Hatalmas költségek spórolhatók meg korszerű technológiával a mélyépítésben is

Mára az építőipar számos részterülete alakult át korunk technológiai forradalmának köszönhetően. Reichert Márk munkahelyi mérnök, viszi vállán a SZABADICS Cégcsoport mélyépítéssel kapcsolatos innovációit. Lapunknak is ő segített megérteni a talajradar hasznát és működését.

 

Nem mai találmány a talajradar, de széles körű elterjedése az utóbbi évekre tehető. Az 1950-es években kezdték el elsőként alkalmazni, főként katonai célokra, majd később más területeken – így a mezőgazdaságban – terjedt el. A talajradar (Ground Penetrating Radar (GPR)) olyan technika, ami elektromágneses (EM) hullámokat alkalmaz a föld mélyének roncsolásmentes feltérképezéséhez.

 

 

Működése során rádióhullámok impulzusait küldi a talajba, amelyeket a tárgyak vagy a talaj összetételének változásai visszatükröznek. A reflexiós jelek elemzésével a talajradar képes feltérképezni a felszín alatti rétegeket és felismerni például eltemetett közműveket, tárgyakat vagy talajváltozásokat.

 

 

„Cégünk 2021 júniusában szerezte be az USRADARINC Quantum 3 többfrekvenciás talajradart. Az alkalmazásához nem szükséges jogosultság, azonban a felvételek helyes kiértékeléséhez gyakorlati tapasztalat szükséges. Az elmúlt években Magyarországon egyre gyakrabban emelik be a talajradar-technológiát a felsőoktatási tananyagokba, ami nekünk is nagy segítség” – tudtuk meg Reichert Márktól.

 

Kutatóásás nélkül is felderíthetők a talajban futó vezetékek

„Megfelelő tapasztalattal rendelkező felhasználók esetén a talajradar jelentősen megkönnyíti a földmunkákat. Saját alkalmazási tapasztalataink is alátámasztják, hogy időt, erőforrást és a károsodásokból adódó költségeket takarít meg” – mesélte, hozzátéve:

„segítségével ugyanis akár aszfaltozott rétegekben is felismerhetők pl. az E.ON vezetékei, csatornák, de régi házalapok is anélkül, hogy fel kéne túrni a talajt.”

 

 

Kevesen tapasztalták gyakrabban a Szabadics szakembereinél (hiszen a cég korábban főleg mélyépítéssel foglalkozott), talajradar nélkül mennyire idő- és fizikai munkaigényes feladat a közművek felkutatása. A talajradar használata lehetővé teszi a kutatógödrök és a hosszadalmas kézi feltárások mennyiségének jelentős csökkentését.

 

 

E módszer a fémet tartalmazó vagy feszültség alatt lévő közművek felkutatására a leghatékonyabb. Vannak ugyanakkor olyan esetek, amikor a megbízhatóság csökkenhet, például agyagtalajon nehezebb észrevenni a keresett közműveket, magas feszültségű vezetékek esetén pedig zavarok jelentkezhetnek a felvételen. A kiértékelő személy tapasztalata tehát döntő szerepet játszik a találatok megbízhatóságában, ennek ellenére – több lehetséges pont megadásával – a hibák minimalizálhatók.

 

 

A balesetveszély is csökken

„Nem volt szükség munkafolyamat-változtatásokra a bevezetésekor, hiszen a talajradarozást egy a brigádoktól független csapat végzi még a tényleges munka megkezdése előtt, mégis sokat változott miatta a kivitelezés: jelentősen mérséklődött ugyanis a közműszakítások száma” – részletezte Reichert Márk.

 

 

Ennek eredményeként időt takarítanak meg, csökkennek a költségek és minimalizálódik a gázvezetékek és feszültség alatt lévő kábelek szakítása miatti balesetveszély.

A tervezés előtti vizsgálatok ráadásul a megrendelő oldaláról elkerülhetővé teszik a kivitelezés során felmerülő bizonytalanságok egy részét. Mérsékelhetők a felesleges bontási munkálatok és az átfutási idő, mivel teljesebb kép nyerhető a meglévő közművek pontos elhelyezkedéséről.

 

Volt, ahol már nélkülözhetetlennek bizonyult

„Igyekszünk lépést tartani a technológiai fejlődéssel és rendszeresen vizsgáljuk a legújabb innovációkat, valamint azok jelenlegi rendszereinkkel való kompatibilitását – akár kiegészítő technológiai alkalmazásának lehetőségét. Szerencsére ebben a tulajdonosok és a cégvezetés támogatását élvezhetjük” – tájékoztatott a vállalat céljairól Reichert Márk.

 

 

„Három olyan példát is tudok hozni, ahol – tette hozzá a munkahelyi mérnök – nélkülözhetetlennek bizonyult a talajradar használata: zalaszentgróti projektünkön egy forgalmas főút alatt kellett a szennyvíz-nyomóvezetéket kiviteleznünk irányított fúrással, a gázbekötő vezetékek felkutatásával és a helyi gázszolgáltató előírásának tudatában pedig ki tudtuk választani a legoptimálisabb kivitelezési technológiát.”

 

 

Horvátországban — ahol a meglévő közműtérképek nem tartalmazzák a bekötő vezetékeket — használata egyenesen kulcsfontosságú.

„Ugyanilyen hasznosnak bizonyult – tudtuk meg – egy műemléki belvárosban is, ahol a radarkutatás során megállapítottuk: a tervezett rétegrend alkalmazása nem illeszkedik a talaj összetételhez, és rövid időn belül burkolatsüllyedéseket okozott volna. Használata tehát a hosszú távon fenntartható építéshez is érdemben járulhat hozzá.”