2022.12.08, Csütörtök
A szakma dönti el, hogy mi lesz az építőiparral - Lázár János ismertette az ágazat új irányát kijelölő törvénytervezetet
Fotók: Nagy Mihály/magyarepitok.hu

A szakma dönti el, hogy mi lesz az építőiparral - Lázár János ismertette az ágazat új irányát kijelölő törvénytervezetet

magyarepitok.hu

2022.10.11. 11:42 - Hegedűs Gergely

Az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa által nem a kormány, hanem a szakma lesz meghatározó szerepben.

Hirdetés

Összesen 26 szervezettől érkezett 900 javaslat alapján dolgozták ki az új építési és beruházási törvény tervezetét - derült ki az Építési Vállalkozók Országos Szervezete által szervezett kormányzati tájékoztatón. A rendezvényen az Építési és Beruházási Minisztériumot vezető Lázár János, valamint a gazdasági tárcát irányító Nagy Márton, továbbá az ÉVOSZ-elnök, Koji László tartott beszámolót.

Fotók: Nagy Mihály/magyarepitok.hu

Beszédében Lázár János úgy fogalmazott a törvénytervezet utolsó egyeztetése, majd benyújtása előtt az október 11-i tájékoztatón vállalta, hogy "készre jelentse az új kerettörvényt". A törvénytervezethez két célt jelölt meg, egyrészt a jelenlegi válsághelyzet azonnali kezelését egy gyors elsősegélynyújtás által, másrészt a hosszútávú fejlesztést.

Utóbbi célra utalva úgy fogalmazott, az újfajta szabályozással a magyar cégek már középtávon is nyertesek lehetnek: "Jobb lesz építési vállalkozónak lenni Magyarországon, mint volt. Nekünk az a célunk, hogy Magyarországon a magyarok építsenek magyar tudással, magyar alapanyagból, magyar érdeket szolgálva." Hozzátette, reményeik szerint az új törvény a magyar építőipari multik megszületésének eszköze lesz, hazánk pedig közép-kelet-európai építőipari nagyhatalommá válik.


Ezeket a területeket dolgozza ki a szakmai érdekképviselet

Az új törvénytervezet egyik kulcselemként az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsának létrehozását jelölte meg. "Ennek köszönhetően a szakma lesz az, aki eldönti, hogy mi lesz a szakmával, nem pedig a kormány" - fogalmazott. "A szakmai irányelveket ugyanis a tanács fogja kidolgozni, amely nem egy kormányzati szervezet, hanem a szakmai érdekképviseletekből verbuválódott testület lesz."

Lázár János és Koji László


Felsorolásszerűen az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa legfőbb felelősségi köreit is meghatározta:

  • az építési beruházási folyamatok rendszerének kialakítása,
  • a BIM szabályozás kialakítása,
  • a különböző szerződéses szállítói kategóriák kialakítása,
  • a közbeszerzési feltételrendszer kialakítása.

Hozzátette, a szakma építőiparban való részvétele több helyen is kiválóan működik Európában, így például a német építőiparnak ez az egyik erőssége.


Jövő év végéig 12 évre szóló beruházási tervet készít a magyar kormány 

Szorosan kapcsolódik az építőipari stratégiához, hogy a kormányzatban minden egyes tárcának egy szakpolitikai ágazati koncepciót kell készítenie 2023 március végéig. Amikor ez elfogadásra kerül, akkor az építési miniszterrel közösen minden tárca egy ágazati beruházási tervet készít 2023 szeptemberéig, pontos számításokkal és konkrét listával alátámasztva, hogy adott területnek 2035-ig milyen fejlesztésekre van szüksége.

Mindezek alapján 2023. december 31-ig áll össze az állami beruházások listája: "Ez a nyilvános lista megmutatja, hogy 2035-ig a magyar állam mit kíván megvalósítani az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra és az összes többi ágazat területén"

- mondta el Lázár János. Hozzátette, minden ilyen beruházás az Építési és Beruházási Minisztérium költségvetésébe lesz benne. "Mindezek alapján az ágazat számára egyértelmű lesz, hogy az építőipar legnagyobb megrendelőjeként a magyar állam mit tervez."


A leendő üzemeltetőnek vétó joga lesz a tervekben

A miniszter a törvénytervezet konkrétumaira áttérve három területet emelt ki:

  • a tervezést,
  • a kivitelező kiválasztását,
  • és a szerződés megkötését.

A tervezésben a kötelező tervpályázat rendszerét vezetik be, ami által arra kell törekedni, hogy az egész beruházást lefedő komplett terv álljon rendelkezésre: "A kiviteli tervig megtervezzük az adott projektet, mielőtt kivitelezésre bocsátanánk, engedélyes tervet nem engedünk közbeszerzésre kiírni. A tervezői felelősséget erősítve támogatjuk a tervezők és a kivitelezők közötti felelősség megosztását."

Szavaiból kiderült, bevezetik a kötelező tervellenőrzést és a kötelező költségszakértést, valamint növelik a műszaki ellenőrök felelősségét. "További elem, hogy a kivitelezéshez szükséges összes dokumentumot egyeztetni kell a leendő üzemeltetővel. Utóbbinak a kivitelezési dokumentumban, tervekben vétó jogot biztosítunk." Hangsúlyozta, az üzemeltető észrevételeinek figyelembevétele nélkül állami projekt a jövőben nem indulhat: "Ezzel is a fenntarthatóság és használhatóság garanciáját szeretnénk erősíteni."

Szintén komoly változás, hogy 2023 január 1-től kötelező jeleggel bevezetik a BIM-ben való tervezés intézményét.


A jövőben nem csupán az a fontos, hogy ki mennyiért épít

kivitelező kiválasztásával kapcsolatban szintén jelentős változásokról számolt be a közbeszerzési rendszerben. "A közbeszerzési eljárásra kizárólag végleges építési engedéllyel rendelkező, árazatlan költségvetéssel bíró tervet fogunk feltenni. A közbeszerzési eljárás egy előzetes konzultációból és főszabály szerint egy tárgyalásos eljárásból áll, megváltoztatva az elmúlt évtizedekben működő rendszert."

A fentieket alátámasztva kijelentette, a magyar állam számára a jövőben nem csupán az a fontos, hogy ki mennyiért épít: "Ötven százalékban az ár lesz a döntő, ötven százalékban azonban a társadalmi, fenntarthatósági, lokális, üzemelési, amortizációs vagy szakképzési szempontokat is figyelembe veszünk. Akik helyi, lokális megoldásokat alkalmaznak, számíthatnak arra, hogy az állam többletponttal jutalmazza őket."

Szintén ide tartozó elem, hogy német mintára minden állami beszállítót minősíteni fognak, és ezek a minősítések a legközelebbi közbeszerzés alkalmával érdemben fognak számítani: "Aki jól teljesít, az legközelebb számíthat rá, hogy előnybe kerül."

A miniszter aláhúzta, a fenti rendszer szabályait nem a kormányzat határozza meg, hanem a fent elmített Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa.


Következő lépés a teljes ágazatra vonatkozó építésügyi joganyag felülvizsgálata

A szerződések kapcsán azt hangsúlyozta, le fogják zárni azokat a vitákat, amelyek a mostani szerződéses konstrukciókból adódnak, és szerződéses mintákat fognak alkalmazni egyszerű, átlátható formában. „Ezekben a szerződésmódosítás, a többletköltség, az áremelés kérdését már a szerződés megkötése előtt tisztázni fogjuk, a szakmai testület iránymutatása alapján.”  

Zárásként emlékeztetett, a most szóban forgó törvény csak azokra a beruházásokra terjed ki, amelyekben az állam a forrás legalább 50 százalékát biztosítja. „Ezzel együtt mégis az építések gyakorlatának teljes megújulásáról beszélünk, hiszen az állam meghatározó szereplője ennek a területnek.

„Ráadásul amint ezt a törvényt benyújtjuk, máris elkezdjük a teljes ágazatra vonatkozó építésügyi joganyag felülvizsgálatát is. Ha ugyanis az állam gyakorlata érdemben változik, akkor a magánszektor gyakorlata is fel fog zárkózni hozzá.”


Az idei jó év lesz az építőipar számára: a termelési érték 4-5 százalékkal is magasabb lehet az előző évinél

A keddi esményen Nagy Márton gazdasági miniszter hosszasan kitért az építőipar helyzetére, hangsúlyozva, hogy az ágazat hármas szorításban van az emelkedő energia-, munkabér- és alapanyagköltségek, a dráguló finanszírozás, valamint az elhalasztott állami beruházások és a mérséklődő lakossági kereslet miatt.   

Nagy Márton


Az emelkedő költségek miatt kialakuló költségsokkról szólva a miniszter példaként említette, hogy míg az infláció 20 százalékos, az építőipari árindex - főként az anyagköltségek emelkedése nyomán - meghaladhatja a 30 százalékot. Kitért arra is, hogy az állami beruházások értéke 2020-ban tetőzött 3500 milliárd forinttal, idén ez az érték 2700 milliárd forintra, egy egészségesebb szintre fog csökkeni. Mindezen beruházások 60-70 százaléka tartozik az építőipari beruházások körébe - jelezte.   

Nagy Márton elmondta, hogy az idén 17 000 új lakással számolnak, ez jövőre 10 000 körül alakul, míg 2024-ben az alatt lehet. Az első Orbán-kormány alatt tudtak egy év alatt 40 ezer lakást építeni, ezt a számot azóta sem tudták elérni, az okait vizsgálják - fejtette ki. A miniszter szerint lakáspiaci reformra van szükség ahhoz, hogy közép-, illetve hosszú távon a 40 ezres lakásszámot el tudják érni.

Koji László


Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta: 2022 jó év lesz az építőipar számára, amelynek a termelési értéke 4-5 százalékkal is magasabb lehet az előző évinél. Folyó áron számolva az ágazat teljesítése a 6000 milliárd forintot is meghaladhatja.

Galéria

Iparági hírekÉVOSZÉpítési és Beruházási Minisztérium

Hírlevél