Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége annak érdekében fogalmazta meg kezdeményezéseit, hogy javuljon a lakások műszaki állapota, illetve lendületben maradjon a lakásépítés.
A lakásvagyon műszaki állagának javítására otthonfelújítási támogatási program indítását javasolja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Ezen belül kezdeményezik, hogy a Magyar Nemzeti Bank indítsa újra a Zöld Otthonteremtési Programját, s ezt felújításokra is igénybe lehessen venni, valamint nagyobb lehetőséget kínálnának a munkáltatói kölcsön felvételére is.
Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható "lakhatási krízis". Ennek magyaros változata a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére – fogalmazza meg közleményében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Ennek javítása érdekében az otthonfelújítási támogatási program elindítását javasolják.
Úgy vélik, egy program tavaszi indítása lehetőséget adhat arra, hogy az idei fűtési szezonra már elkészüljenek az energiamegtakarítást célzó munkálatok.
Koji László, a szövetség elnöke kifejtette: a lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szükség. A tapasztalatok szerint ugyanakkor magas kamatok mellett a lakosság nem vesz fel lakáscélú hitelt. Hozzátette: az országban elsődlegesen a forráshiány szab korlátot a lakásgazdálkodásnak.
Fontosnak tartják, hogy az MNB indítsa újra a Zöld Otthonteremtési Programját és azt felújításra is lehessen igénybe venni. Az ÉVOSZ ezen túl szorgalmazza, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozások, mint munkaadók adó- és járulékmentesen adhassanak hitelt a dolgozóiknak.
A javaslat szerint új építésű lakásnál egy munkavállalónak egy alkalommal maximum 10 millió forint, míg felújításnál 5 millió forint munkáltatói hitel vagy vissza nem térítendő támogatás járna.
Kiemelték, hogy a családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben a lakásépítés lendületben tartását az szolgálná mind a keresleti, mind a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes áfa előírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne. Ezért határidő megkötése nélkül javasolják alkalmazni az 5 százalék áfa rendszerét az újépítésű lakóingatlanoknál.
Közleményükben arra is kitérnek, hogy a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, valamint nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt. Számításaik szerint 2023-ban mintegy 260 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítási munka, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatásnak az áfatartalma körülbelül 70 milliárd forint, amitől az állami költségvetés elesik - mutatott rá közleményében az ÉVOSZ.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.