Így halad a Duna-alagút projektje: aláírták a szerződést a környezeti hatástanulmány készítőjével

Aláírták a szerződést a Duna alatti vasúti összekötő alagút építésének környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítésére és a környezetvédelmi engedélyek megszerzésére – olvasható Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatójának keddi Facebook bejegyzésében.

Tavaly októberben írtunk arról, hogy a BFK keresi a Kelenföld és a Nyugati pályaudvar közötti vasúti alagút környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítőjét. A közbeszerzés nyertese, a Főmterv Zrt., mely nettó 850 millió forintért vállalta a munkát.

A projekt európai uniós társfinanszírozással valósul meg: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós alap 500 millió forintos támogatást nyújtott a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút tervezésére, a kormány ugyanekkora önrésszel egészíti ki az összeget.

Rendszeresen beszámolunk a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiáról (BAVS), melynek kulcseleme az elővárosi vonalak közötti kapcsolatot megteremtő belső, átmenős összeköttetések megvalósítása.

Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút, amelynek megépítése a távlatban mennyiségi és minőségi oldalról is ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő távolsági vasúti közlekedésében egyaránt

 – olvasható Vitézy Dávid bejegyzésében.

 

Elemzik a lakosságot érintő zaj- és rezgéshatásokat

A vezérigazgató posztjában ismerteti, hogy a környezeti hatásvizsgálat a Kelenföld pályaudvar–Rákosrendező pályaudvar, illetve a Városligeti elágazás közötti szakaszra, ezen belül az alagútra és a csatlakozó földfelszíni vasúti létesítményekre terjed ki. 

Hozzátette:

nem csak az alagút, hanem az új kétszintes Nyugati pályaudvar (melynek tervpályázata folyamatban van), illetve a váci és ceglédi vonalról beérkező szakaszok fejlesztése is a munka része.

A tervezés során figyelembe kell venni az új felszín alatti állomásokat, megállókat, közlekedő tereket, a szellőztető rendszereket, közműveket, de a felszíni parkokat, parkolókat, a közforgalmú közlekedési elemeket, az üzemi létesítményeket és a biztonsági berendezéseket is.

Részletes elemzést kell készíteni a lakosságot érintő zaj- és rezgésértékekről, a lakott városi területekre és a konkrét ingatlanokra gyakorolt hatásokról, amelyeket az alagút megvalósítása és a hosszú távú üzemeltetés okoz.

 

A tervezés egyik fontos eleme természetvédelem

Figyelembe kell venni, hogy a beruházásnál fontos a talaj, a földtani közeg és a felszín alatti víz védelme, ezzel együtt szükséges elvégezni a Natura 2000 hatásbecsléseket is. A környezetvédelmi hatástanulmányban ki kell térni a barlangok és források, az érintett közművek átalakítására, a szellőző kürtők hatásának a vizsgálatára is, figyelembe kell venni a rendkívüli helyzeteket, esetleges baleseteket.

Emellett össze kell hasonlítani a különböző építési technológiákat, és be kell mutatni azt is, hogy az építkezés hogyan illeszkedik a környezetbe. Az építés esetében az anyagszállítást, a zajszennyezést, a hulladékgazdálkodást és minden egyéb tényezőt is meg kell határozni a részletes elemzésben.

Vitézy Dávid végül megjegyezte: a tervezőnek a szerződés hatályba lépésétől számítva öt tervezési szakaszban 510 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt elkészítse és megszerezzék a környezetvédelmi engedélyt.