Kuriózum Majkon: folytatódik a 235 éve tönkretett remeteség helyreállítása

Folytatódik a Komárom-Esztergom megyei Majk kamalduli remeteségének rekonstrukciója. A kolostorépület felújításának első üteme 2015 szeptemberében fejeződött be 885 millió forint uniós támogatás felhasználásával, a jelenlegi, második ütemhez a Nemzeti Kastélyprogram biztosítja a szükséges másfél milliárd forintot.

A második ütem tavasszal kezdődik és 2018-ra fejeződik be. Ezalatt az idő alatt a remeteség kertjének felső részén helyreállítják a barokk rendszerű, teraszos kiképzésű díszkertet, az alsó részen a kolostorgazdálkodást megelevenítő haszonkertet alakítanak ki, valamint új fogadóépületet létesítenek – mondta el Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője.

A rekonstrukció részeként felújítják továbbá a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom megmaradt tornyát. A templomot különleges építészeti elemekkel mutatják be, és látogatható lesz a feltárt kripta. Megújulnak a cellaházak is, egy részüket szállássá alakítják, illetve bemutatják bennük a szerzetesek életét.

Már csak hat helyszínen maradtak meg kamalduli épületek

A majki kamalduli remeteség épületegyüttese európai szinten is kiemelkedő értéket képvisel: a némasági fogadalmáról ismert, 1009-ben Olaszországban alapított szerzetesrendnek világszerte mindössze öt hasonló helyszíne maradt fenn.

A remeteség 1736-1770 között több szakaszban épült fel: előbb a cellaházak, majd a vendégek és zarándokok számára szálláshelyként, a remeték számára pedig az ünnepi és a mindennapi tevékenységek színtereként szolgáló konventépület, az úgynevezett foresteria, végül a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom lett kész.

Az épületegyüttes Majkon mindössze 12 évig működhetett elkészülte után, mert 1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, köztük a kamalduli rendet is. A remeteség vagyonát árverésre bocsátották, állami tulajdonba vették vagy széthordták.