Egy év múlva befejezhetik a nehézsorsú óriásprojektet.
Az ország egyik legjelentősebb és legismertebb középkori világi épülete, a Szinva-patak völgye fölé magasodó sziklatömbön épült erősség, Diósgyőr vára évekkel ezelőtt, 2021-ben lépett az újjászületés útjára. Forráshiány akasztotta meg a tornyok statikai megerősítését, a probléma azonban elhárult így ma ismét munkagépek dolgozhatnak a beruházáson. A Modern Városok Program keretében újul meg a Nagy Lajos korabeli vár: a fejlesztés célja, hogy a vár és közvetlen környezete Közép-Európa meghatározó turisztikai központjává váljon. A beruházás generálkivitelezője az Épkar Zrt. és az FK-RASZTER Zrt. konzorciuma.
A belső vár rekonstrukciója során mintegy 3900 négyzetméter alapterületű új épületet alakítanak ki. Az északnyugati szárnyban visszaépítik a lépcsőházi tornyot és az azt megkerülő rámpát is. A tornyok helyreállításával a legfelső szinteken fedett-nyitott kilátót kap majd a város. Sor kerül a külső vár felújítására is, amelyben a Királynék kertjét középkori kertészettechnikával, korabeli forrásokból kiválogatott fűszer- és gyógynövényekkel telepítik be; négy bástya párt is visszaépítenek, külső várteraszokat létesítenek, két szinten pedig végigsétálható várfalat alakítanak ki.
Nagy Lajos (1342-1382), a magyarok egyik legnagyobb hatalmú királya, a „Lovagkirály” 1364-ben itáliai és dél-francia mintára négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett az egykor itt állt földvár helyére, amelyhez nagy birtokrészt is csatolt. A négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal, valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével
Diósgyőr vára az ország legszebb erődítménye volt.
Buda, Visegrád és Zólyom mellett, királyi székhelyként Diósgyőr akkor nyert igazi jelentőséget, amikor Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. A vadban gazdag bükki erdők szélén fekvő várkastély évente több hónapon át Lajos király kedvenc tartózkodási helyeként szolgált.
Luxemburgi Zsigmond király is többször megfordult Diósgyőrben; majd 1424-ben feleségének, Borbálának ajándékozta a várat, amely
ettől kezdve a mindenkori királynék tulajdona lett.
Albert király 1439-ben Erzsébetnek, Mátyás király 1476-ban Beatrixnak, II. Ulászló király 1502-ben Anna királynénak, II. Lajos király pedig 1522-ben feleségének, Máriának adományozta a birtokot.
Fokozatosan vesztette el jelentőség az erőd a török időkben, ami a pusztulás mellett a középkori vár fennmaradását is jelentette. Gyenge őrséggel ellátott várként vészelte át a hódoltság időszakát, végül aztán 1678-ban egy császári katonai különítmény felégette. A rombolás ellenére az épület az 1700-as évek elején még lakható volt, de 1704-ben Rákóczi kurucai is kifosztották és felgyújtották. Ezt követően már nem állították azt helyre: egy 1755-ben készült leltár már arról számolt be, hogy a vár teljesen romos, a helyiségek eredeti rendeltetése felismerhető ugyan, de már nem használják őket. Felújításával tehát a középkori Magyar királyság szoktalan egységben fennmaradt emléke lesz újra látogatható.
A külső és a belső várban is komoly előrelépésekről számolt be Kolozsvári Zoltán projektvezető, Stupeczky Attila főépítésvezető és Vári Zsolt építésvezető. 2023 novemberében rendelte meg a beruházó a tornyok és palotaszárnyak megerősítését, így újra felvonulhatott a konzorcium és elkezdte a megerősítési munkákat: a sérült, meglazult falszakaszok bontását, a falüregek ékelt befalazását, furatok készítését, a spirálanker elhelyezését, az injektálást és impregnálást.
Miután injektálással megerősítették a falszakaszokat, a belső vár második emelete feletti födémszerkezet is elkészülhetett. Míg a nyugati oldalon az étteremnél beépítették a belső oldali nagy kőkereteket, a földszinten be is fejezték a gépészeti csövezést. Az ablakok nagyméretű kőkereteinek beépítéséhez ráadásul egyedi ácsszerkezetet is készítenie kellet a kivitelezőknek.
Emellett haladt a munka a külső várban is, ahol elkészültek a keleti oldali bástya falazási munkái, helyükre kerültek a teraszok kő vízköpői és megkezdődött a rondella tetőszerkezetének bontása is.
A szerkezet bontásakor előkerültek az eredeti faragott kőbordák, amelyek megtalálása régészeti szempontból is jelentős.
Megépült továbbá az északi oldali terasz födéme a pillérekkel csakúgy, mint a külső konyha kéménye.
Nagy lendülettel folytatódik majd az építkezés a következő hónapokban. A külső vár teraszszintjén a vízszigetelési munkálatok, majd az esztrichbeton készül el hamarosan, a kazamata padlóját pedig a bazaltbeton burkolattal látják el.
Hamarosan megkapja kőburkolatát a keleti bástya és megkezdődik a nyugati bástya csillagboltozatának falazása; a külső konyhaépület pedig fa tetőszerkezet alá kerül.
Csapadékvíz elleni szigeteléssel látják el a belső vár elkészült födémeit, majd a második szinti aljzatokon felépítik az új padlórétegrendet.
Rövidesen megkapják tetőszerkezetüket a palotaszárnyak cserepezéssel és bádogozással együtt, sőt, ősztől a nyílászárók beépítése is elkezdődhet.
Ha pedig minden a tervek szerint alakul, 2025 tavaszán Diósgyőr vára 14. századi fénykorához hasonló pompában várhatja majd újból látogatóit.
14 ezer négyzetméteres üzem készül el 2026 második felére 31 milliárd forint értékben.
Nemzeti függetlenségünk egyik legfontosabb szimbóluma, a Magyar Tudományos Akadémia székháza hatalmas átalakuláson esik át. A Fejér-B.Á.L.- ÉPKAR Zrt.-Vitruvius Kft. hármas konzorciumi fővállalkozásában zajló kivitelezésen már több fontos munkafázist sikerült lezárni.