Napi 2500 tonnát is termelhet hazánk legújabb aszfaltkeverője

Átadták Magyarország legkorszerűbb, a nemzetközi standard-ek szerint is a legmodernebb technológiával felszerelt, újrahasznosításra optimalizált aszfaltkeverőjét Kisigmánd mellett az M1 autópálya komáromi csomópontjának közelében. Az új üzem főként az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által végzett M1-es bővítés munkálatait szolgálja majd ki.

 

 

Amint arra Sebestyén Balázs, a Mészáros M1 Útépítő Kft. műszaki igazgatója rámutatott: „a Bicske-Concó szakasz főpálya-átépítését két aszfaltkeverő teljes értékűen ellátja majd aszfalttal. Az egyik a kisigmándi, a másik a még épülő bicskei. Az egyidőben jelentkező nagy aszfaltigény esetén, például a csatlakozó utak korrekciójánál és az autópálya csomóponti ágak építésénél azonban szükség lehet további aszfaltkeverők bevonására is.”

Hazánk legújabb keverőtelepe 7 milliárdos beruházással jött létre. Ezzel kapcsolatban Németh Tamás, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta:

„Fantasztikus színvonalú telephely jött itt létre, ahol kiemelkedő minőségű aszfaltot készítenek, a legmodernebb technológiával. Erre az aszfaltkeverőre bátran támaszkodhatunk egy akkora volumenű munkánál, mint az M1-es bővítése.”

 

 

A gép névleges teljesítménye óránként 300 tonna

Máyer Gyula telepvezető, aki a telep teljes építését és engedélyezését végig kísérte, azt mondta: „Magyarországon egyedülálló gépet telepítettünk ide, mely elsősorban a bontott aszfalt nemzetközi trendekhez illeszkedő újrahasznosításában egyedülálló.”

2024. végén kezdték meg a területen a földmunkát, az aszfaltkeverő építése 2025. áprilisában kezdődött el és ősszel elindult a próbatermelés is a 7 hektáros területen. A telephelyet az irodaépület, egy komoly felszereltségű szervíz, egy laborépület és a 36 méter magas, 53 cölöpön álló aszfaltkeverő gép, valamint a részben fedett depó alkotja.

A létesítményben mindössze 9 kolléga segítségével képesek óránként akár 300 tonna aszfalt előállítására.

A telephelyen három bitumentároló, egyenként 80 tonnás tárlókapacitással biztosítja az üzem ellátását, de újabb bitumen tartályok elhelyezésének lehetőségét is kialakították. Erre azért van szükség, mert az újrahasznosítási technológia szükségessé teszi többféle bitumen alkalmazását.

„Az építés során az energiaellátás biztosítása volt nagy kihívás, mert a gépnek a villamosenergián túl, jelentős gázigénye is van. A kő felfűtését a földgáz mellett szükség esetén gázolajjal és szénporral is képes elvégezni. Így az üzem akár három energiahordozóval is működhet. Érdekesség, hogy az égőfejek lényegében a kezelőben történő átkapcsolással rövid időn belül képesek átállni másik energiahordozóra. Ez az állandó működés egyik biztosítéka” – mutatott rá Máyer Gyula.

 

 

Innovatív felépítés garantálja a hatékonyságot

Az aszfaltkeverő működése röviden: A beérkezett különböző frakciójú köveket homlokrakodókkal előadagolókba rakják. Az előadagolók meghatározott mennyiségben szállítószalagra ürítik az egyes frakciókat, ami ezután a szárítódobba szállítja őket. A dobban felhevítésre kerül a kő, nagyjából 180-200 Celsius- fokra, illetve itt letisztul minden szennyeződéstől, portól. Innen a melegelevátor felviszi a köveket a gép tetejére, ahol rostákon keresztül osztályozásra kerülnek. Szortírozás után ún. melegbunkerekben tárolják.  A bunkerekből mérlegelve kerül a keverődobba, ahol a bitumennel keverik össze.

 

 

Az itt épült keverőnek a legtöbb keverővel ellentétben két tornya van. Az egyik a fent leírt kőanyag útját biztosítja a keverődobig, a másik az újrahasznosított aszfalt adagolását végzi. Ennek a keverőnek ún. paralel dobja van, amely kb. 30 méter magasan az osztályozott felmart aszfaltot melegíti fel és külön szigetelt tárolóba helyezi. A gép egyediségét az jelenti, hogy a keverődob a mart aszfaltot adagoló torony alá került, így a melegen történő adagolás műszakilag kedvező megoldást jelent.

A mart aszfalt a bitumentartalma miatt felmelegítve nagyon ragadós. A korábbi technológiai megoldásoknál oldalról adagolták be az újrahasznosított anyagot a keverőbe, ahol az anyag megtapadt és tisztítani kellett. A gépet gyártó cég újítása az, hogy a keverőegységet a mart aszfalt tároló alá helyezte.

„Magyarországon – tette hozzá a Máyer Gyula – a szabvány szerint jelenleg 30%-os adagolás a megengedett, de 50%-os keveréket is gyártottunk a próbagyártások során, melyet a telepünkön be is építettünk. Nyugat-Európában nem ritka a 60-80%-os adagolás sem, de vannak olyan országok, ahol már a 100%-os arányt is megcélozták. Fontos kihangsúlyozni, hogy az így gyártott aszfalt minden tulajdonsága megfelelt a műszaki elvárásoknak.”

„Az új gép az alapanyagok minőségének ismeretében képes akár saját aszfalt receptet is előállítani és képes dönteni a különböző típusú bitumen adagolásáról is” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ahhoz, hogy a keverő névleges teljesítménye szerinti óránként 300 tonna aszfaltot tudjunk keverni, 48 másodpercenként üríteni kell a keverődobot a csillébe. „Idén eddig már több tízezer tonnát gyártott az üzem, de a nagy igénybevétel csak most következik. Egyszerre 4 tonna anyagot tudunk keverni, amit aztán a gép négy darab, összesen 300 tonnás készanyag tárolóiba helyezhetünk el.”

 

 

Hazánkban egyedülálló műszeres vizsgálatokra képesek

Januárban került sor a helyi labor első anyagvizsgálatára – avatott be a részletekbe már Nagy Péter laborvezető. A labor legfontosabb tevékenysége az üzemi gyártásellenőrzés, tehát a keverőtelep minőségbiztosítása; valamint az aszfaltkeverékek tervezése.

„Bár jelenleg 33 féle aszfaltot tudunk gyártani, ezek többnyire ugyanabból a négy fő elemből állnak: kőváz, bitumen, mészkőliszt és adalékszerek. Az adalékszerek minősítése elég egzakt leírást ad, a másik három alapanyag változását azonban folyamatosan nyomon kell követnünk az ásványi anyag jellegéből adódóan és igazítani a keverési arányokat. Ebben naprakésznek kell lennünk” – emelte ki a laborvezető. Hozzátéve: „emellett a bitumeneket 300 tonnánként, a zúzalékokat pedig 2000 tonnánként vizsgáljuk a szabványban előírtak szerint. Továbbá az aszfalt hézagtartalmát és tömörségét emelném ki, mint fontos jellemzőket; hiszen, ha egy aszfalt nagyon tömör, később könnyen nyomvályú keletkezhet; ha pedig nagyon hézagos, télen szétrepedhet.”

Három speciális gép is segíti a labor munkáját, melyek a típusvizsgálat készítéshez nélkülözhetetlenek: az egyik egy Magyarországon kiemelkedő paraméterekkel rendelkező nagy hidraulikus fáradásvizsgáló berendezés, amellyel akár egyméteres aszfaltgerendát is képesek úgymond „fárasztani”. Az eszköz 4 ponton, a magyarországi előírásoknak megfelelően 30 Hz-en 3 különböző terhelési szinten vizsgálja az adott réteg hajlamosságát a „fáradásra”. A második az ún. keréknyomképződést vizsgáló berendezés a közúti járművek ismétlődő kerékterhelésének hatására kialakuló nyomvályúsodást modellezi, és a keverék maradandó alakváltozással szembeni ellenállását vizsgálja. Ez az eszköz 10 ezerszer halad át a mintán 700 N terheléssel 60 °C-on. A harmadik berendezés pedig a rétegek merevségi modulusának ellenőrzésére szolgál, amellyel megmutatja, hogy a keverékek mekkora alakváltozást szenvednek el adott terhelés hatására.

 

 

Újabb eszközök beszerzése is zajlik, ilyenek például a bitumenek reológiai tulajdonságainak vizsgálatára irányuló berendezések (szerk. a bitumenek reológiai tulajdonságai azt írják le, hogyan viselkedik az anyag terhelés, hőmérséklet és idő hatására), vagy a zúzalékmechanikai roncsolásos vizsgálatok elvégzésére alkalmas gépek vásárlása.

A labor kutatásai hosszú távon és széles körben lehetnek hasznára az útépítőknek, ennek ékes példája az új kutatási programjuk is:

„nagyon izgalmas innovációs programot indítottunk a győri Széchenyi István Egyetemmel: Az innovációs programunk célja, hogy tudományos alapokra helyezzük a magas újrahasznosított aszfalt-tartalmú keverékek alkalmazását. A vizsgálatok során 25 különböző keverék teljesítményét elemezzük, hogy pontos képet kapjunk arról, milyen hatással van az újrahasznosított anyag aránya az útburkolatok tartósságára és hosszú távú viselkedésére. Bízunk benne, hogy az eredmények nemcsak költséghatékonyabb és fenntarthatóbb útépítést tesznek lehetővé, hanem a gyártók és kivitelezők számára is megbízható döntéstámogató alapot biztosítanak”

Korábban izgalmas cikkben írtunk a mart aszfalt nemzetközi trendekhez illeszkedő felhasználásáról; az MKIF autópályához kapcsolódó innovációiról, valamint a burkolatvizsgálatról pedig EBBEN az interjúban számoltak be a társaság fiatal szakemberei.