2024.06.25, Kedd
7000 éves leletanyag is felszínre került a Debrecen−Füzesabony vasútvonal fejlesztése során
Főkép: illusztráció, további fotók: Déri Múzeum

7000 éves leletanyag is felszínre került a Debrecen−Füzesabony vasútvonal fejlesztése során

magyarepitok.hu

2023.01.26. 10:00 - Kolinek Nóra

A kivitelező V-Híd Zrt. és a régész csapat gördülékeny együttműködésének köszönhetően számos tárgyat sikerült feltárni és megmenteni.

Hirdetés

2020 tavaszán kezdődött a 108-as, Debrecen−Füzesabony vasútvonal korszerűsítése. A projekt a V-Híd Zrt. kivitelezésével valósul meg több mint nettó 65 milliárd forint értékben.

A munka során – többek között – a meglévő 11,6 kilométeres nyomvonal felújítása mellett elvégzik a szükséges korrekciókat közel 3,6 kilométer hosszan. Debrecen és Tócóvölgy állomások között a meglévő mellé egy második vágányt is építenek. A kivitelezés a leendő BMW-gyárnak is teret adó Észak-Nyugati Gazdasági Övezet közlekedését javítja.

A vasútvonal debreceni szakaszának korszerűsítése folyamán 2019 és 2021 között összesen öt lelőhelyen végeztek régészeti feltárást, illetve régészeti szakfelügyeletet a debreceni Déri Múzeum szakemberei. Az ásatások Deák Rita régész vezetésével zajlottak, akivel a folyamat kulisszatitkairól beszélgettünk.

„Egy régészeti feltáró csapat általában négy főből áll: régész, fotós technikus, rajzoló technikus, leletanyaggal foglalkozó technikus. A munka gyorsítása érdekében két csapattal dolgoztunk, a kézi földmunkát végzőkkel együtt általában 20-30 emberrel”

– ismertette a beszélgetés elején.

A nagyberuházásokat hosszú munka előzi meg, mely magába foglalja az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését. Ennek része a terepbejárás, geofizikai felmérés, szakirodalmi gyűjtés, illetve egy próbafeltárás, melynek során 2 méter széles, 50 méter hosszú kutató árkokat ásnak. A projektben már a 2019 decemberében zajló próbafeltárás során is találtak régészeti leletet.

 

A terület már több mint egy évszázada ismert lelőhely

A vasútfejlesztés kapcsán két, kiemelten védett régészeti lelőhely is érintett volt. A debreceni Lóskúti utcán található Szántay- és László-halom, melyek őskori temetkezési helyek, már száz évvel ezelőtt is ismertek voltak.

„A feltárásra kijelölt részeken gépi földmunkával eltávolítottuk a felső humuszréteget, így elérve a sárga altalajt, amelyben a régészeti objektumok találhatóak. Innentől csak kézi földmunkát végeztünk, hagyományos ásó, lapát segítségével”

– tájékoztatott Deák Rita.

A feltárásra kerülő területek előkészítése a kivitelező feladata volt. A munkálatok összehangolása érdekében a régész és kivitelezői csapat folyamatosan egyeztetett egymással.

A területek közül kiemelkedik a Tócóvölgy állomástól délre található, Debrecen-Lóskúti utca, László-halom déli lába nevű lelőhely, melynek központjában a kiemelten védett régészeti objektum, a László-halom áll. A késő rézkori, közel 5000 éves temetkezési halmot a vasúti projekt nem érintette, a körülötte azonban több mint 1 hektáros, intenzív, több korszakú lelőhely fekszik.

Jellegzetes középső neolit, festett kerámia töredéke
Fotó: Déri Múzeum

A régészek ősi istenhit nyomait találták

A halomnál is régebbi, a neolitikumból való, közel 7000 éves tárgyak kerültek napvilágra egy gödörből, amely a tervezett második sínpár alatt helyezkedett el. Itt rendkívül gazdag leletanyagra bukkantak: pattintott vagy csiszolt kőeszközök, például rengeteg obszidiánból készített kőpenge, nagy mennyiségű állatcsont, állatok csontjából készített eszközök, illetve kerámiaedények töredékei kerültek elő.

„Mind közül kiemelkedik egy agyagból készített, emberi lábat formázó kis tárgy, amely feltehetőleg egy kis ősi istenség szobrának vagy a neki készített oltár lába lehetett. Továbbá említésre méltó egy csontból, csiszolással díszített tárgy is, amelyet nyakban, amulettként viselhettek.”

A lelőhelyen továbbá vaskori (Kr.e. 8.-1. század közepe) megtelepedés nyomait is észlelték.

Oltárláb
Fotó: Déri Múzeum

A kivitelező és a régész csapat munkájának összehangolása segítette a szarmata sír feltárását

Az őskori leletanyagon kívül szarmata népesség tárgyai is előkerültek. Az iráni eredetű lovasnomád nép a rómaiakkal egy időben élt az Alföld nagy részén. A Kr.u. 3-4. századi leletanyag jó minőségű szürke, korongolt edényekből, állatcsontból, fém tárgyakból és égett agyagból, más néven paticsból állt. Ez a népesség kereskedett a Dunántúlon élő római néppel, így a rájuk jellemző római leletanyag is előfordul, többek között római pénzérmék, illetve azún. terra sigillata, amely a korszak luxus kerámiájának számított.

Ebből a korszakból több temetkezést is találtak. Az egyik egy fiatal nő, aki mellé többek között egész, épen előkerült edényt, bronz fibulát (római eredetű ruhakapcsoló tű – a Szerk.), ezüst lemezkét, orsógombot és gyöngyöket temettek.

Csont-, kőeszközök és az oltárláb
Fotó: Déri Múzeum

Az ásatásvezető kiemelte: „Nagyon fontosnak tartom a fiatal szarmata nő sírjának elhelyezkedését, melyet közvetlenül a vasúti töltés lábánál találtuk.”

Majd hozzátette: „A feltárások mellett régészeti szakfelügyeletet is végeztük. A kivitelező képviselői szóltak, ha gépi földmunkával letisztítottak egy területet, ahol nem volt ismert régészeti lelőhely, ezért feltárás nem volt előírva. A múzeum munkatársai megvizsgálhatták az adott területet, ahol már zajlott kivitelezés. Ezt a sírt, és még számos más régészeti objektumot, ilyen szakfelügyelet közben fedeztük fel. A sír feltárása, dokumentálása egy napot vett igénybe. Ezt fontosnak tartom kiemelni, tekintettel arra, hogy a temetkezés és a belőle előkerült tárgyak enélkül elvesztek volna, ugyanakkor a vasút építését sem kellett miatta felfüggeszteni.”

A leletanyag mennyisége közel száz zsákra tehető. Ezek nagy része kerámia töredék, melyeken a restaurátorok fognak dolgozni. Nagyon ritkán kerül elő ép edény.

Csontból készült amulett
Fotó: Déri Múzeum

A leletanyag feldolgozása akár évekig is eltarthat

A gödör kiásásának befejeztével a tárgyakat elcsomagolják, raktárbázisra szállítják és megtisztítják. A kormeghatározást – amennyiben lehetséges − már az ásatáson elvégzik, a kérdéses darabokat a restaurálás után határozzák meg. A tárgyak ezután a restaurátorokhoz kerülnek. Az elkészült tárgyakat ezután katalogizálják és elhelyezik a raktárban.

„A kiállításig általában csak a kiemelkedő leletek jutnak el, a többi darabon például természettudományos vizsgálatokat végzünk. Szerencsés esetben ételmaradékok nyomaira is bukkanhatunk. Nemzetközi példákból tudjuk, hogy akár őskori recepteket is össze lehet állítani ezekből, illetve kiderül, hogy mit ettek őseink 7000 évvel ezelőtt.”

Amennyiben kiállításra kerül a sor, akkor az a Déri Múzeumban fog történni.

Zárásképp az ásatás kihívásaira térve a Deák Rita elmondta, hogy:

„Az időjárás esetében csak az eső okozott kisebb-nagyobb fennakadásokat. Egyik esetben pár napot kellett várnunk, míg a kb. 2 méter széles, ám több 100 méter hosszú ásatási szelvény kiszáradt, hiszen egy korábbi vihar következtében gyakorlatilag folyóvá változott. Nagyobb gondot okoztak a vasúti sínpálya mellett található vezetékek és kábelek, melyek sok esetben megbolygatták a régészeti objektumokat.”

 

Kötött pályaV-Híd Építő Zrt.vasútfejlesztésDebrecenFüzesabony

Hírlevél

Hirdetés