi szerszámokkal alakították ki a szobrok felszínének – eredetivel megegyező – szerkezetét. A műhelyben végzett munkák utolsó állomásaként a restaurátorok most patinázást végeznek, vagyis mélyítik a nemrég beépített részletek színét, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek a szobrok eredeti anyagához.
A szakemberek a budai oroszlánok restaurálásához is nekiláttak: megtisztították és fertőtlenítették a szobrokat, a hibák aprólékos feltárása ugyanakkor még nem ért véget.
Miközben felmérik, milyen állapotban vannak a Lánchíd budai oroszlánjai – megvizsgálják, hogy a szobrok hol tartalmaznak idegen anyagot, kőbetétet vagy egyéb korábbi pótlásokat –, elkezdték eltávolítani a legmakacsabb szennyeződéseket.
Mivel a mészkő a környezeti hatások miatt „elgipszesedik”, megköti a szennyeződéseket, a felszíne pedig elszíneződik, különleges, vegyszeres pakolásokat tesznek azokra a felületekre – például száj vagy a hajlatok környékére –, ahol a környezeti hatások még sötétebbé tették az oroszlánok felületét.
A budai oroszlánok megtisztításához orvosi lézert is bevetnek, hogy eltávolítsák a legmélyebben lévő, legmakacsabb szennyeződéseket. Ha ezzel végeznek, ugyanúgy járnak el, mint a pesti szobrok restaurálásakor: a szükséges megerősítések után elvégzik a hibatérképen megjelölt javításokat, és pótolják a hiányzó részeket.
A sóskúti mészkőből készült szobrokat több kőtömbből faragták, egy oroszlán három részből áll össze. A darabjaikra bontott pesti oroszlánokat még 2021 augusztus elején, ezt követően a budaiakat pedig szeptemberben szállították el a hídfőkben lévő őrhelyeikről. A kőelemeket egyesével, toronydaruval emelték le a háromméteres gránittalapzatukról.
Mire elkészül az útpálya, az oroszlánok is visszatérnek a Lánchídhoz. A szobrokat ugyanúgy három részben emelik a talapzatukra, majd ott, a munkaterületen illesztik és „ragasztják” össze őket homok, valamint a kiválasztott kötőanyag keverékével. A restaurátorok utolsó lépésként olyan végső felületvédelemmel látják el az oroszlánokat, amely késlelteti, hogy azok felületén újra szennyeződés jelenjen meg.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.