ÉVOSZ: verseny nélkül jelennek meg unión kívüli kivitelezők a beruházásokban

Kritikus szintre csökkent az építőipar rendelésállománya – derül ki az Építési Vállakozók Országos Szakszövetségének augusztus 9-i közleményéből. A jelentés szerint az ágazat rendelésállománya 30%-kal kisebb a múlt év közepéhez viszonyítva. A 2023. évben kötött új szerződések volumene 37%-kal marad el a 2022. év első felében kötött szerződésektől. Az év második fele emiatt várhatóan az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról szól.

Az ÉVOSZ szerint számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda nem fog elegendő munkához jutni az év hátralevő részében. Emiatt az építési vállalkozások többségénél radikális költségcsökkentésre van szükség, ami létszámleépítéseket hozhat magával.

„Az ágazat szereplői a szakmunkásokat és mérnököket mindenképp szeretné megtartani, amihez munkára van szüksége” – fogalmaz a közlemény.

Az új építésügyi törvény elfogadását sürgeti az ÉVOSZ

Az összegzés emlékeztet az állami megrendelések mintegy 3 000 milliárdos visszafogására, a lakásépítés és felújítás 25%-os csökkenésére, valamint arra, hogy a külföldi befektetők import anyagot, unión kívüli munkaerőt és unión kívüli kivitelezői kapacitást használnak. „Ez együttesen hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit” – figyelmeztet Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Az ÉVOSZ jelezte, az építési beruházások ilyen nagymértékű ciklikusságára az utóbbi tíz évben nem volt példa. Továbbá szorgalmazták az állami és önkormányzati források építési-beruházási célú felhasználásánál az egyenletes költekezést. „Szükséges a kormányzati építési-beruházási közbeszerzések folyamatos előkészítése, az előkészítések felgyorsítása, az ajánlatkérések további meghirdetése és a projektmegvalósítások vállalkozásba adása” – hangsúlyozza a közlemény.

„Határozottan érvényesülnie kellene a kormányzat építési piaci keresletkiegyenlítő szerepének. Az Állami Építési Beruházások Kerettörvényének mielőbbi elfogadása szükséges ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a tíz éves állami beruházási program meghatározásában. A legnagyobb megrendelő keresletének ismerete tenné kiszámíthatóbbá a piaci szereplők lehetőségeit.”

Hozzátették, jelenleg nem látszanak az európai gazdasági térség élénkítését szolgáló uniós gazdaságfejlesztési programokból Magyarországot érintő beruházások. Ezért további energiahálózatok fejlesztését és összekapcsolását, a nagy távolságú közlekedési rendszerek fejlesztését, a regionális vízgazdálkodást és termelési rendszerek kialakításához, összekapcsolásához szükséges építési-beruházási feladatokat szorgalmazza az ÉVOSZ.

Ezekre a programokra számítanak az építőipar szereplői

Arra is kitértek, hogy az ágazat szereplői számos témában várnak előrelépést. Az ÉVOSZ ezek közé sorolta:

• Paks II. érdemi elindítását, kivitelezését,
• az országos lakóingatlan-felújítási programot,
• a bérlakásépítési programot,
• az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukciós programot,
• a nagyvárosi közlekedést segítő városi infrastruktúrafejlesztő programot,
• a 160 km/h sebességű vasútvonalak programját,
• szennyvíztisztító rendszerek rekonstrukcióját,
• intermodális logisztikai központok továbbfejlesztését,mezőgazdasági öntöző hálózatok és vízgazdálkodási rendszerek fejlesztését,
• környezetkímélő energiatermelő és -tároló kapacitások kiépítését.

Leszögezték, a lakásépítés és felújítás az állami ösztönzők és a lakosság részére elfogadható banki finanszírozás nélkül tovább szűkül. Az építőiparosok a lakossági kapcsolataikból merített tapasztalataik alapján azt jelzik, hogy a lakásépítők a CSOK aktualizálására várnak, valamint az energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra.

A képzési programoknak megtartó szerepe van a foglalkoztatottak körében

Az ÉVOSZ zárásként arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unión kívüli befektetők létesítményeinél a hazai termékgyártók, tervezők és kivitelezők egyre kevésbé kapnak esélyt a közreműködésre.

„Verseny nélkül jelennek meg unión kívüli termékek, munkaerő és kivitelezői kapacitás a magyar állam által kedvezményezett befektetők holdudvarában. Ráadásul az uniós és magyar jogszabályok betartásának ellenőrzése is elmarad, amin mindenképpen változtatni szükséges” – mutatott rá az ÉVOSZ.

Hozzátették, az építési vállalkozóknak mindent meg kell tenni, ami a hatékonyság javulását eredményezi. Ezek közül kiemelt jelentősége van a felnőttképzésnek, továbbképzésnek. A munkaadók által indított, kezdeményezett képzési programoknak megtartó szerepe van a foglalkoztatottak köreiben.