Sok-sok érdekes információval, tapasztalattal és jó élményekkel gazdagodva térhettek haza az ötödik Duna Group Szabadegyetem mérnök hallgatói.
Rendkívül érdeklődő hallgatói közönség gyűlt össze idén az augusztus 16-18. között megrendezett Duna Group Szabadegyetemen. A háromnapos szakmai workshopon építőmérnök, építész, vízépítőmérnök, geodéta, térinformatikus, gépész és IT területek hallgatói vettek részt. Idén már a határon túlról is érkeztek egyetemisták. Az esemény fókuszába ezúttal is a hightech gépek és technológiák által zajló infrastruktúra-fejlesztést helyezték a szervezők.
A közel 50 szerencsés fiatal személyes benyomást szerezhetett az M44-es autópálya építésén és a Duna Aszfalt lakiteleki központi aszfalt-laboratóriumánál. A csapat ellátogatott a Szolnok melletti Milléren található, európai viszonylatban is egyedülálló, új Árvízvédelmi Gyakorlóközponthoz is.
A résztvevők a legjobb hazai szakemberektől hallgathattak előadásokat az InfraBIM-ről, az útépítés rejtelmeiről, az ehhez szükséges innovatív mérési technológiákról, műszerekről, majd ezeket az eszközöket az egyes projektek helyszínén be is mutatták nekik.
Pál József az M44-es gyorsforgalmi út kivitelezéséről tájékoztatta a fiatalokat. „Rendkívül érdeklődőek voltak a hallgatók, bár félszegen, inkább csak négyszemközt vagy kisebb csoportban kérdeztek, ám jó kérdéseket tettek fel. Számukra azért volt jelentős ez a látogatás, mert közülük sokan még sosem voltak ilyen jellegű építkezésen és nem láttak még ilyen eszközöket sem” – számolt be tapasztalatairól lapunknak a projektvezető-helyettes.
Az útépítéshez használatos különböző földmérő eszközöket Lennert József, a Duna Aszfalt 3D felmérési főmérnöke mutatta be a csoportnak. Kiemelte: az előadás során először az ezekhez tartozó fogalmi hátteret ismertette meg a közönséggel, majd a helyszínen meg is mutatta ezeket a műszereket. „Nagyon jó volt a hallgatóság az idei évben. Sokat kérdeztek, nagyon tetszettek nekik az eszközök és az azokkal elérhető eredmények. Érdeklődéssel fogadták, hogy milyen magas szinten tudják megkönnyíteni ezek a műszerek a napi munkát és milyen sok olyan releváns információ van, amit be lehet általuk gyűjteni, majd felhasználni a BIM-es rendszerben.”
Lennert József azért is tartja fontosnak a témakört, mert az egyetemi keretek között erről a területről kevés információt kapnak a hallgatók.
„Az oktatás nehéz helyzetben van, hiszen csak általánosságban tudják oktatni a BIM-et, részleteiben nem. Ugyan már a jogszabályi környezet is abba az irányba megy, hogy elektronikus, digitális állományban kell végrehajtani a tervezést, a kivitelezést, viszont a mélyépítésben nincs olyan kialakult BIM környezet, mint a magasépítésben - ezen a területen a Duna Group úttörő munkát végez."
Az aszfaltvizsgálatokról, azok típusairól Csernusné Dr. Just Nóra tájékoztatta a hallgatókat, majd a Duna Aszfalt Kft. lakiteleki aszfaltkeverő telephelyét és a Duna Technológia Kft. laboratóriumát is bejárhatták. Itt Rosta Szabolcs a Duna Csoport innovációs főmérnöke kalauzolta végig a fiatalokat.
„Olyan információk birtokába juthattak, amiket az egyetemen nincs lehetőségük megismerni. Bevezettük őket az aszfaltkeverő telep működésének mélyebb bugyraiba, bemutattuk a gyártásellenőrzés folyamatait, mindezt egy valós, vezető építőipari cég keretein belül. Meglepően inspiratív volt számukra, hogy betekintést nyerhettek ezekbe a folyamatokba és meggyőződésem, hogy ez a tapasztalatszerzés a valós életben, az előrehaladásukban is segíteni fogja őket”.
A beszámolók mind megerősítik Tóth László korábbi gondolatát: a Duna Aszfalt Zrt. igazgatóságának elnöke azt mondta: a kezdeményezés célja a fiatalok felkészítése a jövő kihívásaira. "Számunkra a Duna Group Szabadegyetem legfontosabb szerepe, hogy a következő generációval megosszuk a cégcsoporton belül megszerzett tapasztalatot és tudást.”
Az első hallgatói visszajelzések pozitívan értékelték a tapasztalatszerzés útján történő információátadást, valamint a program változatosságát.
Mint azt már megírtuk, az idei workshopra a korábbinál is nagyobb volt az érdeklődés, már jóval a jelentkezési határidő vége előtt beteltek a helyek.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.