Fordul az elmúlt évek csökkenő tendenciája az építési közbeszerzések terén

A szigorú és következetes ellenőrzési gyakorlatnak köszönhetően a hiánypótlások száma meghaladta a hirdetmények számát, nőtt a szerződés-ellenőrzések, valamint a jogorvoslatok száma is – derül ki a Közbeszerzési Hatóság (KH) idei első féléves gyorsjelentéséből, mely a korábbiakhoz képest új statisztikai módszertan alapján készült, az Európai Bizottság vonatkozó rendeletének megfelelően. Emellett fordulni látszik az elmúlt évben tapasztalható csökkenő tendencia az építési beruházás tárgyú közbeszerzések terén.

 

A KH idei első féléves gyorsjelentése új statisztikai módszertan alapján készült. A változtatásra azért volt szükség, mert a közbeszerzési statisztikák alapját jelentő hirdetmények tekintetében az Európai Bizottság az uniós eljárásrendben bonyolított közbeszerzési eljárások során alkalmazott kötelező hirdetményminták megjelenítését és technikai felépítését úgy változtatta meg, hogy annak alapján minden tagállamban azonos, összehangolt statisztikai adatfeldolgozásra kerülhessen sor.

„A Közbeszerzési Hatóság a korábbiakban eljárásalapú statisztikai módszertant alkalmazott, tehát az adatszolgáltatás alapját a több részből álló eljárások esetében is a teljes, lezárult közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó hirdetmények jelentették. A vonatkozó uniós jogszabály azonban az egyes lezárult eljárásrészekhez kapcsolódó, úgynevezett szerződés alapú statisztikai módszertan bevezetését írja elő, így az idei első féléves gyorsjelentésében a Hatóság már ezt az adatközlési gyakorlatot alkalmazza. Az új módszertannak köszönhetően a korábbiaknál is részletesebb, pontosabb adatokkal tudunk szolgálni a közbeszerzési piac alakulása, trendjei kapcsán”

– hívta fel a figyelmet Dr. Kovács László, a KH elnöke.

 

Ezért fontos a részajánlatételi lehetőség

Az eljárásrész alapú módszertan figyelembe veszi, hogy egy közbeszerzési eljáráson belül több szerződés megkötésére is sor kerülhet részajánlattétel biztosítása esetén, és az egyes részekhez kapcsolódó megrendelésekért külön-külön versenyezhetnek az ajánlattevők (például egy építési beruházás egyes részfeladataira külön-külön is kiírható pályázat egyetlen közbeszerzési eljáráson belül) – hangsúlyozza a közlemény. A KH kifejti:  

a részajánlattétel lehetősége támogatja a verseny intenzitásának növelését, és elősegíti a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzésekben – tehát mind az adófizetők, mind a gazdasági szereplők számára kedvező.

 

Több mint 1600 milliárd forint értékben kötöttek közbeszerzési szerződéseket

2024 első félévében az ajánlatkérők 3786 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, ez a bevezetett szerződés alapon számított módszer szerint összesen 8235 darab eredményes közbeszerzési szerződés megkötését jelentette, melyek összértéke 1631,3 milliárd forintot tett ki. Mind a szerződések számát, mind az értékét tekintve az azt megelőző év azonos időszakára vetített statisztikai adatokhoz viszonyítva emelkedés történt: a szerződések számát illetően 1,3 százalékkal, míg az összérték esetében 25 százalékkal haladta meg az előző évi szintet a 2024 első félévére számított adat.

 

 

Fordulat az építési beruházások terén

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bír az építési beruházások alakulása – írják a tájékoztatóban.

Az elmúlt évben tapasztalt csökkenő tendencia fordulni látszik: 2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal. A tavalyi év azonos időszakához képest 228 darabbal több építési beruházás tárgyú szerződést kötöttek, melyek értéke 49 milliárd forinttal meghaladta a 2023 első félévi adatot.