Így fordítaná meg a csökkenő lakásépítések trendjét az ÉVOSZ

A 2024. évben elkészült 13.245 új lakással szemben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2025. évre mintegy 12.000 új lakás megépülésével számol, ezt támasztják alá a csökkenő mértékben kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések adatai – kezdi a lapunkhoz eljuttatott közleményét az ágazati iparkamara szerepét ellátó testület. Az ÉVOSZ az ezáltal okozott problémákra válaszként több intézkedést és megoldási tervet is javasol a kormánynak, hozzátéve: ezek az intézkedések legkorábban a 2026. évi tényszámokban tudnak megjelenni.

 

 

A kereslet és kínálat egyidejű élénkítésének fontosságára hívja fel a figyelmet Koji László, az ÉVOSZ elnöke: a közleményben hangsúlyozzák, hogy a drasztikus áremelkedések következtében a lakosság reálkeresetének növekedése elmarad a lakásárak ár-növekedésétől.

Kifejtik: a lakosság megtakarítása nem elegendő az új lakások vásárlásának finanszírozásához, mindenképpen hitelekre van szükség. Magas kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható.

 

Forráshiány a piacon

Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések és kapacitásszűkösség szabnak korlátot, hanem a forráshiány – folytatódik az összefoglaló, majd hangsúlyozzák: az ÉVOSZ javaslatai több éve elsősorban a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami), a magán (lakossági) és a vállalkozói oldalon – véli az ágazatot képviselő csoport.

Az állami források növelését az építőipari feketemunka és a szerződés nélküli lakásfelújítások elleni fellépéssel tartják megvalósíthatónak: az ÉVOSZ becslése szerint 2024. évben mintegy 200 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítás és lakásépítés, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatásnak az ÁFA-tartalma és további adó-járulék vonzata mintegy 55 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesett tőle.

 

A vidéki lakásfelújítási programban van még kraft

Ahhoz, hogy a 2021-2024. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2025. évben a lakásépítések számának zuhanása megálljon, valamint azért, hogy a lakásépítés és a lakásfelújítás egyenrangú legyen, az ÉVOSZ is javaslatokat ajánl a lakosság, a kormányzat és a szakma figyelmébe.

Az ÉVOSZ a vidéki lakásfelújítási támogatási program kiszélesítését javasolja. Ezzel a dömpingszerű megrendelési hullám is elkerülhető, valamint a műszaki elavultságok felszámolása a kívánt ütemben történhet – mutatnak rá. Minden épületfelújítási támogatást és pályázatot kizárólagosan a módosított épületenergetikai teljesítményről szóló irányelv (EPBD) követelményeinek megfelelően indokolt kialakítani – hangsúlyozzák. A program mielőbbi kiszélesítése az aktív korosztályok és a nyugdíjasok irányába pedig lehetőséget ad arra, hogy a 2025. évi fűtési szezonra már elkészüljenek a felújított ingatlanok - teszik hozzá.

 

A lakáshitel kamata 5 százalék felett túl magas

Az újépítésű lakások finanszírozásához javasolják, hogy a MNB a Zöld Otthonteremtési Programját indítsa újra. Az inflációs folyamatok ellenére se legyen a lakáscélú hitel kamata széles körben 5%-nál nagyobb, és felújításra is igénybe lehessen venni életkortól és gyerekvállalástól függetlenül.

Az 5%-os szint egy lélektani határ a megrendelők szerint és a vállalkozói hitelfelvételeknél is.

 

 

Nonprofit lakásépítési rendszert javasol az ÉVOSZ

A lakásár – családi jövedelem olló erős nyílása okán javasolják kezdeményezni az ún. “Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszer” bevezetését. A módszer alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat.

A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítaná le, ezzel biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat. A fejlesztések generálása a lakásépítésnek új lendületet adhat. Ezen lakásokba akár bérlőként is be lehessen költözni és meghatározott idő alatt meg lehessen vásárolni, tulajdonosává válva az ingatlannak - javasolja az ÉVOSZ.

Sokat hozzáadhatna a kiszámítható megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét szintén javasolják, ugyanúgy, mint a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.

 

Bérlakásprogramokban látják a megoldás egyik kulcsát – állami, önkormányzati és magánkonstrukciókban

AZ ÉVOSZ szorgalmazza az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt vannak. Ezzel egyidejűleg és összhangban javasolják a bérház, mint befektetési forma szabályozásának kialakítását.

A bérbeadási szolgáltatás kedvezményes adózását tanácsolják, amihez a bérbeadói piac kifehérítését is szükségesnek látják.

 

A támogatási programok kiszámíthatósága fontos

A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés, lakásfelújítás lendületbe hozását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes ÁFA előírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne – emeli ki az ÉVOSZ. 

Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg a lakásgazdálkodási piacon. A hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot. Az 5%-os ÁFA rendszerét határidős megkötések nélkül javasolják alkalmazni az újépítésű lakóingatlanoknál. Javaslatukra a kormány ezt jelenleg 2030-ig biztosítja - emlékeztetnek.

 

Ipari házépítés is szóba jöbhet

A közlemény egyik zárógondolataként kifejtik: megkezdődött az iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztése és gyártása. Ezek felhasználásával pilot projektek megtervezése és kivitelezése a hazai vállalkozásokat tudná helyzetbe hozni – mutat rá az ÉVOSZ.

Végül a szervezet javasolja, hogy 2025-ben célszerű lenne elkészíteni a kormány hosszútávú lakásgazdálkodási stratégiáját és annak végrehajtási cselekvési programját: ami a kapacitásokat illeti, jelenleg van elegendő építőanyag és kivitelező akár 25 ezer lakás évenkénti megépítéséhez és átadásához – teszik hozzá.