Mérések nélkül nincs vasútépítés

Sokszor bizonyította a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft., hogy elkötelezett a vasútépítési szakma fejlődése iránt. Ennek érdekében tartják meg minden év elején céges szintű oktatásukat, ahol nemcsak szakmai előadások, hanem a cég szervezeti kérdéseivel kapcsolatos friss információk is elhangzanak.

Ugyanebben a szellemben rendeztek vasútépítési szakmai témákban oktatónapot, ahol elsősorban a méréstechnológia kérdéseit járták körül. A vasúti pályaépítést érintő mérésekről a résztvevő szakmai közönség ismereteit elevenítették fel, bővítették és hozták azonos szintre.

Céljuk volt ezzel, hogy minden vasútépítési szakember rendelkezzen az alapvető, hagyományos mérőműszerek használatának ismeretével, de fontos volt az is, hogy betekintést kapjanak a mérések és az adatfeldolgozás fejlesztési irányaiba is.

Terepi bemutatók és közös mérések is részét képezték az oktatási programnak, amelyben a mérésekkel kapcsolatos legfontosabb szakmai ismereteket is rögzítették. Mint minden ilyen esemény, az egész napos sorozat is nagyszerű lehetőség volt a felmerült kérdések megválaszolására és a rejtett tudások felszínre hozására. Az elhangzottak során végigjárták az összes jellemző vágányépítési mérést az alépítménytől a felépítményig, nagy hangsúlyt helyezve ebben a geodéziára.

 

 

 

A mérés kulcsfontosságú a vasútépítésben

Június 20-án tartották a szakmai napot, ahol a mérések szükségéről és fontosságáról tartott bevezető előadást Dudás István vasútépítési igazgató „Miért mérünk?” címmel. Amint elmondta: számtalan vasúthoz kapcsolódó vizsgálathoz van szükség valamilyen mérésre – a sínprofil- és nyomtáv méréstől az ultrahangos sínvizsgálaton át a megvilágítás mérésig. A napi feladatok során azonban továbbra is az egyik legfontosabb eszköze a vasúti méréseknek a szintező műszer, de a GPS alkalmazása is egyre hangsúlyosabb a munkák során.

 

 

„Tervezési fázisban azt szeretnénk megállapítani, mi a kiindulási helyzet. Egy vágányszakasz átépítésénél először tudnunk kell, mi a státusz: ebben benne van a vasúti pálya, a terep, az alépítmény geometriájának meghatározása, az alépítmény teherbírásának mérése, az ágyazat szennyezettségének meghatározása és a kőzetfizikai paramétereknek a vizsgálata. Csak ezek alapján készülhetnek el a tervek, ahol az is eldől, mit szeretnénk végeredményként látni. A tervezés után a kivitelezők feladata kezdődik, ahol megpróbáljuk meghatározni, hogyan építhetjük meg azt, ami a terven szerepel. Az építés közben folyamatosan mérünk: kitűzünk és ellenőrzünk, minősítő méréseket és vizsgálatokat végzünk. A kivitelezés befejezésnét követően pedig végső méréseket készítünk, amelyek alapján a megvalósulási terv elkészíthető” – részletezte Dudás István.

 

 

Ezt a mérési csomagot aztán átadjuk a megrendelőnek, üzemeltetőnek, akik szintén folyamatos mérésekkel vizsgálják majd, hogy a kiindulási állapothoz képest hogyan változik az elkészült létesítmény állapota. Ilyenkor az üzemeltető többek között vágányméréseket, kitérőméréseket vagy épp ultrahangos méréseket végez, hogy a vágány állapotának változásairól valós képet alkothasson.”

 

A tervezőt is védi a szabályozás

Az építőipari projektek minőségbiztosítási kérdésköréről tartott előadást Ludvigh Eszter okleveles közlekedésépítő-mérnök, a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. technológusa „MMT” címmel. Hangsúlyosan a Mintavételi- és Megfelelőségigazolási Tervről beszélt, amely az adott építmény során szükséges mérések fajtáját, gyakoriságát és előírás szerinti határértékeit fogalmazza meg. Az MMT jogszabályi és szerződéses kötelezettség is. Fontos szerepe van az építési projekteknél, hiszen a külső fél és a tervező-kivitelező számára is fontos információbázis. Amint Ludvigh Eszter felhívta rá a figyelmet:

„Az építészeti minőség nem cselekedet, hanem szokás - jó és rossz végeredmény között pedig aprócska is lehet a különbség. Egy szakmailag megalapozott MMT alkalmazásával, az építés közben és után végzett mérések jó időzítésével tartani lehet a támasztott követelményeket.

 

 

Az MMT megfelelő összeállításához azonban ismernünk kell a pontos folyamatokat és a beépítendő anyagokat is, hiszen ez szükséges a szabályos kivitelezéshez. Ismernünk kell továbbá a tender összes előírását. A tervet tehát előzetesen át kell látnunk a nullaponttól az átadásig, ebben pedig a mérések vannak a legnagyobb segítségünkre. Tudnunk kell tehát, mit kell mérnünk ahhoz, hogy bebizonyíthassuk az elkészült létesítmény hatékony működését.”

 

Jobb eszközökkel, hatékonyabban

Ezt követően Nyári István (FUGRO Kft.) „Geotechnikai alépítményi mérések, vizsgálatok ismertetése” című előadásából ismerhette meg a hallgatóság az aktuális, gyakorlatcentrikus geotechnikai mérőműszereket és mérési módszereket, amelyeket ezt követően a terepen is kipróbálhattak az érdeklődők.

 

 

„Az alépítmény feladata a sínen guruló vasúti szerelvény terhelésének szétoszlatása” – kezdte Nyári István, aki laboratóriumvezetőként a legfontosabb eszközöket és technikákat mutatta be. „A védőréteg az utóbbi 15 évben jelentősen megváltozott. A védőréteg ma nem homokos kavics, a kiegészítő réteggel együtt arra hivatott, hogy a feszültségeket minél nagyobb felületen ossza szét, így kis feszültségek érik csak el az altalajt. Ennek precíz használatához pedig pontos vizsgálatok kellenek.Teherbírás- és tömörségmérést szoktunk végezni ilyenkor az alépítményen – egy átépítés előtt, közben és után is. Magyarországon háromféle teherbírásmérést használunk: statikus tárcsás mérést és könnyű ejtősúlyos mérést végzünk a leggyakrabban, de mára általánossá vált a CPT szondával való vizsgálat is.”

 

Gyakorlati tapasztalat a legújabb technológiával

Geotechnikai ismeretszerzés után mutathatta be a mérések legújabb irányait Csábi Zoltán (leiCON Kft.) „Amberg Technologies – Professzionális vágánymérési megoldások” címmel tartott előadásában, majd Babos Szilveszter „Geodézia mérőműszerek használatának ismertetése” címmel az elméleti oktatást követően bevezető geodézia délutánt tartott a hallgatóság számára, ahol a hagyományos mérőműszerekkel és az újabb fejlesztésekkel is ismerkedhetett a szakmai közönség: digitális teodolittal, vágányszintezővel és GPS vevővel végezhettek tesztméréseket a szakemberek.

 

 

Fontos, hogy nem áll meg az előadássorozat ezen a ponton, hiszen a tervek között szerepel az oktatás folytatása felépítményi mérésekkel. A vágánygeometria mérések, kitérő mérések, hegesztések minőségellenőrzését tervezik továbbá a kollégák elé tárni, ahol a vágányépítés specifikus geodéziai eszközeit, módszereit is szeretnék napirendre venni.