Évente 75 kilométernyi gyorsforgalmi utat adnak át, és közel 5000 milliárd forintnak megfelelő forrást szánnak fejlesztésekre. Megnéztük, mi épül déli szomszédban.
Szerbiában, a vajdasági Racsában letették a Belgrádot Szarajevóval összekötő autópálya alapkövét. A Száva-menti településen ezzel megkezdődött a Szerbiát Boszniával összekötő első autópálya építése. A török Exim Bank és a szerb kormány 250 millió eurós beruházása az első 18 kilométeres szakasz, valamint a Száva folyón átívelő 1,3 kilométer hosszú híd tervezését és kivitelezését foglalja magába.
A bosnyák határon fekvő Racsa és Kuzmin közötti 18 kilométer a Belgrád és Zágráb között futó A3-as autópályához csatolja majd be az épülő új autópályát.
A közlekedési, építésügyi és infrastrukturális miniszter korábbi nyilatkozatát kiindulási alapként felhasználva megnéztük, hol tartanak a déli szomszédunkban a gyorsforgalmi útfejlesztések. Zorana Mihajlović szavaiból kiderül, Szerbiában ezekben az években felpörögtek az ilyen célú beruházások, hiszen az elmúlt két évben 150 kilométernyi autópályát adtak át a forgalomnak. Egy korábbi sajtóhír szerint ugyanakkor
az elmúlt négy évben összesen 300 kilométernyi új szakaszt helyeztek forgalomba, ami évi 75 kilométernyi előrehaladást jelez.
Idén nagy lépést tett előre Belgrádot Barral, illetve Szerbiát Montenegróval összekötő A2-es autópálya (11-es közlekedési folyosó). Ebben az évben adták át a Belgrád közelében fekvő Obrenovac és a Ljig közötti 60 kilométeres szakaszt, míg a Ljig és Cacak közötti 40 kilométer már korábban megépült.
Szintén az A2-es autópálya fejlesztését viszi előrébb a Cacak és Požega közötti mintegy 40 kilométeres szakasz, amin már zajlik a kivitelezés.
A Belgrád és a montenegrói tengerparti Bar közötti autópálya a tervek szerint 420 kilométeres lesz, a szerbiai része (A2-es autópálya) pedig 260 kilométeres.
A miniszter arra is kitért, Szerbiában öt új autópálya megépítését tervezik, a beruházások értéke pedig eléri a 14,5 milliárd eurót (mintegy 4800 milliárd forintot).
A politikus külön kitért a 10-es páneurópai korridor részét alkotó utakra. Az országot a magyar M5-ös folytatásaként észak-déli irányba átszelő A1-es autópálya idén vált teljessé: ezzel már egészen a macedón határig autózhatnak rajta a görög tengerpart felé tartó magyarok.
Szintén a 10-es korridor része az A4-es autópálya, mely Nisnél leágazva vezet Szófia és Törökország irányába. A 10-es korridor Bulgária felé vezető szakaszát idén ősszel fejezik be a szavai szerint.
Egy további fontos gyorsforgalmi út Szerbia számára a fent említett 10-es és a Montenegró felé épülő 11-es korridorokat összekötő A5-ös autópálya. "A Pojate és Cacak közötti sztráda Közép-Szerbiában mintegy 500.000 embert érint” – mondta a miniszterasszony. „A munkálatokat az idei, vagy a jövő évben kezdik.”
A gyorsforgalmi utak fejlesztéséhez tartozik a Zágráb felé vezető A2-est merőlegesen keresztező 21-es út négysávosítása is, melynek során a jelenleg kétsávos főutat Újvidék és Ruma közott 37 kilométeren bővítik.
A fejlesztés egy 3,5 kilométeres alagút kiépítését is tartalmazza a védett területnek minősülő Fruska Gora Nemzeti Park alatt, továbbá az Ürög (Irig) városát elkerülő új út kiépítését is.
A miniszter szavai szerint ennek folytatásaként a Rumától Szabácson keresztül a bosnyák határon fekvő Loznicáig tartó gyorsforgalmi út kiépítése még az idén megkezdődik (a térképen a Novi Sad és Sabac mellett bejelölt útvonal jeleöli ezt a projektet).
Az A1-es autópálya délen nyugati irányba is kap egy leágazást, ez a sztráda Nist és a koszovói határon fekvő Merdarét köti majd össze, a koszovói Pristina irányába haladva. "Ennek az autópályának a Ništől Pločnikig vezető szakaszát a tervek szerint jövőre kezdik építeni” – mondta el Mihajlović.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Folytatják a Csengery utca fejlesztését.