Elrajtol Győr határában egy három évtizede felújításra váró kastély fejlesztése

Már keresik a kivitelezőt a következő kastélyberuházásra – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Az elmúlt időszakban több hasonló jellegű hír érkezett, legutóbb a váli Ürményi-Dreher-kastély projektjéről számoltunk be.

Most a közigazgatásilag Győrhöz tartozó ménfőcsanaki Bezerédj-kastély kap fejlesztést. A legutóbb 1988-ban felújított, és azóta irodalmi múzeumként működő épület az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) támogatásával újul meg. A beruházó győri önkormányzat többek között

• a homlokzaton végeztet el munkákat,
• a földszint feletti födém hőszigetelését javíttatja (ez több mint 700 négyzetmétert érint),
• lecserélteti a nyílászárókat (szám szerint mintegy 50 darabot),
• illetve fűtéskorszerűsítési munkákat vett tervbe

egy energiahatékonysági korszerűsítés során.

 

1311-ig visszakövethető a terület története

A kastélyt neve ellenére nem a Bezerédj-család építette, hanem az Esterházyak grófi ága: 1770 és 1774 között készült el, eredetileg copf stílusban. A birtok története azonban nem itt kezdődik: a főúri család egy egykori templom alapjaira építkezett melyet 1678-ban alakítottak ki, még korábbi egyházi épületek helyén.

A Bezerédj-kastély helyszínéről az első híradás 1311-ből származik, amikor a Szent Szűz egyháza állt a területen.

A 18. századi kastély a 19. században nyerte el végső formáját – ekkor klasszicista stílusú felüljárót építettek hozzá. A Bezerédj-család szintén ebben azévszázadban vásárolta meg. Az évtizedek során több háborúban fosztották ki, majd 1945 után is viszontagságos volt a sorsa. Utoljára egy vagongyár munkásszállója ként működött.

 

Nagy jelentőségű magyar írónőnek állítanak a kastélyban emléket

1988-as legutóbbi felújítása után közművelődési célokra szolgált: könyvtár kapott helyett benne, valamint 1992-ben a ma is üzemelő Galgóczi Erzsébet emlékszoba. Az 1989-ben elhunyt írónő legjobban Vidravas című regényéről ismert, melyben a kommunista korszak egzisztenciális szorongását keltette életre.