Egy erdőt szimbolizáló épületből, valamint a magyar paraszti világ és a modern magyar építészet közös ősi motívumát, egy boglyát formázó fadómból áll a Magyar Pavilon az áprilisban megnyíló Oszakai Világkiállításon. A szervezők az expó hat hónapja alatt 28 millió látogatót várnak.
Áprilisban nyílik meg a 2025-ös Oszakai Világkiállítás, amelyen Magyarország ‒ mintegy 160 ország egyikeként ‒ nemzeti pavilonnal képviselteti magát. Ma Budapesten is bemutatták a Magyar Pavilon építészeti, kreatív és művészi koncepcióját, amely a japán-magyar kulturális párhuzamokra épít, és a zenét, mint a kultúrákat hídként összekötő univerzális nyelvet helyezi előtérbe.
A bemutatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: „A Világkiállítás a világ legjelentősebb kulturális, turisztikai és gazdasági hatású eseményeinek egyike, így Magyarország világkiállításon való megjelenése egyenesen nemzetgazdásági érdek. A kelet-ázsiai régió a hazánk szempontjából legdinamikusabban bővülő turisztikai küldőországokból áll. Japán a régió belépő kapujaként szolgál, ezért a sikeres oszakai magyar részvétel jelentős mértékben élénkítheti az innen érkező beutazóforgalmat.
A Magyar Pavilon koncepciója a globális kihívások megoldását a generációkon átívelő értékek megmentésében látja, ezért a természettel és örökségünkkel való együttélés fontosságát hangsúlyozza.
A Pavilon élménycentrikus megközelítése segít átérezni, hogy a kulturális gyökerek megőrzése kiemelt fontosságú a fenntartható jövő szempontjából” – emelte ki Drozsnyik Dávid, a Magyar Pavilon kreatív koncepciójáért felelős szakember.
Természetközeli élményt kínál a pavilon, amelynek bejáratánál a látogatók egy magyar réteket idéző zöld környezetbe lépnek be. Itt a magyar és japán kultúra közös pontjai elevenednek meg. Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta:
„A japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természet adta építőanyagok inspirálták az építészeti koncepciót. Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét hirdeti, hiszen népzene és néptánc kultúránk a magyar lélek tükre.”
Hozzátette: „Az épület előterében a Kárpát medencei szelíd mezők növényvilágát idézzük. A látogatók egy erdei tisztáson keresztül érkeznek, a lecsendesülés tere a „Bolyongó”, a népdalok kezdő sorait idéző természeti képeket és azok hangi világát juttatja eszünkbe – míg a „Zengő Dómban” egy karakteres magyar pentaton népdalt tanulhatunk meg.
A pavilon központi részét az elementáris hatású, kívülről boglya formát idéző Dóm adja, amely a színházi térnek ad otthont. „A Magyar Pavilon fő attrakciójának létrehozásakor a célunk egy olyan immerzív élmény megteremtése, amelyben a közönség a magyar táj ihlette világon keresztül érkezik meg egy végtelen, univerzális térbe. Ennek a térnek az abszolút középpontjában a magyar népdal áll.”– magyarázta Vági Bence Harangozó Gyula-díjas rendező, koreográfus, a Magyar Pavilon művészeti koncepciójának megalkotója.
„A közönség nem csupán meghallgat egy magyar népdalt, hanem az immerzív közegben fokozatosan részese lesz annak, majd a dallamot dúdolva magával vihet egy darabot a magyar kultúrából”– érzékeltette az érzelmekre ható, különleges, élő népzenei produkció erejét a művész.
Kiemelt cél volt a közös értékek és gyökerek felfedezése, ami a japán és magyar népzenében is megtalálható, különleges hangzást biztosító, pentaton alapú dallamokban találtak meg. „A kiállítás átélhető élményt kínál a látogatók számára a hagyományos információ-szerzésen alapuló megközelítés helyett a zene univerzális nyelvén keresztül – ismertette a koncepcióalkotás hátterét Ördögh László kreatív szakember.
A háromszintes pavilonban a fogadó- és kiállítótér mellett látogatói ajándékbolt, étterem és borbár, valamint egy üzleti tárgyalásoknak helyet adó közösségi tér is helyet kap. A Pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagait, a paraszti kultúrát és a nemzeti hagyományokat veszik alapul.
Elkészült a Meleghy Automotive szinte teljesen automatizált gyárával a Weinberg.
Az egyik legnagyobb horvát aréna felújításához előbb egy másik stadiont is rendbe kell tenni, hogy legyen átmeneti otthona a Dinamo Zagrebnek.