Így nyerte vissza régi értékeit Debrecen egyetemi temploma

Kívül-belül megújult Debrecenben az egyetemi templom: az átfogó fejlesztés a Human-Ép Kft. kivitelezésében, a Cemix Hungary Kft. termékeivel valósult meg. Lapunk a két érintett cég segítségével járta körbe a beruházás részleteit.

Csak a 21. században lett újra templom a raktárnak használt épületből

A dehir.hu korábbi híre szerint a projekt egy átfogó program része, amely hat templomot érint: a felújításokkal az a cél, hogy ne csak a gyülekezetek, hanem a turisták számára is kedvelt helyszínekké váljanak. „Ezen templomok egyháztörténeti jelentősége és a művészettörténeti értéke is olyan, amely nemcsak a vallásos emberek számára, hanem a magyar kultúrát, művelődéstörténetet szeretők számára is fontos” – nyilatkozta Fekete Károly református püspök.

A Debreceni Egyetem főépülete mellett álló templomot 1942-ben szentelték fel. A második világháború idején nagy károkat szenvedett, és hosszú ideig raktárként használták. Eredeti templomi, hitéleti funkcióját csak 2006-ban kapta vissza.

Újra egy térként funkcionálhat a templomtér

A 2020 novemberében kezdődött és tavaly júliusban lezárult munkálatokat a kivitelező szemszögéből Szántó Szabolcs, a Human-Ép Kft. projektvezetője mutatta be. Elmondása szerint a templomban új helyiségek kerültek kialakításra: így immár több szinten, több esemény is megvalósulhat. „Épült egy új vizesblokk is, valamint több helyiség is új burkolatot kapott” – tette hozzá. „Továbbá beépítésre került két lépcsőlift, amely akadálymentessé teszi az épület közösségi tereit.”

A belső templomtér helyreállítása a projekt egyik kulcslépése volt:

„Az eredeti, még Borsos József, híres debreceni építész által tervezett elrendezés született újjá. A szocializmusban könyvtárrá alakított karzatokról elbontásra kerültek a függönyfalak és a liftakna. Így újra egy térként funkcionálhat a templomtér, és ismét használhatóvá váltak a karzatok is, akár rendezvények, kiállítások, koncertek megtartásának céljából is”

– mondta el a projektvezető.

Mindezek mellett részben felújításra került az elektromos hálózat, és részben a gépészet is: „Beépítésre került egy új légkezelő, amely a fűtésre is rásegít.” Ugyanakkor megújult a hang- és fénytechnika is, emellett új berendezést, bútorokat is kapott a templom. A gépészetre általánosan érvényes, hogy a különböző eszközöket igyekeztek elrejteni, megőrizve a műemléki belső tér látványát.

A Cemix termékei kellettek a kitűzött célhoz

A külső felújítások során az eredeti állapotot helyreállítása volt a cél. „A teljes homlokzat felújításra került, a régi omladozó vakolat ki lett javítva és az eredeti színéhez hasonló színekben lett újra festve” – árulta el a projektvezető, hozzátéve, hogy a régi fém nyílászárókat alumínium nyílászárók váltották.

Hozzáteszi, fontos szempont volt, hogy az eredeti struktúra és szín minél jobban visszaköszönjön az új rétegrend kialakításával: „Ezt a Cemix anyagaival tudtuk leginkább megvalósítani.” Ehhez a Premium kézivakolat, a Renti szálerősített áthúzótapasz, és a Silicon top homlokzatfesték került felhasználásra a gyártó vállalat kínálta termékek közül.

Minden műemléki felújításnál kikérik a Cemix véleményét

A Cemix szakemberei a helyszínen oktatást is tartottak a pontos és szakszerű kivitelezés érdekében. „Valamint színmintákat biztosítottak, hogy a megrendelővel közösen ki tudjuk választani a leginkább megfelelő színeket” – tette hozzá Szántó Szabolcs.

Szavaiból az is kiderült, hogy a Cemix-szel immár húszéves kapcsolatuk van. „Minden műemléki felújításunknál kikérjük a Cemix képviselőjének a véleményét, hogy az adott épület sajátosságaihoz alkalmazkodjunk. Általában gyorsan kapunk válaszokat kérdéseinkre, illetve a speciális műszaki megoldások előtt is mindig nyitva áll számunkra az ajtó.”

Nem kell hozzá alapozás, rusztikus és repedésgátló

A két cég együttműködéséről a felújításban Hámori Lászlót, a Cemix regionális projektvezetőjét is megkérdeztük. Elmondása szerint a projektben költséghatékony és időben is gyorsan kivitelezhető megoldásra volt szükség, ami hosszú távon esztétikus megjelenést biztosít az épületnek. „Emellett külön kérés volt, hogy a felület úgy legyen kialakítva, hogy az struktúrában és színben is a lehető legjobban hasonlítson az eredetire. Az alkalmazandó rétegrend megbeszélése ennek ismeretében egy helyszíni konzultáció keretében történt meg” – árulta el a projektvezető. Rámutatott, a helyszíni oktatás mellett egy mintafelület is segítette a profi előkészítést.

Az alkalmazott termékek közül a Renti szálerősített áthúzótapaszt emelte ki Hámori László.

„Ez egy kifejezetten jó tapadóképességű, szálerősített áthúzótapasz, ami alapozás nélkül is megtapad a felújítandó felületen és közvetlenül festhető. A benne lévő szálerősítés megakadályozza a repedések kialakulását, és elszivacsolás után egy egységes, esztétikus, homogén, de enyhén rusztikus felületet képez, amely nagy mértékben hasonlít az eredeti felülethez.”

A debreceni Csonkatemplom is ezzel a kombinációval újult meg

Hozzátette, a Renti és a Siliconfesték kombinációjának alkalmazása korábban már számos projekten sikerrel valósult meg: „Főleg műemlék épületek, kastélyok és templomok homlokzatán. A közelmúltban pedig ezzel újult meg a Tiszántúli Református egyházkerület számos templomának és parókiájának homlokzata, valamint a debreceni Református Kistemplom (a debreceniek által közkedvelt nevén a Csonkatemplom – a szerk.) is.”

Hangsúlyozza, a kivitelező Humán-Ép Kft. komoly tapasztalattal rendelkezik műemléki homlokzatok és templomfelújítások kapcsán. „Ezekhez évek óta rendszeresen használja a cég az említett anyagok mellett a Cemix szárítóvakolat rendszereit, az Eurosan termékcsaládot is.”

Ez volt a legnagyobb és leglátványosabb kihívás

A projekt értékelésében a kivitelező részéről Szántó Szabolcs az alkalmazott termékeken túl egy további területre is kitért: a torony felső pillérsora, illetve az ezen pillérek terheit továbbadó gerendák ugyanis egy komoly statikai megerősítést kaptak.

„Talán a legnagyobb és leglátványosabb kihívást a beruházásban ez a statikai munka jelentette, miután több tonna acél feldaruzását és helyszíni szerelését (ragasztását, hegesztését) igényelte 42 méteres magasságban, illetve a hozzá kapcsolódó gerenda karbonszálas megerősítését.”

Egy műemlék felújítása mindig számos kihívással jár, hiszen számos olyan szerkezet kerül megbontásra mely alatt, fölött és mögött nem tudható előre, hogy mit találnak. „Ebben a projektben is ért bennünket meglepetés a tető, a liftakna, a torony megerősítése, illetve a szellőző csatorna átépítése és elbontása közben, amely problémákat azonnal kezelnünk kellett, és sikeresen meg is oldottuk” – zárta az összegzését Szántó Szabolcs.