A környezettudatos építészet a klímaválság idején megkerülhetetlen kérdés. Az építészeti örökség védelme mellett elengedhetetlen, hogy olyan megoldásokat alkalmazzunk, amelyek a bolygónak sem ártanak. Jön a zöld útlevél és elindult az építőanyagok környezeti terhelését értékelő információs rendszer. A Terrán elkötelezett a minél kisebb ökológiai lábnyom elérése mellett, legfontosabb lépésük ebben a saját fejlesztésű napelemes tetőrendszer megalkotása.
A hazai ESG-törvény bevezetése és a nemrégiben elindult, az építőanyagok környezeti terheléséről szóló információs rendszer is a zöld átállásra inspirálja az építőipart. Egyre erőteljesebben jelennek meg az építőiparban a fenntarthatósági szempontok, hiszen a klímacélok eléréséhez fontos lépés az épített környezet energia- és alapanyag-igényének mérséklése. Az építőipar és az ingatlanszektor az energiafelhasználás mintegy 40 százalékáért felelős, ezért nagyon lényeges kérdés ezekben az iparágakban a fenntarthatóság.
Számos szempont játszik szerepet a minél kisebb ökológiai lábnyom elérésében, például az építőanyagok környezeti hatásai, a nyersanyag feldolgozása során létrejövő üvegházhatású gázok keletkezése, a hulladék kezelésének módja és felhasználása, a szállítás távolsága, a megújuló energiaforrások használata. Fontos tehát, hogy már a tervezés, az építés, majd a használat során is a lehető legkisebb legyen az energia- és a természeti erőforrások felhasználása.
Mindehhez segítséget jelenthet, hogy nemrégiben elindult az online nyilvántartás, ami elérhetővé teszi az építési termékekre vonatkozó műszaki és környezeti információkat. Emellett a tavaly év végén elfogadott építészeti törvény előírja az épületek esetében az energetikai tanúsítvány mellett a zöld útlevelet és a teljes életciklusra vonatkozó szervizkönyvet is. Mindez hozzájárulhat a zöldebb építészet erőteljesebb jelenlétéhez, tudatosabb környezetvédelmi szempontok meglétéhez.
A Terrán számára a minél környezettudatosabb szemlélet kulcsfontosságú termékeikben és gyártási folyamataikban egyaránt. A cégcsoport bólyi telephelyén napelempark biztosítja a cserépgyártó üzem teljes villamosenergia-ellátását, Pécsett és Kunszentmiklóson pedig a megvalósítás utolsó szakaszába ért a megújuló energiaforrás kiépítése.
A Terrán napelemparkjai 1600 MWh/év termeléssel az éves energiafelhasználásuk ⅔-át biztosítják. Az idei évtől a korábbi energiahordozók 48%-át váltják ki megújuló forrásokkal. 2030-ig pedig a Terrán megcélozza a karbonsemlegességet. A Terrán ha nem is az egyetlen, de talán legnagyobb lépése a környezetvédelem útján a napelemes tetőrendszer megalkotása volt.
A 2021-ben debütált Generon mindeddig fekete színben volt elérhető, ám idén a cégcsoport főként azok számára, akik a klasszikus színű cserépfedéseket kedvelik bevezette a Generon RED-et, a piros napelemes tetőcserepet.
A Generon RED egy továbbfejlesztett réteggel is rendelkezik, amely meghosszabbítja a termék élettartamát. A piros napelemes tetőrendszer a Terrán kínálatában megtalálható piros tetőcserepekkel homogén felületet alkot, megőrzi a hagyományos megjelenést, miközben energiát termel a fejünk fölött. Így a napelemes tetőcserép már pirosban is tökéletes zöld választás.
Aszfaltozás, útépítés 40 Celsius-fokos kánikulában? Hőkupola, villámárvíz, aszály, extrém UV-sugárzás – a klímaváltozás hatásai a hétköznapjaink részévé váltak. Ez a folyamat nemcsak az építőipari beruházások környezeti hatásainak csökkentését teszi megkerülhetetlen feladattá, hanem a kivitelezés során a fizikai klímakockázatokhoz való alkalmazkodást és a STRABAG magyarországi egységeinél közel 2800 magyar munkavállaló biztonságának maximalizálását.
A budai fonódó villamoshálózat második ütemének tervezésekor egy csaknem háromkilométeres, 16 közúti csomópontot érintő városi sáv teljes infrastruktúráját kellett összehangolniuk a FŐMTERV szakembereinek. A Szent Gellért tértől a Budafoki útig vezető kétvágányú villamospályával és a hét megállópárral együtt a kapcsolódó közúti, közmű- és energiaellátási rendszereket is megtervezték. A műszaki megoldásokat a meglévő fasorok megőrzésével, a zöldfelületek bővítésével és a Duna-parti gyalogos-kerékpáros kapcsolatok fejlesztésével hangolták össze.