Új híd születik a régiből a Speciálterv Kft. tervei alapján a Hajógyári-sziget és Óbuda között.
A Déli összekötő vasúti híd korszerűsítéséről és bővítéséről folyamatosan beszámol lapunk. Jelen cikkünkben egy másik aspektusából vesszük szemügyre a hidat, ugyanis a régi hídszerkezet újrahasznosításának folyamatát mutatjuk be.
A régi Déli vasúti híd déli oldali pályájának budai oldal szakasza kerül majd utóhasznosításra a Hajógyári-sziget hídjánál.
A projekt előzményes tanulmányait, vizsgálatait, valamint az új helyszínen a megújult hídszerkezet engedélyezési és kiviteli terveit a Speciálterv Építőmérnöki Kft. készíti, az építész tervező a Bright Field Studios Ltd.
A projekt beruházója a Budapest Fejlesztési Központ Nzrt (BFK). A BFK mint a déli körvasút projektek összefogója és mint a budapesti közlekedési igények, hálózati hiányok ismerője, hamar lehetőséget látott a bontás ellenére is nagyértékű szerkezet funkcióváltó újrahasznosításában. 2020 őszi, tanulmányterv szintű vizsgálati kiírásban számos konkrét helyszín vizsgálatát kérte, de lehetőséget adott a tervezőnek további átfogó helyszínkeresésre, aktívan részt vett a tervezési és egyeztetési folyamatokban, és erős lobbitevékenységgel juttatta a projektet a megvalósulás közelébe. Fontos szereplő a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., akinek beruházásában kerülnek elbontásra a régi hídelemek, ezért a két szervezet hatékony és kooperatív együttműködésével valósulhat meg a hasznosítás.
Mielőtt a hídelem újrahasznosítását vennénk górcső alá,
megvizsgáljuk, pontosan melyik eleméről is van szó a régi hídnak, és az hogyan kerül át egy teljesen másik helyre, ahol megkezdheti második életét.
A Déli összekötő vasúti híd bővítése és korszerűsítése a Déli Körvasút fejlesztésének egyik kulcseleme: a munkák révén nemcsak a régi, rossz állapotú vasúti hidakat cserélik ki, hanem kettőről három vágányosra bővül a déli körvasút.
A kivitelezés során először a jobb, azaz az északi, majd a balvágányos – azaz a déli – hidat bontják el; a nyolc hídszerkezetet kiemelésük után egyesével, vízi úton szállítják a kivitelező Duna Aszfalt Zrt. csepeli telephelyére, ahol - jelen tervek szerint - feldarabolják azokat.
Az egyenként 97-98 méter támaszközű, nagy fesztávú, jelentős teherbírású, rácsostartós, alsópályás hídelemek azonban még alkalmasak lehetnek utó-, illetve újrahasznosításra:
A korábban vasúti hídként funkcionáló hídelemek kisebb terheléssel gyalogos-kerékpáros folyami átkelőként vagy felüljáróként, esetleg kisforgalmú közúti kapcsolatként még évtizedekig szolgálhatnak a fővárosban.
Budapesten kevés gyalogos és kerékpáros átkelést célzó híd működik, ám egy élhető város számára lényegesek ezek a helyi kapcsolatokat biztosító elemek. A Déli összekötő vasúti híd felszabaduló elemei erre a problémára kínálhatnak viszonylag egyszerű és költséghatékony megoldást.
A régi Déli vasúti híd déli oldali pályájának budai oldal szakasza kerül majd utóhasznosításra. A hídszerkezet elbontása és ideiglenes tárolása után vízi úton szállítják fel a Hajógyári-sziget déli végére és ott, a meglévő közúti – úgynevezett H-híd – mellett építik be. Ezen a helyszínen a gyalogos-kerékpáros kapcsolat igénye az óbudai főtér és a sziget között már évtizedek óta fennáll és számos megoldási javaslat készült rá.
„A Hajógyári-sziget déli csúcsának budai átkötése a meglévő, közúti forgalmat kiszolgáló H-híddal jelenleg egyik parton sem csatlakozik szervesen a környező városszövetbe. A budai hídfő környezetében a rakparti út és a H5 HÉV vonala erős akadályként jelenik meg az óbudai óváros és a dunai átkelő között. Egy ide elhelyezett hídelem kétszintű gyalogoshídként lehetőséget teremt ennek a határvonalnak és a folyó az átlépésére” – indokolták a projekt létjogosultságát a Speciálterv munkatársai.
„A régi hídelemek felhasználásában fontos az az általános gondolat, hogy egyfelől anyagi szempontból a már meglévő értékeinket hasznosítjuk, ugyanakkor szellemi síkon is tovább írjuk a város egy-egy épített szereplőjének a történetét. Így a régi híd lecserélése egyben kiaknázható lehetőséget is jelent.”
„Másfelől ökológiai szempontból is jelentős, hogy új építőanyagok gyártása és beépítése helyett a hulladéknak szánt elemeket hasznosítjuk, melyeket környezetbarát módon, vízen szállítva könnyen tudunk az új helyére juttatni.”
A híd újrahasznosításának gondolata egy pestszentlőrinci gyalogoshíd tervezése során merült föl először, majd ezt követte egy kiterjedt vizsgálat a hídelemek lehetséges felhasználási helyével kapcsolatban, amelynek eredményeként a fókusz a Hajógyári-sziget különböző területeire irányult. Ennek a vizsgálatnak az egyik helyszíne a Hajógyári-sziget déli közúti kapcsolata és a H-híd környezete, ahol lehetőség nyílik a híd egy részének új funkcióban való beépítésére.
„Fontos volt számunkra, hogy olyan helyszíneket javasoljunk, ahol egy új gyalogos-kerékpáros híd valós igényeket tud szolgálni, és a város életében értékes új kapcsolatokat tud létrehozni, illetve ahol valamilyen ipari múlt vagy épített környezet lehetővé teszi egy vasúti hídszerkezet alkalmazását.”
A vizsgálat a bontásra ítélt hídszerkezet tartószerkezeti értékelésével kezdődött. Tartószerkezeti szempontból meg kellett vizsgálni, hogy a hídszerkezet jelenleg milyen állapotban van, jelentősebb és nagy költségigényű beavatkozás nélkül milyen terhet képes viselni.
„Az acél alapanyag úgynevezett fáradási jelensége, életciklusa alapján a hídszerkezet vasúti teherre már nem hasznosítható. Az utóhasznosítás lehetősége közúti teherre szintén korlátozott, kizárólag mellékút és alsóbbrendű közúti kapcsolat lehetősége jöhetett szóba űrszelvényi kötöttségek mellett. Így került előtérbe a hídszerkezet gyalogos és kerékpáros funkcióra való átszállítása és beépítése. Erre számos külföldi és néhány magyarországi megvalósult példa is létezik.”
Ezt követően megvizsgálták a szállíthatóság szempontjait. Az új helyszínekre való elszállításhoz különböző méretű egységekre szükséges a meglévő hídelemeket szétszerelni, majd pedig az adott helyszínen összeszerelni. Amennyiben az adott helyszínre csak közúti szállítással lehet a szerkezetet eljuttatni, a lehető legkisebb elemekre szükséges azt szétszerelni, így a szerkezet jellegéből adódóan a szegecsek kiütésére és majd az új helyszínen az elemek összecsavarozására lett volna szükség.
„Ez a folyamat olyan szintű emberi erőforrást, tárolási kapacitást és logisztikát igényelne, hogy véghezvinni nem lett volna gazdaságos, így ki kellett zárnunk. Vízi úton történő szállítás esetén a felhasznált hídelemegy egységben szállítható, így kisebb mértékű emberi erőforrást és logisztikai feladatot generál.”
A Speciálterv mérnökei tartószerkezeti értelemben sem hagyományos módon gondolkodtak a hídszerkezet felhasználásáról, hiszen
mind a korábbi vasúti hídpálya alá függesztve, mind a rácsos szerkezet felső rácsozata fölé építve, többszintes közlekedőket is kialakítanak.
A H-hídi helyszínen a szigeti oldalon az ipari örökség épületeinek terét éri el a híd. A budai oldalon a Zichy-kastély épületegyüttesének hiányzó épülettömbjének helyén érkezik le a HÉV felett átfutó gyalogoshíd. A lejárat az épületegyüttest kiegészítő, belső udvart képező függőkertszerű kialakításával az óbudai épületegyüttes szerves elemévé válik.
A kétszintes híd egyszerre ad kapcsolatot utcaszinten a kerékpárosok HÉV menti nyomvonala számára, a felső szinten pedig közvetlen gyalogos összekötést az óbudai főtér, a múzeumi együttes és a Hajógyári-sziget déli, fejlesztési lehetőségeket magában rejtő területe között.
A kerékpáros kapcsolat a Hajógyári-sziget kerékpáros átjárhatóságának fontos elemévé válhat. A múzeum és a sziget területeinek összekötése akár új kulturális létesítményi kapcsolatokat is lehetővé tehet a jövőben.
A szokásos hídtervezői gyakorlati munka mellett – a tervezők elmondása szerint - a legnagyobb odafigyelést a munka azon része igényelte, hogyan lehet a híd tartószerkezetét a legnagyobb darabban, de még gazdaságos módon a helyszínre juttatni és szállítani.
„A nem vízparti, vízi szállítást lehetővé tevő hasznosítási helyek végül ezen ok miatt nem valósulhattak meg. Pedig városképi szempontból még számos, korábban ipari feladatot ellátó, de ma már közösségi vagy közlekedési funkciónak helyet adó és gyalogos-kerékpáros kapcsolatot igénylő helyszínt ismerünk.”
A beruházás eredményeképpen
a Zichy-kastély tengelyében megjelenő, az épületegyüttest kiegészítő kétszintes hídszerkezet egyszerre teremt kapcsolatot a rakpart területével és a HÉV felett átfutva az óbudai területtel.
A kastély jelenleg kihasználatlan udvarát helyzetbe hozva új kapcsolati irányokat biztosít a budai közterületek, a múzeum és a várható - hajógyári-szigeti - fejlesztések között.
„Ezen a helyszínen a múzeummal kialakítható együttműködés egymást erősítő, a kastély beépítését gazdagító eredményre vezethet úgy, hogy egy már koros és bontásra ítélt hídszerkezet még hosszú évtizedekig a budapesti lakosokat szolgálhatja” – fűzte hozzá Borzai Tibor.
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.
A 100 éves gyárat ellátó rendszer jövő márciusban lép működésbe.