Megfiatalították a Duna urát – Hamarosan befejeződnek a budapesti Kvassay-vízlépcső és szivattyútelep munkálatai

Sajtóbejáráson mutatta meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a Kvassay-szivattyútelep munkálatait, amelyek már a végéhez közelednek. A kivitelezésen a Colas Alterra Zrt. és a STRABAG Generálépítő Kft. által létrehozott CS Kvassay 2021 Konzorcium dolgozik.
A STRABAG részéről projektvezető-helyettesként Kiss Gergely vesz részt a munkában, aki 2024 elején váltotta Papp Gergely projektvezetőt. A szakemberek a burkolási feladatoknál tartanak és az üzempróbát követően teljesen elkészül a dunai óriásprojekt.

 

 

A Csepel-sziget északi csücskénél 1911-ben elkészült hajózó zsilipnek, majd az utána megépített beeresztő zsilipnek és az 1962-ben felavatott erőműnek, kiemelt szerepe van a vízgazdálkodás szinte minden területén, ezért üzembiztos működtetése kulcsfontosságú.
 

 

 

Új erőre kap a Duna ura

A több mint százéves komplexumot összetett feladatai miatt a Duna urának is nevezik.

„A Kvassay-zsilip az elsőrendű árvízvédelmi vonalban ellátja a Budapest-Baja árvízvédelmi öblözet védelmét. A vízmű biztosítja a szabályozott vízszintet a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágban az erőműben lévő, szivattyúként is működtethető turbina segítségével"

– mutatta be a műtárgy jelentőségét Örsi János főmérnök, a Közép-Duna-völgyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese.

 

 

A komplexum segítségével táplálják a Dunavölgy halastavait és öntözőrendszereit, évente akár 60-70 millió köbméter vízzel.
A műtárgynak kiemelt feladata van a vízminőség szabályozásában is. Ökológiai problémákat idézne elő, ha nem jutna elegendő friss víz a Duna mellékágába, mivel a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep által kezelt víz ezen a szakaszon folyik bele a folyóba.
Ebből a mellékágból tudják megoldani a Duna-Tisza-közének, a Homokhátságnak a vízpótlását is. A Kvassay-zsilip és környéke kedvelt célpont a vízitúrázók és a horgászok körében.

 

Vészhelyzet 2018: Megdőlt az addigi legalacsonyabb vízállás a Dunán

A Kvassay-műtárgy átfogó felújításáról és fejlesztéséről 2018-ban született döntés azután, hogy a Dunán egymás után dőltek meg a vízállási rekordok – ismertette a beruházás történetét Sztojcsev Zsolt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Árvízvédelmi Osztályának főosztályvezetője.

 

 

Budapestnél addig az 1947 őszén regisztrált 51 centiméter volt a valaha mért legalacsonyabb vízállás, 2018-ban megdőlt a rekord a 33 centiméteres vízszinttel. A vízhiányos időszakban a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágban a vízszint 50 centiméterrel volt magasabb, mint a Nagy-Dunában: emiatt a főágból gravitációsan nem tudott befolyni a víz utánpótlása a mellékágba.

 

A beépített szivattyúk pedig nem tudták az alacsony vízállás mellett átemelni a Dunából a vizet a mellékágba. A helyzet hosszú távú és költséghatékony megoldására új szivattyútelep létesítéséről született döntés. Ennek képesnek kell lennie a Duna főágából az eddig mér legalacsonyabb vízszinthez képest 50 centivel alacsonyabb vízállásnál is – a budapesti vízmércén mért – 17 cm-es vízállásig – minimum 30 köbméter/s vízhozamot juttatni a Ráckevei Duna-ágba.

 

 

Modernizálták az egyik legrégebbi magyar vízügyi létesítményt

Hatvan évvel az erőmű 1962-es átadása után ismét egy óriásprojekt valósul meg a Kvassay-komplexumban.
Ennek keretében két nagy szakaszra bontva a Kvassay konzorcium szakemberei felújították:

• az erőmű turbináit és a kapcsolódó gépészetet,
• a műtárgycsoport tápzsilipjét,
• a darupályákat,
• korszerűsítették az épület energetikai rendszerét,
• új szivattyútelepet létesült, szívó- és nyomóoldali műtárgyak és csővezetékrendszer kiépítésével,
• felújították a műemléki védettség alatt álló zsilipkezelő épületet és a komplexum közelében álló szolgálati lakást, valamint a gerendatárolót, továbbá
• modernizálták az uszadékkiemelő rendszert.
   

A fejlesztések részeként a Ráckevei–Soroksári-Duna-ág mentén az öntözőcsatornákba vizet juttató hét szivattyútelep vezérlését integrálták a megújított webscada vezérlőrendszerbe. Így egyetlen szakember képes felügyelni és szükség esetén gombnyomással elindítani a hatvan kilométeres partszakasz mentén lévő szivattyúkat.

 

28 ezer köbméter földet szállítottak el a munkaterület kialakításánál

A kivitelezés két nagy részre osztható, amelynek első része 2022 év elején kezdődött – mondta el Dán Martin, a Colas Alterra Zrt. projektvezető mérnöke. Az első részben az árvízvédelmi résfal építésével és a nyomóoldali csövek fektetésével, valamint a műtárgy megépítésével készültek el. A résfalon átvezetett két csövet és a déli és az északi kamrákat kialakításuk után lezárták, addig míg megépültek a projekt szívóoldali elemei. Az első szakasz kivitelezésével a 2023 szeptemberében megrendezett atlétikai világbajnokságig el kellett készülni, mivel a munkaterület a stadion szomszédságában van és a kivitelezés nem zavarhatta a világbajnokság lebonyolítását.

 

 

A világesemény után visszaadták a kivitelezőknek a munkaterületet, akik 2023. novemberében 28 ezer köbméter föld kitermelésével készítették elő a helyet a szívóoldali csővezeték és műtárgy építéséhez. 2023. december közepétől egy január közepéig tartó árhullám akadályozta a munkavégzést. A levonulás és a kármentesítés után kezdték el Magyarország eddigi történetének legnagyobb jászolgálatjának megépítését a Duna medrében. 

 

Építkezés a Duna mederben tíz méteres mélységben

A szivattyútelep kivitelezésén a Duna-ágban tíz méteres mélységben dolgoztak a szakemberek – osztott meg részleteket a bejáráson Dán Martin.

A munkaterület kialakításához a folyómeder egy részét szádlemezekkel lehatárolták. Egy 80 méter széles és 100 méter hosszú úszóbárka érkezett a mellékágba a fedélzetén egy 100 tonnás lánctalpas daruval, és egy 30 tonnás hosszúgémes kotróval, valamint a szádfalverő géplánccal.

 

 

A szádlemezek leverése előtt négy helyen szondázták a medret, mely ezen a szakaszon hét méter mély, hogy meghatározzák hol található az agyag, amelyet el kell érnie a vízzárást biztosító szádlemezeknek. Tíz méteres lemezeket vertek le a mederbe.

Miután elkészült a 150 méter hosszú, 7 méter széles jászolgálat alapja, a lemezsorok közötti rést kilenc méteres mélységig 8000 tonna kővel töltötték fel. A biztonság kedvéért a szádlemez-fal belső oldalára 2x2 méteres padkával készítettek támaszt.  

A felépítményen 20-30 tonnás kotrógépek dolgoztak, ezek súlya alatt a lemezsor kifelé tartott. A jászolgálat lemezeinek elmozdulását a résfal tetejére telepített mérőállomás jelezte, a rendszer fél óránként 150 pontot mért végig és milliméter pontossággal rögzítette az esetleges változásokat.

Ezután szivattyúkkal kiemelték a vizet a jászolgálatból és kimentették a halakat a munkaterületről.

 

 

Többször is árvíz öntötte el a munkaterületet

A víztelenített munkaterületről 8000 köbméter iszapot és agyagot emeltek ki. Ezután kezdték el az alaplemez és az agyagba befogó gerendák építését. Ekkor a júniusi árhullám szakította meg a munkálatokat. Mielőtt a víz elérte volna a munkaterületet kiemeltek minden munkaeszközt onnan, majd át kellett adniuk azt a Dunának. Az árhullám levonulása után kiszivattyúzták a vizet. Kialakították az előfenék betonozásához a vasszerkezetet, ami rávezeti a vizet a négy szivattyúra. Hét méter magas betonfalak épültek a mederben, erről egy korábbi cikkünkben írtunk.

 

 

Szeptemberre elkészültek a szivattyúk patroncsöveivel. Az új telep négy szivattyúját 2 db párhuzamosan lefektett, egyenként 1,8 méter átmérőjű cső, - amelyek egy 2,4 méter átmérőjű csőbe egyesülnek- szolgálja majd ki – mondta el Dán Martin. Az acélcsövek 30mm vastagságú porcelánkeménységű felületkezelést kaptak, hogy megfeleljenek a vízügyi beruházásoknál elvárt száz éves élettartamnak. A kivitelezés ezen szakaszát egy újabb árhullám is terhelte, a mederben egy toronydaru segítette a szivattyútelep építését, amelyet lesúlyoztak az áradás idejére. Kéthetes iszaptalanítás után emelték be a szivattyúkat a helyükre.

 

A projekt elérte mostanra azt a készültségi szintet, hogy csak az üzempróbák és a burkolási feladatok maradtak hátra.

 

 

Az utolsó csavarig felújították a turbinát

A Kvassay-projektben megújultak az erőmű turbinái, hogy betölthessék eredeti funkciójukat. Az egyes turbinán a segédüzemi vezérlőket és a teljes hidraulikát cserélték ki. A turbina forgórésze három hatalmas járomlapátból áll, amelyre a berendezés külső peremein lévő kisebb lapátok terelik rá a vizet. Azt, hogy az erőmű gépei turbina vagy szivattyú üzemmódban vannak a lapátok állásának változtatásával tudják szabályozni.

 

 

A kettes számú turbinát teljes mértékben, az utolsó csavarig felújították. Darabokra szedve elszállították, majd a javítások után ismét üzembe helyezték. A turbina a modernizálás után alkalmas a villamosenergia termelésére és arra is, ha szükséges vizet szivattyúzzon a Nagy-Dunából a mellékágba.
A 60 tonnás gépek hidraulikáját folyamatosan hűteni kell. A felújításkor olyan hűtőköri rendszert fejlesztettek ki és építettek be, amely képes hasznosítani a turbina által termelt hulladékhőt. Nyári időszakban a folyó vizét használják a hűtéshez, télen az erőmű fűtését biztosító kalorifereket táplálják a szivattyú üzemeltetésekor termelt hővel.

 

Negyven tonnás zuhanózsilip lép akcióba vészhelyzet esetén

A két turbinához külön-külön kiépült a rezgésdiagnosztika is. Határérték felett a turbina a fékek bekapcsolásával automatikusan leáll és működésbe lép a zuhanózsilip. Az erőmű épülete előtt lévő hét méter széles és négy méter magas elzárótáblát a turbinák meghibásodása esetén egy hidraulikai rendszer azonnal leengedi, hogy ne jusson több víz a lapátokhoz. Az első szakaszon szabadon zuhan le a zsilip, a rendszer a leérkezés előtt megfogja és lassan ereszkedve zárja el a beáramló víz útját. A rendszer a felújítás után teljesen automatizálva, 0-24 órás felügyelet mellett működik. Az erőmű felújítása során kicserélték a berendezés munkahengerét is, ami a 40 tonnás zuhanózsilipet a levegőben tartja.

 

 

Felújították a darupályákat és új gerebtisztító garantálja az üzembiztonságot

Az erőmű biztonságos működése során semmilyen vízzel érkező idegen tárgy nem juthat be a turbinákhoz. A gravitációsan a Nagy-Dunából beömlő víz azonban rengeteg uszadékot hoz magával. A hordalék kiemelésére új gerebtisztító-rendszert telepítettek, ennek része egy daruként is üzemelő polipkanál, ami a táblák zárt állapotában ki tudja emelni a mederből az uszadékot. A meghosszabbított darupályán az új rendszer már távirányítással képes ezt a konténerig eljuttatni.

 

Távirányítóval is működtethetővé vált az erőmű épületében lévő 40 tonnás daru. Az emelőszerkezetnek a közel 60 tonna súlyú turbina szervizelésénél, karbantartásánál jut nélkülözhetetlen szerep, amikor három részben emeli ki a helyéről a berendezést.

Miután lecserélték a daru kötélzetét is, az előírásoknak megfelelően a súlypróbán 44 tonnányi súlyt kellett a földszinttől felemelnie.

A tesztelés előtt a statikusok meghatározták, hogy az erőmű épületében hol állhat meg a súlyos rakományával a teherautó. Az épület padozatát 3 centiméter vastag acél fedlapokkal rakták le, hogy eloszlassák a betonra nehezedő súlyt. Majd leemelték a súlyt és azt utána a földről a megújított daru emelte a magasba.
A projekt része volt 1906-ban emelt műemléki védettségű art deco zsilipkezelő épület, zsilip lezárásához használt betétgerenda-tároló és műhely renoválása, valamint a vízügyi dolgozók szolgálati lakását is modernizálása is.