2021.10.17, Vasárnap
Átjáró könnyíti meg a gyalogos közlekedést Buda legforgalmasabb terén
Fotók: Nagy Mihály/magyarepitok.hu és Koroknai Attila MNB Ingatlan

Átjáró könnyíti meg a gyalogos közlekedést Buda legforgalmasabb terén

magyarepitok.hu

2020.12.21. 07:32 - Kalácska-Nagy Nóra

A FŐMTERV tervei alapján már építik a felszerkezetet, amely jelentős segítséget nyújt a Széll Kálmán tér gyalogos megközelítésében.

Hirdetés

A FŐMTERV Zrt. elképzelésével valósul meg a Széll Kálmán tér egyik jelentős átalakítása. A Várfok utca alatti „áttörés” terve szorosan kapcsolódik az MNB Ingatlan Kft. beruházásában megvalósuló Postapalota felújításához. Az új nevén Buda Palotaként emlegetett épület a felújítást követően több funkciót is betölt. Helyet kap benne

  • az MNB Pénzmúzeum,
  • a Magyar Telekom telefonközpontja,
  • a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi felügyelet irodái,
  • a Pénzmúzeumhoz tartozó kilátó,
  • valamint egy 128 férőhelyes mélygarázs is.


A FŐMTERV terveivel megvalósuló átjáró két szempontból is fontos funkciót lát el a budai csomópontban. A projekt részletei között Bertalan Csaba, a FŐMTERV generáltervezője és Ercsényi Balázs közlekedéstervező segít eligazodni.

 

Új bejáratot kap a Postapalota és megkönnyíti a gyalogos közlekedést

A tervezés infrastruktúra részét a FŐMTERV Zrt. végzi. Az építészeti részért a beruházó külön megbízására a Széll Kálmán tér építész tervezője, az Építész Stúdió Kft. felel. A műtárgy a Várfok utca és a Sándy Gyula köz csatlakozásánál készül el.

A gyalogosok kényelmét és biztonságát szolgáló szintbeni átvezetés lehetőségét azzal indokolta a szakember, hogy a Krisztina körút és a Csaba utca (Városmajor) felől érkező gyalogosok többsége nem a Várfok utcai buszmegállókat keresi, hanem a Széll Kálmán téren lévőket. Ezenkívül fontos gyalogos tengely a Sándy Gyula köz – Dékány utca – Fény utcai piac is. A Csaba utca (Krisztina krt.) és a Széll Kálmán tér nagyjából azonos szinten fekszik, így a Várfok utcát a döntő többségnek, különösen a piacot kereső időseknek teljesen felesleges megmászni.

„Ez a megoldás ráadásul felértékeli a Buda Palota amúgy nehezen kihasználható pinceszintjét, amely ezáltal értékes kapcsolatot nyer a Pénzmúzeum részére közvetlenül a Sándy Gyula közre és a Széll Kálmán térre. Az ingatlan tehát új „bejáratot” kap, a város pedig tovább javíthatja a gyalogos és a kerékpáros közlekedés feltételeit Buda legforgalmasabb terén”

– húzta alá a projekt jelentőségét a tervező.

 

Évekig mozgólépcsők enyhítették a gyalogosok kényelmetlenségét

Ercsényi Balázs a kezdetekről elmondta: a Várfok utca alatti „áttörés” tervezése régebben indult, mint a Postapalota felújítása. 2011-ben, a frissen megalakult BKK által a Széll Kálmán tér átfogó rendezésére kiírt ötletpályázat FŐMTERV-es anyagában már szerepelt ez az ötlet.

„Mivel ez a koncepció lett a győztes, ezért a műtárgytervezés megindulhatott. A kezdeti elképzelések szerint a Várfok utcában a mainál kevesebb buszjárat maradt volna, ezek kiszolgálására lépcső és lift épült volna a Sándy Gyula köz vonalában. Az utasok pedig szintveszteség és közúti keresztezés nélkül érhették volna el a Csaba utca felől a teret. Bár a részletes tervezés során sikerült a mai Sándy Gyula közből kiszervezni a közúti forgalmat, – talán sokan már nem emlékeznek: itt szűk járdák és háromsávos közúti torkolat volt – pont a fő célt, a szintbeni átvezetést, költségcsökkentés miatt mégis el kellett hagyni." 

"Szerettük volna azonban az ötletet megmenteni, ezért a gyalogosok kényelmetlenségét enyhítő mozgólépcsőpárt úgy helyeztük el, hogy az ne lehetetlenítse el a jövőben ezt a megoldást.”

Jó pár évvel később a Postapalota beruházója végül ennek megtervezésére is megbízást adott, felismerve, hogy ez kölcsönösen szolgálja a gyalogosok és az ingatlanfejlesztés érdekeit. A FŐMTERV mérnökei pedig új lendülettel vetették bele magukat 2017-ben a tervezésbe egy koncepció-, majd egy engedélyezési tervvel – emlékezett vissza a kezdetekre Bertalan Csaba. „A kivitelező kiválasztása után az egyedi technológiáknak megfelelő tervmódosítások jelenleg is folyamatban vannak” – fűzte hozzá a tervező.

 

Sok kábel nehezíti meg a szakemberek dolgát

A műszaki megoldások bőven tartogattak kihívást a szakemberek számára.

„A Várfok utca és a Sándy Gyula köz (korábban Csaba utca) általános budapesti viszonyokhoz hasonlóan közművektől erősen terhelt terület. Itt a legnagyobb megoldandó feladatot - a Postapalota korábbi funkciójából fakadóan - a nagy mennyiségű távközlési kábel jelentette.”

„Ezeket a kábeleket csak úgy engedélyezték kiváltani a szolgáltatók, hogy rögtön a végleges helyére kerüljenek vissza. Tehát nem lehetett azokat egy ideiglenes helyre kiváltani, majd a műtárgy építése után a végleges helyére tenni. Ez azt eredményezte, hogy a teljes szélességet elfoglaló műtárgy építését úgy kellett kitalálni, hogy az első építési ütemben rögtön annyi védőcsövet helyezzünk a híd monolit vasbeton felszerkezetébe, hogy oda szinte az összes kábel kiváltható legyen. Mindezt úgy, hogy a Várfok utca forgalmát minél rövidebb ideig, minél kisebb mértékben zavarjuk.”

„A szűkös szélességű födémben a védőcsövek száma és sűrűsége a szokásosnál jóval nagyobb, ez már számottevően csökkentette a híd felszerkezetének merevségét is. A rendkívül sok védőcső többlet vasalást eredményez, ami miatt nagyon zsúfolt lesz a födém." 

"A kivitelezéskor a szokásosnál jóval nagyobb elhelyezési pontosság szükséges a vasszerelésnél és a védőcsövek elhelyezésénél”

– összegezte a nem mindennapi feladatokat Bertalan Csaba.

Már készül a felszerkezet

A műtárgy építése több ütemben készül a közműkiváltások miatt. A szakemberek nemrég végeztek az első ütemű közműkiváltásokkal és a műtárgy első ütemű mélyalapozásával. Jelenleg az első ütemű felszerkezet építése zajlik. Az építkezést előreláthatólag 2021 év végén fejezik be.

Galéria

Mi épül?Főmterv Mérnöki Tervező Zrt.Magyar Nemzeti BankSzéll Kálmán térBudapestÉpítész Stúdió Kft.

Hírlevél

Hirdetés