A Szépművészeti Múzeum 70 éve nem látott monumentális gipszmásolat gyűjteményével nyílt meg az Épkar Zrt., a Fertődi Építő Zrt. és a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. konzorciumával felújított komáromi Csillagerőd.
Két évvel ezelőtt készült el a monarchia korabeli komáromi erődrendszer rekonstrukciója a Liget Budapest Projekt keretében, ám szerdán délelőtt került sor a komáromi Csillagerőd hivatalos zártkörű megnyitójára. Az értékmentő és- bemutató munkát az Épkar Zrt., a Fertődi Építő Zrt. és a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. konzorciuma végezte el a 6 milliárd forintos projektben.
A teljeskörűen felújított és kibővített komáromi Csillagerőd a Szépművészeti Múzeum kiállításával nyílt meg.
A beruházással egy új, több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ jött létre, ahol a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének többszáz jeles darabja hét évtized után talált méltó otthonra.
Az új létesítmény oktatási, ismeretterjesztési feladatokat lát el, interaktív múzeumi körülmények között, így a Csillagerőd családbarát kulturális intézményként várja a látogatókat. Az új intézményt – ünnepélyes beszédét követően - Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nyitotta meg.
„A felújított, bővített Csillagerőd, valamint a tereiben látható kiállítás jelentős mérföldkő a Szépművészeti Múzeum történetében és a magyarországi kulturális életben is. A múzeum teljes gipszmásolat gyűjteményének rehabilitálása, helyreállítása nemcsak magyarországi vonatkozásban jelentős, hanem közép-európai viszonylatban is példanélküli” – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget projekt miniszteri biztosa az új létesítmény átadóján.
A több mint három évig tartó munkálatok során - Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján - az erődépületet és környezetét teljeskörűen felújították és bővítették egy új, többfunkciós kulturális központtal, modern kiállítótérrel, amelynek köszönhetően a meglévő épület nettó alapterülete több mint 7000 négyzetméterre növekedett.
Az épületben a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszmásolati gyűjteményének csaknem 300 jeles darabja talált otthonra, az antikvitás korától a reneszánszig megidézve az európai szobrászat legkiemelkedőbb alkotásait.
Az intézmény megnyitását követően a látogatók megcsodálhatják majd többek között Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak minden részletében méretarányos másolatát, csakúgy mint a milói Vénusz, a Laokoón szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának hasonmását.
A komáromi Csillagerőd felújítását megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően - ahol lehetséges volt - az eredeti állapotában állították vissza az erődöt. Az új, kibővített komplexumban a 21. századi igényeknek megfelelően nemcsak kiállítóterek, hanem
Az ágyú- és lőállásokat visszaállították történelmi állapotukba, az udvaron pedig egy szabadtéri színpadként is használható területet alakítottak ki. Az erődrendszer két évig tartó felújítása során
32.000 köbméter földet mozgattak meg, 1.200 négyzetméternyi kőfelületet újítottak fel és 115.000 darab bontott téglát építettek be.
A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja. Az erődrendszer kialakítása az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni, megépítésekor Közép-Európa legnagyobb katonai komplexumának számított. Ennek egyik fontos eleme, a Csillagerőd - egy korábbi palánkvár helyén - 1850 és 1871 között épült.
Az Osztrák—Magyar Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta az erődöt, majd 1920 után a Magyar Királyi Honvédség lőszerraktáraként működött.
A második világháború alatt rövid ideig internálótábor volt, majd ezt követően szükséglakásokat alakítottak ki benne, később a helyi ÁFÉSZ tulajdonába került és a cég zöldségraktárként használta a helyiségeit. A rendkívül leromlott állapotú épületegyüttes a Liget Budapest Projekt keretében újult meg és kapott az egész országban egyedülálló kulturális funkciót.
14 ezer négyzetméteres üzem készül el 2026 második felére 31 milliárd forint értékben.
Nemzeti függetlenségünk egyik legfontosabb szimbóluma, a Magyar Tudományos Akadémia székháza hatalmas átalakuláson esik át. A Fejér-B.Á.L.- ÉPKAR Zrt.-Vitruvius Kft. hármas konzorciumi fővállalkozásában zajló kivitelezésen már több fontos munkafázist sikerült lezárni.