Műemléki felújítást kapnak Dunakeszi legendás istállói

A Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. felújíttatja a Dunakeszi-Alag Tréningközpont területén álló istállókat. A műemléki felújítást és építést is tartalmazó beruházás jelenleg a második üteménél tart, melynek kivitelezését december végén nettó 176,7 millió forintos ajánlatával a budapesti Sasad Építő Kft. nyerte el.

A tréningközpont területén 18 istállóépület áll, ebből 2015-ben tíz istálló került sorra. A jelenleg kiírt ütemben további 5 épület kerül felújításra (a 4.1, 4.2, 6.1, 6.2 és 7.2 jelölésűek). Az öt istálló összes alapterülete közel 1550m², a legkisebb 210m², a legnagyobb 550m² alapterületű.

Az építési munkálatok keretén belül szükséges továbbá:

• 3 db 15 m³-es szennyvízakna építése,
• 120 folyóméter kerítés építése,
• 18 lenyitható hátfalú, 8 m³-es trágyagyűjtő konténer építése,
• 1-1 db központi trágyatároló és csurgalék akna építése.

Az Alagi Lóversenypályán egykor még Magyar Derby-t is tartottak

A dunakeszi lovassport története 1889-ben kezdődött, amikor a Magyar Lovaregylet (melynek első elnöke gróf Széchenyi István volt) megvette Alagpusztát. 1890-ben gróf Batthyány Elemér egyletelnöksége idején kezdődtek meg az alagi építkezések angol mérnökök bevonásával. Az Alagi Lóversenypálya első futamát már a következő évben, 1891. április 12-én megtartották. A futamok 1893-tól rendszeressé váltak az Alagi-díj megalapításával. A vízműhálózatot is kiépítették három víztoronnyal, aminek következtében Alag lett az ország első, teljes ivóvízhálózattal rendelkező községe.

A fejlődés következtében 1896-ban már új pályát építettek, majd 1898-ban megépült a Pavilon épülete. A fejlődés másik következményeként Alag akkori peremvidékei beépültek istállókkal.

A Tanácsköztársaság után a pesti lóversenypályát felszántották, ezért a magyar lovassport központja Alagra költözött. 1921-ben rendezték az első Magyar Derby-t. A pesti pályát 1925-re sikerült újjáépíteni, emiatt a versenyek nagy része elkerült Alagi Lóversenypályáról, és ismét a trenírozás vált fő feladatává. Fénykorában Alagon 600-nál több ló volt, a világ legnagyobb tréningközpontjai közé tartozott.

A világháború után vége lett a virágzásnak. Az államosítás és a háború okozta károk a lovaregyleti földeket sem kerülték el. 1989-ben azonban újjáalakult a Magyar Lovar Egylet, s 1994 óta ismét van verseny Alagon. Ma Dunakeszi az egyetlen magyar város, melynek versenyló tréningtelepe van.