2024.05.18, Szombat
WTA vagy cementmentes felújító vakolatrendszert használjunk falazott szerkezetű épületek helyreállításánál?
Borítókép: illusztráció, magyarepitok.hu

WTA vagy cementmentes felújító vakolatrendszert használjunk falazott szerkezetű épületek helyreállításánál?

Mapei Kft.

2023.03.08. 07:30

Épületeink jelentős hányada azokból a korokból származik, amikor még nem készült talajból származó nedvesség elleni védelem. A hibás, hiányos kialakítások folyamatos állapotromláshoz vezethetnek, amelyek csökkentik az épületek értékét, tönkremenetelt okozhatnak, gondoljunk a falazott szerkezetek esetén a nedvesség és a nedvességgel szállított sók okozta károkra is.

2022. január 18-tól kezdődően hatályos a „Falazott szerkezetű épületek talajból származó nedvességhatások és sók elleni utólagos védelmének tervezése” című Építésügyi Műszaki Irányelv, amely egy módszertan arra, hogy az elvárásokat, követelményeket hogyan lehet hatékonyan teljesíteni mindazon területeken, ahol jogszabály vagy szabvány nem ad egyéb útmutatást.

Az irányelv magában foglalja az alápincézett és alápincézés nélküli falazott szerkezetű épületeket terhelő talajból származó nedvességhatások és károsító sók elleni utólagos védelem általános alapelveinek ismertetését a különböző igényszintek, hatások és követelmények mellett, a megoldási lehetőségek felsorolásával és alkalmazási peremfeltételeivel.

Nedvesség és sók okozta szerkezeti károk

A falazóanyagok porozitása - azaz a pórusok mérete és eloszlása - meghatározó a vízfelvétel szempontjából. Az építőanyag nyitott kapillárisaiban a víz a kapilláris szívóhatás miatt a gravitációval ellentétes irányban akár nagy magasságokig is felszívódhat. A talajból származó nedvesség általában különböző mértékben, de sókkal szennyezett, így a vízzel együtt a sók is felszívódnak a szerkezetekbe.

A szerkezetben a vizes oldat áramlása és párolgása révén - akár több méter magasságban - nagymértékű sófeldúsulás is létrejöhet.

A kapilláris vízzel felszívott só mindig a legkülső párolgási zónában koncentrálódik, így roncsolása is innen befelé terjeszkedik. A száradás első fázisában a kristályosodás a jellemző károsító folyamat, míg a későbbiekben a higroszkópos sók miatt hidratációs folyamatok is lejátszódnak. A hidratációs folyamatok során a felületen kivált higroszkópos sók a páratartalomtól függően vizet kötnek meg. A higroszkópos sóval szennyezett fal felülete először nedvesedik, majd a festék, később a vakolat, sőt a falazat anyaga is károsodhat, roncsolódhat az átkristályosodás révén.
 

Fotók: Mapei Kft. - A falvizesedés okozta fizikai károsodások

 

A felújító vakolatrendszereknél a WTA vagy a cementmentes felújító vakolatrendszer a jó választás?

A WTA (teljes néven Wissenschaftlich-Technische Arbeitsgemeinschaft für Bauwerkserhaltung und Denkmalpflege GmbH) egy tudományos-műszaki munkacsoport, akik megfogalmaztak követelményeket a műemlékek értékmegóvásáért.

Ezen WTA követelmények nem szabványok, nem is műszaki irányelvek, hanem jól megfogalmazott „minimális alapkövetelmények”, amelyeket javasolnak betartani, azonban fontos megemlíteni, hogy ezen alapkövetelmények csak a cementes anyagokra vonatkoznak.

Az új ÉMI irányelv 9.1.1-es fejezete -amely a felújító vakolatokat tárgyalja - azonban kiemeli, hogy ezen cementes WTA vakolatok használata bizonyos épületeknél nem ajánlott:

"A WTA felújító vakolatrendszer kötőanyagában is megtalálható a cement (jellemzően szulfátálló, alacsony aluminát modulussal rendelkező vagy trassz adagolású kompozitcement), amely az esetlegesen kiváló sókkal bizonyos építőanyagokban ettringit vagy taumazit képződéséhez vezethet, amely káros folyamatokat indíthat el. Ezekben az esetekben – valamint olyan műemlékek esetén, ahol történelmi vakolatok megőrzése is cél – olyan vakolati rendszer alkalmazása javasolt, amely cement helyett kizárólag gyengén hidraulikus kötőanyagot (pl. trassz, puccolán, mész) tartalmaz, kötésgyorsító adalékkal. Mivel ezekre vonatkozóan nemzetközi kutatásokon alapuló követelményrendszer jelenleg nem áll rendelkezésre, így minden esetben a gyártók alkalmazástechnikai előírásait kell figyelembe venni."

Az ettringit és taumazit képződése: WTA vakolattal létre tudnak jönni, cementmentes vakolattal nem.

 

Vakolatok szulfátállósága

 

Az irányelv idézett része az ettringit és taumazit képződésének veszélyére hívja fel a figyelmet. Az első ábrán láthatjuk, hogy a szulfátok (gipsz) reakcióba lépnek a hidraulikus cement termékek még reakcióképes alkotóelemeivel (szabad mész), és ezen anyagok megfelelő körülmények között ettringit és taumazit képződéséhez vezetnek.

Miért veszélyesek? Ezen anyagok az eredeti szilárd alkotórészeken kívül sok vizet képesek kristályosan megkötni, térfogatuk így többszöröse lesz, mint az eredeti alkotóelemeké. Emiatt hamar képesek telíteni a vakolat és a tégla pórusrendszerét is, és így képesek szétfeszíteni, tönkre tenni azt.

Mi történik, ha cement helyett puccolános reakciójú anyagot használunk a felújító vakolatunknál? A puccolános reakció a habarcsban lévő szabad meszet felemészti, így a sóknak vegyileg ellenáll, a második ábrán látható módon nem képződik sem ettringit, sem taumazit, akkor sem, ha szulfát jelen van.
 

Ettringit és taumazit képződése

 

Cementmentes fejújító vakolat puccolános reakciója felemészti a szabad meszet, így nem tud ettringit és taumazit képződni.

 

A cikk címében feltett kérdésre válaszolva (Falazott szerkezetű épületek helyreállítása - WTA vagy cementmentes felújító vakolatrendszert használjunk?) a hazai Építésügyi Műszaki Irányelv szerint két esetet jegyezzünk meg, amikor a cementmentes felújító vakolatrendszer a jobb választás:

  • az egyik eset amikor a szulfát sók jelenléte miatt az ettringit és taumazit képződését és ezáltal a vakolatunk idő előtti tönkremenetelét el szeretnénk kerülni
  • a másik eset pedig a műemléki épületek felújítása, ahol korhű, cementmentes vakolatokra van szükség, azaz ne használjunk cementes anyagokat ott, ahol az eredeti építésnél sem használtak. A Római Birodalom épített örökségei - mint például a Colosseum – bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a cementmentes anyagok bizony állják az idő próbáját.
A szlovén St. Nikolaj kápolna helyreállítása

 

Iparági hírekMapei Kft.építőanyagoképítőipari alapanyagokműemlékfelújításépületfelújítás