2024.06.19, Szerda
Megtiltja majd a külterületek belterületbe vonását az új építészeti törvény
Nagy Mihály / magyarepitok.hu

Megtiltja majd a külterületek belterületbe vonását az új építészeti törvény

magyarepítok.hu

2023.12.04. 14:10 - Móré Levente

Számos eddig ismeretlen részlet derült ki az új építészeti törvényről.

Hirdetés

Több alkalommal is hírt adtunk már a hamarosan parlament elé kerülő építészeti törvényről. Az MCC Építészet a modern(izmus) után című konferenciáján most Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész előadásából a végleges változatot és az újdonságokat is megismerhettük.

Az MCC és a Scruton közös szervezésében megrendezett egésznapos konferencia a poszt-posztmodern időszak építészeti kérdéseire és tendenciáira fókuszált. A modern építészet százéves története sok tanulsággal szolgált, de legfőképpen talán a múlt ismeretének megkerülhetetlenségére hívja fel figyelmünket. A konferencia előadói arra keresték a választ, milyen utak és lehetőségek állnak napjaink építészei előtt.

 

 

A legalapvetőbb kérdések is felmerültek

Első előadóként Robert Adam angol építészt, a The International Network for Traditional Building, Architecture and Urbanism (INTBAU) alapítóját kérték fel. Az általa vezetett cég a neoklasszicista épületeiről vált ismertté. Őt követte Joseph Jutras The case for vernacular architecture című előadásával. Jutras az Institute of Traditional Architecture alapítója, amely szervezet a hagyományos és klasszikus tervezési elvek közérthető népszerűsítésével foglalkozik. Ezután Hörcher Ferenc, az NKE Politikai és Államelméleti Kutatóintézet intézetvezetője, egyetemi tanár; valamint Windháger Ákos, a PPKE oktatója, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa, a Hungarian Scruton Hub kulturális menedzsere tartották meg előadásaikat, amelyekben egyaránt a scrutoni szépségeszmény megnyilvánulási lehetőségeiről beszéltek más-más aspektusból.

A délutáni programban Lőrincz-Jáger Orsolya, az MCC munkatársa az intézmény által tervezett építési beruházások szellemi hátterét ismertette, Gutowski Robert építész pedig a Budavári Palota rekonstrukciójának tervezőjeként építészeti ars poetica-jába engedett betekintést. Majd Turi Attila építész, az MMA elnöke tartotta meg előadását, amelyben a modernizmus során elveszett koherenciát az organikus regionalizmus fogalmához kapcsolódó építészeti szándékkal látja pótolhatónak. Végül Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész a most formálódó építészeti törvény alapvetésiről beszélt, amelynek részletes beszámolóját a következőkben olvashatják.

 

Évtizedekre határozza majd meg az építést

Jelenleg négy különálló törvény vonatkozik az építés körül szerveződő szektorra, más-más fogalommeghatározásokkal és számtalan ráépülő rendelettel. Ha ma valaki építeni szeretne, soktíz jogszabályt kell átnéznie - hangsúlyozta Lánszki Regő -, hogy tudja, hogyan foghat hozzá. Ehhez járulnak a helyi szabályok, amelyeket néha még a hatóságok sem tudnak pontosan értelmezni. A keretrendszer nem elég precíz, ezért a döntéshozók részletszabályokat kezdtek alkotni, végeredményben pedig hiába volt egy szerteágazó szabályozási rendszer, nem volt tiszta, mit lehet és mit nem – a minőségi építészetnek pedig egyáltalán nem volt segítője a rendszer.

Új szemlélettel közelítenek a kérdéshez az új törvényben, amelynél az a cél, hogy olyan törvényt alkossanak, amit nem kell a következő években módosítani, hanem a stabilitást ad majd a következő évtizedekhez. Ennek alapja az együttműködés, ezért piaci szereplőket, szakértőket, önkormányzatokat is megkérdeztek a módosításokról, mert minél szélesebb körben akarták látni, hol vannak problémák.

 

 

Fenn kell tartani a jelenlegi épületstruktúrát

Mint mondta: az építés során egy hatóság legfontosabb feladata, hogy azt kordában tartsa, de segítse. Ennek érdekében meghatározták azokat az értékeket, amelyekre külön figyelmet fordítanak majd a törvényben. Az elmúlt 25 évben hazánk zöldterületeinek több mint 10%-a épült be. Ez nem a közigazgatási határokon belüli, már szabályozott területeket, hanem mezőgazdasági vagy erdőterületek átminősítését és beépítését jelenti. Első helyre vették tehát a természeti környezet védelmét:

A törvény új külterület belterületbe vonását a következő években szigorúan megtiltja.

A meglévő épületállomány védelme a másik kiemelt pont, mert bár a védettséggel rendelkező épületeink átalakítása, felújítása költségesebb és körülményesebb egy új építésnél (ezért az ingatlanberuházók el is kerülik ezeket); jelenleg 700 ezer ingatlan áll üresen hazánkban. Ezek felélesztését helyezi majd előtérbe a törvény az új építések helyett.

A törvény szellemisége a legkifogásoltabb és legtöbb vitára okot adó pontja. Amint az államtitkár részletezte:

Az örökségünk Lechner, Kós és Makovecz munkáján érhető tetten. Az ő építészetük a csaknem ezeréves magyar építészettörténethez igazodik. Tudjuk, hogy vannak nemzetközi globális trendek és ők is pontosan tudták, hogy mindig vannak újabb kihívások: több lakásra vagy másfajta középületekre van szükség. Az a fajta attitűd e három emberben ez kimagasló volt, amivel felismerték, hogy egy új eljárásrendszernél mik azok a hagyományok, alapelvek, amelyek összeegyeztethetők ezzel és hogyan kell mindezt egységesíteni, hogy egy nemzeti és unikális, az identitástudatot alapvetően meghatározó hozzáállásuk legyen. Nem kirekesztünk, hanem három embert helyeztünk előre, akiknél felismerhető az, hogyan viszonyuljunk a magyar nemzeti építészeti identitástudatunkhoz.

Annak érdekében, hogy ezt érvényre is tudják juttatni, meghatároztak tíz alapelvet, amelyek közül a legfontosabbak:

  • természeti rendszerek megőrzésének alapelve,
  • a barnamezős területek elsődlegességének elve – ezeken a területeken nehezebb és drágább építeni, de az új törvénnyel erre terelik majd a beruházókat,
  • digitalizáció, amivel hatalmas mértékű költségcsökkenés érhető el,
  • a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve – fontos a megjelenés és az értékállóság. Az építészeti szépséget mindenekfelett szeretnék érvényesíteni akkor is, ha valamit így drágább és lassabb is megépíteni.
  • szükséges minimum – nem kell nagyobbat építeni, mint amire szükség van.

 

Új részletek

Mint már korábban is hangoztatták, fontos tétele a törvénynek, hogy nem a mennyiségi, hanem a minőségi építészetre helyezik a hangsúlyt. Ehhez kapcsolódó újdonság, hogy

megerősítik az építészeket és a főépítészeket, mint döntéshozó szereplőket – vétójoggal felruházott főépítészi rendszert alakítanak ki.

A kamarák kapcsán nem terveznek nagy újításokat. A főépítészek az építészek közvetlen segítségére szolgálnak majd, de vétójoggal. Az épírész- és iparkamara ellenőrzi a saját tagságát, ebbe az állam nem kíván beleszólni, de lényeges, hogy szülessen meg a főépítészek kamarán belüli tagozata és legyen a lehetősége határozottan beavatkozni, ha valahol visszaélést vagy problémát lát.

Az építészeket hozzák helyzetbe egy további részlettel: számos olyan épület van, ahol a tervek és a megépült végtermék „köszönő viszonyban sincs egymással”. Egy ilyen helyzetben az építésznek nagyon kevés eszköze van jelenleg a megrendelővel vagy a kivitelezővel szemben, hogy érvényesíthesse az akaratát.

Két dolgot vezetnek be: egyrészt kötelező lesz a tervezői művezetés minden építésnél; másrészt használatba vételi engedélyt csak úgy lehet megkapni, ha ehhez az építész is hozzájárulását adja. Ha ezt nem teszi meg, a kamara joga felülvizsgálni a helyzetet.

A kötelező tervtanácsok is ehhez a rendszerhez kapcsolódnak: az országos építészeti tervtanács egy éve működik, ezalatt majdnem 1700 tervet néztek át. Ebből a hatalmas számból is látszik, hogy ez nem konzultáció, csak egy szűrő. Három szintje lesz a tervtanácsi rendszernek, a Balaton, mint kiemelt terület pedig külön tervtanácsokat kap, ugyanígy hármas rendszerben. A korábban említettek mellett főmérnöki és főtájépítészeti rendszer is kiépül, többek között az Országos Főtájépítész pozícióval.

 

Megszűnik az egyszerű bejelentés

További részleteket is megtudhattunk az országos főépítész előadásából, többek között azt, hogy

  • a zöldterületek eddig talán méltatlanul alárendelt helyzetben voltak. Zöldtelületi tanúsítási rendszert vezetnek be, amivel az energetikai tanúsításhoz hasonlóan meg lehet majd mutatni, mekkora, milyen gondozottságú és mennyire tájba illő zöldfelülettel rendelkezik egy-egy ingatlan.
  • Belátták, hogy az egyszerűsített bejelentés „nem vált be”. Ezt a szabályt újraszervezik, főépítészi vétó alá vonják és visszasorolják a hatósági eljárásrendbe.
  • Egyszerűsítik a HÉSZ fogalmát és eltörlik a vármegyei rendezési terveket.
  • A reklámhordozókkal kapcsolatban kifejezetten szigorít majd a szabályozás.
  • A műemlékeknél illetékmentességgel, jövedelemadó-kedvezménnyel segítik majd a felújításokat.

Mint Lánszki Regő kiemelte: íz elmúlt másfél évben olyan törvénytervezetet sikerült a szakma bevonásával megalkotni, amelynek a hatása a következő évtizedekben tetten érhető lesz. December 12-én kerül záró szavazásra a parlament elé az építészeti törvény, amelyet ha elfogadnak, sávosa vezetik majd be. Egyes részei már február 1-jén, a többi 2025. január 1-től érint minden építőt és építtetőt.

 

Iparági híreképítészeti törvényÉpítési és Közlekedési Minisztériumszabályozásegyszerű bejelentésépítési jogMCC

Hírlevél

Hirdetés