10 milliárd eurós beruházás van tervben, fókuszban a vasúti pálya modernizálása és a járműállomány megújítása – az ágazat jövőjéről tárgyaltak a HUNGRAIL konferenciáján.
2014-ben október 3-án, az Anantara New York Palace Budapest Hotelben tartották meg a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület éves találkozóját, mely névadó szponzora után a V-HÍD Magyar Vasút 2024 Konferencia nevet kapta. Az eseményt idén 16. alkalommal szervezték meg.
A vasúti ágazat legnagyobb szakmai rendezvényén Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese a vasutat övező felfokozott közpolitikai érdeklődésre hívta fel a figyelmet elsőként. Elmondta, hogy ez kihívás és lehetőség is egyben. A miniszterhelyettes rávilágított, hogy
az ország autópálya-hálózata az elmúlt 15 éves fejlesztését követően már nyugat-európai fejlettségű, így a vasúttal szemben egy kifejezetten aszimmetrikus helyzet alakult ki. Kiemelte, hogy a vasút fejlesztésére a politikai akarat megvan jelenleg, ugyanakkor az uniós források elmaradása miatt a nemzeti mobilitási szektor finanszírozási mixe nem ideális
– derül ki az egyesület lapunkhoz eljuttatott tájékoztatójából.
Mint ebben felidézik, a miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy az ÉKM vasúti fejlesztési stratégiáját a kormány első olvasatra megtárgyalta, jelenleg saját és alternatív forrásokat igyekeznek beazonosítani: utalt az Európai Beruházási Bankhoz közelmúltban benyújtott egymilliárd eurós hitelkérelemre, amelyhez további egymilliárd euró hazai forrás áll már most is rendelkezésre.
Ez része lesz a teljes, 10 milliárd eurós, átfogó fejlesztésnek, amelynek első szakaszában közel félezer kilométer pályaszakasz megújul, 119 kilométeren megszűnnek a lassújelek és korszerű forgalomirányítási rendszert vezetnek be, de járműhiányt is enyhíteni fogja.
A miniszterhelyettes ugyanakkor elmondta hogy a miniszter régi cégstruktúrába új forrást nem kíván fektetni, utalva erre a MÁV-VOLÁN-csoport tervezett átszervezésére, ahol (a jelenlegi anyacég-leánycég viszony helyett) egymás mellé rendelt MÁV pályavasúti és a Volánnal és HÉV-vel integrált, ugyanakkor az önálló márkaneveket megtartó személyszállítási társaságot hoznának létre MÁV Személyszállítási Zrt. néven. Ezek a változások tervezetten januártól lépnek életbe.
Dr. Mosóczi László, a HUNGRAIL elnökeként, ugyanakkor a MÁV-START és a Volánbusz vezérigazgatójaként is be tudott számolni a szektor előtt álló teendőkről, kihívásokról. Mint elmondta, a HUNGRAIL tagvállalatai évi 50 millió tonna árut, és több mint 200 millió utast szállítanak, így sikerük az ország teljes versenyképességére hatással van. Mosóczi László világosan megfogalmazta a célt: modern, gyors és biztonságos vasúti közlekedést kell biztosítani.
Kitért arra, hogy az egyesület koordinálásában folytatódik a V0-projekt, és bízik az egyes kocsi támogatás folyatásában is. A HUNGRAIL elnöke kiemelte, hogy 2025 tavaszán vasúti árufuvarozási javaslatcsomagot terjesztenek a Kormány elé, amelyben olyan témák fognak szerepelni mint a vasúti fuvarozók önálló energia-beszerzésének lehetővé tétele, valamint a kombinált fuvarozás fejlesztése, amely jelenleg a magyar uniós elnökség napirendjén is kiemelten szerepel.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.