Gyorsvasúttal 5 és fél óra alatt juthatunk Budapestről a lengyel fővárosba

2021-ben elkészült az ország első, nagysebességű vasútvonalának megvalósíthatósági tanulmánya. A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tájékoztató céllal kedden online konferenciát rendezett, hogy az érintett települési, megyei önkormányzatok képviselői és a szakmai szervezetek betekintést nyerjenek a nagysebességű vasúti (NSV) fejlesztés hátterébe, hazai szakaszának műszaki és megvalósíthatósági paramétereibe.

Korábban már beszámoltunk a visegrádi országok fővárosait felfűző nagysebességű vasúti összeköttetésről. A Budapest − Varsó/Bécs nagysebességű vasút (NSV) magyarországi szakaszáról tartott online konferencián Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy Magyarország bekötése az európai nagysebességű vasúti hálózatba nemcsak egy kihasználható lehetőség, hanem egy elkerülhetetlen lépés is.

Az államtitkár megjegyezte:

"életünk legnagyobb szabású vasúti fejlesztése van kilátásban. A beruházás hasznát ugyan mi is élvezhetjük, a nagysebességű vasutat azonban valójában már a gyermekeinknek építjük".

A következő évtizedben megépülő nagysebességű vasútvonalon Budapestről Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint 2 óra alatt, Prágába 3,5 óra alatt, Varsóba 5,5 óra alatt lehet majd eljutni − vázolta fel a terveket Mosóczi László.

 

Az újabb pályázati sikernek köszönhetően folytatódik az előkészítés

A részletes műszaki tervezés megkezdéséhez szükség van környezeti hatástanulmányra, továbbá ki kell dolgozni a nagysebességű vasút műszaki szabályozását − mutatott rá az államtitkár. Jelezte azt is, hogy

a környezetvédelmi munka elvégzésére az Európai Unió pályázatán közel 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert az ország pályázatával.

Az államtitkár arról is beszélt: a magyar kormány 2018-ban döntött arról, hogy egy megvalósíthatósági tanulmánnyal el kell kezdeni előkészíteni a Budapestet Varsóval összekötő, nagy sebességű vasúthálózat megépítését. Utalt arra, hogy idén tavaszra ezt a szakaszt az érintett országok között elsőként Magyarország zárta le.

Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese a konferencia zárszavában elmondta: A beruházás jelenlegi szakaszában az engedélyezési tervfázis egyik előfeltételét adó környezetvédelmi engedélyezési eljárásra vonatkozó és a nagysebességű vasúti rendszerekre irányuló hazai szabályozásrendszer elkészítésével összefüggő közbeszerzési eljárások előkészítése van folyamatban.

A NIF Zrt. projektről készített bemutató kisfilmje itt tekinthető meg.

 

 

A szerelvények 250-320 kilométer/órás tempóval roboghatnak

A tervezett nagysebességű vasútvonal Magyarország legforgalmasabb közlekedési tengelyében helyezkedik el.

A Budapesttől északnyugati irányba tartó folyosó közúton, vasúton és a légi közlekedésben egyformán a legtelítettebb. Már kapacitásai határán van a jelentős részben a nemzetközi tranzitforgalmat kiszolgáló M1 autópálya és a Budapest – Hegyeshalom − Rajka vasútvonal is.

Az újonnan kiépítendő vasúti pálya Kelenföldtől nyugatra indulna a Vértest délről megkerülve, leágazással Székesfehérvár felé. A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el a Magyarországot.

A vonatok a városi szakaszok kivételével 250-320 kilométer/órás tempóval haladhatnának.

 

A gyorsvasút belföldi utazásra is igénybe vehető majd

Az előzetes kalkuláció szerint évente több mint húszmillióan utazhatnának kényelmesebben és gyorsabban az itt közlekedő gyorsvasúti járatokon.

A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, például a balatoni utazásokban vonzóbb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél.

A beruházásnak köszönhetően a meglévő vasútvonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel, több elővárosi és regionális személyszállító és több tehervonat közlekedhet. Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, a levegőt pedig évi akár négyszázezer tonna szén-dioxidtól.