Az állami építési beruházások rendjének szabályozása került a Közbeszerzési Expó fókuszába az év legfontosabb szakmai rendezvényén.
Mintegy 300 szakember és több mint 20 érintett szervezet vett részt a közbeszerzési piac szereplőinek Budapesten, a Ludovika Campuson megrendezett szakkiállítással egybekötött konferenciáján.
A Közbeszerzési Hatóság által szervezett interaktív tudásmegosztó esemény egyik központi eleme az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény közbeszerzési vonatkozásait taglaló panelbeszélgetés volt.
A hatóság kiemelt feladatának tekinti a jogalkalmazók szakmai támogatását és a közbeszerzésekben részt vevő gazdasági szereplők közötti szakmai párbeszéd és tudásmegosztás erősítését, ennek jegyében szervezik meg évente a Közbeszerzési Expót.
Újdonságként előzetesen szavazhattak a Hatóság honlapján az érdeklődők arról, hogy milyen témákról hallanának szívesen, a program ennek megfelelően állt össze. A rendezvény idén olyan aktuális témákkal foglalkozott, mint az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény közbeszerzési vonatkozásai, összeférhetetlenség a közbeszerzésekben, illetve a közbeszerzési szaktanácsadók rendszerét, feladatait érintő kérdések.
A konferenciához kapcsolódó szakkiállításon 300 szakember vett részt, akik 23 szakmai szervezet standját is felkereshették.
Önálló standdal volt jelen többek között az Állami Számvevőszék, a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt., az Építési és Közlekedési Minisztérium, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.
A kiállítói szekció mellett a látogatók kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehettek, melyek egyben az állami közbeszerzési szaktanácsadók kötelező képzésének is részét képezték.
„Prevenció és ellenőrzés: a Hatóság gyakorlatában ezek a közbeszerzések szabályos lefolytatásának biztosítékai. A prevenció jegyében rendeztük meg a Közbeszerzési Expót idén is: úgy tapasztaljuk, a tudásmegosztó rendezvényeinkkel érdemi segítséget nyújtunk a szakembereknek a közbeszerzési hibák megelőzésében. A szigorú ellenőrzési rendszerünk pedig a lehetséges jogsértések kiszűrését szolgálja.
E rendszer kiemelkedően fontos eleme a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó hirdetmények ellenőrzése. A hirdetményekkel kapcsolatos hiánypótlási felhívások száma tavaly rekordot döntött: összesen 28 441 db ilyen dokumentumot kaptak az ajánlatkérők. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos munkanapon 113 hiánypótlási felhívás kibocsátásával segítettük elő a hazai közbeszerzési eljárások jogszerűségét”– hívta fel a figyelmet megnyitó beszédében Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
A rendezvényen Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese arról beszélt,
az állami beruházásokról szóló kerettörvény új alapokra helyezte a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit, annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások versenyképessége javulhasson.
Az új szabályozásnak köszönhetően kevesebb lett a bizonytalansági tényező: megerősítették az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő szervezetrendszert, emellett a közbeszerzési eljárások kiírása során a teljes életciklusra vetített költségeket is figyelembe kell venni.
„Magyarország az Európai Bizottság által vezetett egységes piaci eredménytáblájában szereplő indikátorok összesítésében Finnországot követően a második legjobban teljesít, ami jól mutatja a hazai közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban megfogalmazott kritikák alaptalanságát” – jelentette ki Dr. Ágostházy Szabolcs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.
Dr. Karácsoni-Pej Melinda, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vezetője rámutatott, hogy az Európai Unióval kötött megállapodásban rögzített vállalás alapján jogszabály hozta létre az új szervezetet 2022 őszén.
Az igazgatóság saját módszertannal alakította ki az összeférhetetlenségi ellenőrzések rendszerét, kockázatelemzést végez, intenzív kapcsolatot alakított ki a büntetőeljárásokban részt vevő szervekkel, és elhivatottan folytatja az uniós források végrehajtásában részt vevő kollégák integritástudatosság-növelő képzéseit.
Az igazgató leszögezte: célkitűzésük, hogy valódi értékkel járuljanak hozzá az uniós források szabályos elosztásának hazai mechanizmusához.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.