Az ágazati felmérés eredményei szerint a vállalatok kiemelten fontosnak tartják a külső kommunikációt, ám ez nem igazán tükröződik a kommunikációs eszközök használatában.
Miközben az építési vállalkozók fontosnak tartják a tudatos kommunikációt, más iparágakhoz képest keveset tesznek érte – ezzel a tanulsággal vezeti fel legfrissebb közleményét az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szervezet Médiatagozata a napokban az építési vállalkozások külső és belső marketing kommunikációs gyakorlatát vizsgálta egy kérdőíves felméréssel - mintegy 100 közepes és nagy vállalkozás részvételével.
Az összegzésből kiderül, a hazai építőipari vállalatok kevés erőforrást szánnak erre a területre, a cégek több mint felének nincs külső kommunikációs elgondolása. Eközben válaszadók 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 8,2-re értékelték a vállalkozásnál a külső kommunikáció fontosságát.
Ugyanakkor egész más képet adtak a vállalkozásokon belüli kommunikációról, amit 10-es skálán 8,55-re értékeltek a megkérdezettek.
Az eredmények szerint a válaszadók 92 százalékánál fontosnak tartják a kommunikációt a vállalkozás ismertségének növelése, a márka és az értékesítés növelésének szempontjából, a vállalkozás megfelelő pozícionálásához, piaci növekedéséhez, a hatékonyság növeléséhez, a szakmai kompetencia láttatásához, a bizalom kiépítéséhez és nem utolsó sorban a munkatársak megtartása és új munkaerő felvétele szempontjából is.
Mindezekkel együtt a válaszadók közel harmadánál (32,6%) mindösszesen csak egy ember részfeladata közé tartozik a marketing, PR. kommunikációs feladatok ellátása. 20,9%-nál egy delegált szakember van és ugyanennyi azok aránya, ahol külön szervezeti egység van e feladatok ellátására.
A válaszadó vállalkozások 55,3%-a rendelkezik éves PR/marketing büdzsével. Érdekes, hogy vannak olyan vállalkozások, akiknek van stratégiájuk, de nincs hozzá büdzséjük, és vannak olyanok is, akiknek nincs stratégiájuk, mégis van éves PR/marketing keret. A PR/marketing büdzsével rendelkező vállalkozások közel felénél (47,6%) ez az összeg kevesebb mint a vállalkozás nettó árbevételének 0,5%-a, közel negyedüknél pedig 0,5 – 1% között van. A jövőre vonatkozóan a cégek közel fele (47,4%) változatlan kerettel számol, csökkenést 15,8%, növekedést 36,8%-uk vár.
A válaszadók 42,1%-a nem dolgozik és nem is tervezi az együttműködést a közeljövőben kommunikációs ügynökséggel. Közel ugyanennyien (42,2%) nyilatkoztak úgy, hogy legalább 1 kommunikációs ügynökséggel dolgoznak.
A válaszadók 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 8,2-re értékelték a vállalkozásnál a külső kommunikáció fontosságát, vagyis elég fontosnak. Ennek ellenére a válaszadók 51,4%-nak nincs külső kommunikációs stratégiája, és ezek 58%-a nem is tervez ilyet kialakítani.
A válaszokból kiderül, hogy a leggyakrabban használt külső kommunikációs csatornák/eszközök a social media felületek. A válaszadók 73,7%-a alkalmaz valamilyen csatornát. A social media felületek közül első helyen a Facebook-ot említették, a válaszadók 89,5 százaléka van jelen ezen a felületen.
A második leggyakrabban használt kommunikációs csatorna a saját online felület 68,4%-kal (weboldal vagy blog). A válaszadók alig több, mint felének van marketing/PR büdzséje, ezért a költséghatékonyabb megoldásokat részesítik előnyben. A cégek 71,1%-a költ valamilyen fizetett hirdetésre.
A kérdőívet kitöltők 89,5%-a rendelkezik saját weboldallal, melyet elég ritkán frissítenek. A válaszadóknak csupán 5,9%-a frissíti naponta, 11,8%-uk hetente többször, 17,6%-uk hetente 26,5%-uk havonta 2-3 alkalommal és 35,3%-uk nyilatkozta, hogy ennél is ritkábban frissíti honlapját. 2,9% az igénytől függően frissíti. A honlapok 82,4%-a tartalmaz karrieroldalt.
Nemzetközi kommunikációval csak a válaszadók 13%-a foglalkozik, és egy 10-es skálán átlagosan 4,32-re értékelték a külföldi piac felé történő kommunikáció fontosságát.
A válaszadók 10-es skálán 6,47-re értékelik saját vállalkozásuk jelenlegi külső kommunikációját. A nyilatkozó vállalkozások 34,2%-a azonban semmilyen módon nem méri a külső kommunikáció hatékonyságát.
Akik a külső kommunikáció fejlesztésén gondolkoznak, azok a social media, a közösségi média jobb kihasználását tervezik, többen gondolkodnak a TikTok bevonásába a külső kommunikációba.
A válaszadók 10-es skálán 8,55-re értékelték a belső kommunikáció fontosságát. A válaszadók 52,6%-ának van belső kommunikációs stratégiája. A belső kommunikációs feladatok ellátására a cégek több mint harmadánál (34%) nincs külön dedikált szakember, 37%-nál 1 fő feladata és csak 29%-nál van egynél több fő.
A belső kommunikáció célja leginkább a tájékoztatás, informálás (81,6%), a munkavállalói elköteleződés, lojalitás megteremtése, növelése (78,9%) valamint a munkatársak szervezetről való képének alakítása (63,2%). Ezek mellett még a fluktuáció csökkentését, a munkavégzés kreativitásának, innovativitásának növelését, jutalmazását, valamint az edukációt jelölték meg célként.
A vállalaton belüli kommunikációra leggyakrabban a rendezvényeket és a kör e-mailt használják a válaszadók. Közel felük belső hírlevelet is alkalmaz erre a célra.
A munkatársaknak szervezett rendezvények közül a válaszadók háromnegyede szervez valamilyen, teljes vállalatot érintő csapatépítő rendezvényt (családi nap, karácsonyi ünnepség), 63,2%-uk támogatja az alkalmazottak szakmai képzését, továbbképzését, és több mint felüknél (52,6%) kis létszámú csapatépítő tréninget is szerveznek a munkatársaknak. Elhanyagolható azon közepes és nagy cégek aránya, ahol nincs semmilyen, munkatársaknak szóló rendezvény.
A válaszadók több mint fele (52,6%) sehogyan sem méri a belső kommunikáció hatékonyságát. A válaszadók 42,1%-a nem jár semmilyen szakmai továbbképzésre, marketing vagy kommunikációs szövetség által szervezett szakmai rendezvényre.
A teljes építőipari szakma kommunikációját 5-ös skálán 3,05-re értékelték a válaszadók. A megkérdezettek nagy többsége követi az ÉVOSZ kommunikációjat és a 10-es skálán 7,71-re értékelték a szövetség külső kommunikációját.
Az elmúlt években történt fejlődést látják a válaszadók, de azt is, hogy más ágazatokhoz képest még mindig nagy a lemaradás ezen a területen. A közleménye úgy összegez, szemléletváltásra lenne szükség a vállalkozásoknál ahhoz, hogy megértsék, elfogadják a kommunikáció kiemelt szerepét az üzleti-piaci érvényesülés folyamatában. Hangsúlyozták, az ÉVOSZ Média Tagozata elkötelezett azért, hogy továbbfejlődési lehetőségeket tárjon fel a tagjai számára és arra ösztönözze a cégeket, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel.
A fenti eredményeket hozó kutatást az ÉVOSZ Médiatagozatának vezetője véleményezte lapunknak. "Úgy gondolom, sikerült egy átfogó képet mutatni az építőipari vállalkozások kommunikációs gyakorlatáról; fontos hozzátenni, hogy egy hiánypótló anyag született" - nyilatkozta Kincses Péter.
"A számok jól dokumentálják, mennyire szükséges a kommunikáció az iparágunkban, azonban a vállalkozásoknak még mindig sok hiányossága van ezen a területen. Az adatok és statisztikák ugyanakkor abban is segítenek, hogy az olvasók jobban megértsék a helyzetet és az elvárásokat."
Hozzátette, az anyag azt is remekül reprezentálja, hogy a külső és belső kommunikáció egyaránt kulcsfontosságú. "Ugyanakkor az is leszűrhető, hogy a vállalkozásoknak egyaránt szükségük van a megfelelő stratégiára és büdzsére a hatékony kommunikációhoz, a részmegoldások nem működnek." Kincses Péter végezetül azt is elmondta, a kialakult eredmények alapján a Médiatagozat egy javaslati csomagot tesz majd le az ÉVOSZ felé, amit aztán az ágazat felé közvetítenek majd.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.